Állatövi ellenfény és holdfogyatkozás
Az APOD mai felvételén egy asztrotájkép látható a 2015. szept. 28-i holdfogyatkozásról. A fotót Petr Horálek készítette, a feliratozás a képen Judy Schmidt munkája.
A felvétel namíbiai Namib-Naukluft Nemzeti Park (Deadvlei)területén készült.
A képen holdfogyatkozás és a déli égboltot mutató asztrotájkép látható. A kép egyik érdekessége az éppen a horizonthöz közel látható állatövi ellenfény (németül és angolul: Gegenschein) jelensége. Az állatövi fény és ellenfény során a Naprendszerben lévő bolygóközi por visszaveri a Nap fényét (így gyakorlatilag a meteoroidok által visszavert fényt látjuk), általában az ellenfény sokkal halványabb és nehezebben észlelhető. A fényszennyezés miatt a modern időkben az ellenfény már nem is látható sok helyről.
Hazánkban kora tavasszal a naplemente után egy-két órával, vagy ősszel, napkelte előtt egy-két órával, ha megfelelően sötét helyről nézzük, akkor egy különös, piramis alakú derengés láthatunk a nyugati (tavasszal) illetve a keleti (ősszel) égbolton. Általában nehéz megpillantani, mivel a civilizáció fényszennyezése elnyeli az egészet. Ám, ha kellően sötét az égbolt égbolt, akkor egy derengő fénypiramist érzékelhetünk, melynek a neve állatövi fény. Ezt a derengést a bolygóközi poron szétszóródó napfény okozza. Az ekliptika vonalán kelet felé haladva a fénysáv elkeskenyedik. Igen sötét helyről, egy megfelelően érzékeny fényképezőgéppel fotózva, vékony sávként halad végig egészen a Nap ellenpontjáig, ahol ismét felfényesedik. Ezt a felfényesedést nevezik Gegenschein-nak németül, amit az angol nyelv is átvett; magyarul állatövi ellenfénynek nevezzük. Az elnevezés eredete, hogy az ellenfény mindig a Nappal átellenes pont körül látszódik. Valaha még nem volt akkora a fényszennyezés, ezért szabad szemmel fedezték fel – egyes földrészekről, nagyon sötét helyről még ma is lehet látni szabad szemmel. A VCSE nyári táboraiból az állatövi fényt már többször megfigyeltük szabad szemmel, az ellenfényt sajnos még nem.
Az állatövi ellenfény jelenségét először egy francia jezsuita csillagász, név suzerint Esprit Pezenas (1692-1776) írta le 1730-ban. A jelenségről a híres német felfedező, Alexander von Humboldt készített leírásokat dél-amerikai útja során. Tőle származik a jelenség elnevezése is. Egy dán csillagász, Theodor Brorsen 1854-ben végezte el az ellenfény első részletes vizsgálatát.
