Messier 17
Az APOD mai felvételén R.Colombari képe látható a Messier 17 -ről.
A Nyilas (Sagittarius) csillagkép egyik legszebb emissziós gázköde és nyílthalmaza a Messier 17 (M17 vagy NGC 6618, további elnevezései: Omega-köd, Patkó-köd, Hattyú-köd).
A ködöt 1745-46-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux, de mivel felfedezését nem publikálta széles körben, emiatt kevesen tudtak csak a felfedezéséről. Ez okozhatta, hogy Charles Messier “újra megtalálta”, majd 1764. június 3-án katalogizálta a ködöt.
Az M17 a VCSE-s észlelőhétvégék, nyári táborok kedvenc célpontja tavasszal-nyáron. Nagy távcsőben, mély-ég szűrővel feltűnő, nagy, fényes, és alakján túl részleteket is látni benne 25 cm-es műszerrel. Ennél jóval kisebb távcsővel is észrevehető már.
A köd mintegy 35 csillagból álló nyílthalmazt takar amely a köd fényét biztosítja. A ködösség egy csillagkeletkezési zóna, ahol napjainkban is születnek új égitestek. A Messier 17 tőlünk megközelítőleg 5500 fényévre található, a Tejútrendszer fősíkjában. Mintegy 15 fényév átmérőjű területen sűrű gáz- és porfelhők találhatók. A felhő peremvidékét azonban a fiatal csillagok felforrósították, felfújték, és ezzel ritkásabbá, ezáltal részben átlátszóvá tették, létrehozva az Omega-ködöt.
Az elmúlt évek elemzései alapján kiderült, hogy az Omega-köd egyike a közelünkben megfigyelhető legfiatalabb csillagkeletkezési zónáknak. Az itt található csillagok mindössze néhány millió évvel ezelőtt keletkeztek.
Észlelése:
A tíz ívpercnél nagyobb kiterjedésű objektumot viszonylag könnyű megfigyelni – akár, még fényszennyezett körülmények között is – hiszen összfényessége elég magas: megközelítőleg 6 magnitúdó, így binokulárokkal is kényelmesen megfigyelhető. Jellegzetes alakja azonban csak 20x körüli nagyítással válik szépen kivehetővé. Ekkor elválik a patkószerű, fényes ködfelület a tőle északra lévő laza nyílthalmaztól, az NGC 6617-től. Egy 8-10 cm-es távcsővel, fényszennyezéstől mentes égen, egy mélyég-szűrő segítségével, már nagyon megfigyelhetjük a köd apró részleteit is.
Észlelő : Kovács Gergő
Dátum: 2011.07.22.
Műszer: 120/920 Newton
Nagyítás: 36x
Leírás: Az Omega-köd hihetetlenül fényes, határai viszonylag élesek, így szinte kiugrik az egyébként csillaggazdag háttérből. A köd első pillantásra egy üstökösre hasonlít, amiből aztán egyik oldalt kinyúlik a jellegzetes kampó, ami remekül látható közvetlen látással is. A köd legfényesebb, egyenes szakaszában EL-lel, két fényes csomó villan elő. A gázköd nyugati pereme a legélesebb, a keleti és déli részeken a legelmosódottabbak a határok. A ködhöz kapcsolódó halmaz félig felbomló, EL-lel viszont grízes. Összességében igen látványos mélyég-objektum.
Észlelő : Hans-Jürgen Merk
Dátum: 2012 július 23/24, (Kreuzleshöhe, 1080m, Allgäu, Németország)
Műszer: 400/1800mm
Nagyítás : 90-248x
A fenti rajzot Ihab Hassan készítette 125mm átmérőjű lencsés távcsővel.
Jeremy Perez észlelésének részletes leírása a weboldalán megtalálható.
