2021. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna

A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap februárban 6:50 (KözEI) körül kel, 17:15 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed február 4-én, újhold február 11-én, első negyed február 19-én, telehold február 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 02.06. 06:53 A Vénusztól 23' távolságra a Szaturnusz 02.18. 22:10 A Mars 4,5°-ra a 42%-os Holdtól 02.22. 05:02 A Merkúr és a Szaturnusz 4°-os közelsége a Bak csillagképben 02.24. 00:03 A Hold súrolva fedi a ZC 1157-et az Ikrek csillagképben A Merkúr láthatósága gyorsan romlik, 6-a után kora este már nem figyelhető meg. 8-án alsó együttállásban van a Nappal, 11-én már fél órával kel a Nap előtt, a délkeleti égen kereshető. Innentől a hónap végéig láthatósága ismét javul. A Vénusz a hónap során a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Mars az éjszaka első felében figyelhető meg. Gyorsan távolodik, fényessége 0,9 magnitúdóra, látszó átmérője 6,4"-re csökken. A Jupiter megfigyelhető a Bak csillagképben, a hónap végétől napkelte előtt, a délkeleti látóhatáron. A Szaturnusz megfigyelhető a Bak csillagképben, a hónap végétől napkelte előtt, a délkeleti látóhatáron. Az Uránusz sötétedés után figyelhető meg a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz az esti szürkületben még megfigyelhető, a Vízöntő csillagképben található.

...
Read more

A Rozetta-köd fotografikus észlelése – Paragi Zsolt, Budai Beáta

VCSE - A Rozetta-köd (NGC 2237 köd és NGC 2244 halmaz) Paragi Zsolt és Budai Beáta felvételén Kép készítésének dátuma: 2020. december 20. Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia Expozíciós idő: 25x300 s Érzékenység: gain 240 Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++ Távcső: William Optics GT81, f/5,9 Mechanika: iOptron CEM40 Kamera: ZWO ASI533MC-P Korrektor: 6AIII 0.8x Szűrő: Optolong L-extreme Vezetés: ASIair, ASI120MMmini A Rozetta-köd lett az első olyan célpontunk, amit keskenysávú szűrővel kaptunk lencsevégre. És nem bántuk meg! Az Optolong L-extreme szűrő már megérkezett egy ideje, a jó idő viszont csak 2020. december 18-19-én jött el, amikor sokakat (beleértve minket is) a közelgő Jupiter-Szaturnusz együttállás tartott izgalomban. De aznap fényképeztük az itt korábban bemutatott Fiastyúk-képünket is. Egy emissziós köd azonban új kihívások elé állított minket.

...
Read more

Az IC 405 emissziós köd fotografikus észlelése – Paragi Zsolt, Budai Beáta

VCSE - IC 405, nem hivatalos becenevén a Lángoló Csillag-köd a Szekeres csillagképben . Kép: Paragi Zsolt, Budai BeátaKép készítésének dátuma: 2021. január 12/13. Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia Expozíciós idő: 60x300 s Érzékenység: gain 240 Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++ Távcső: William Optics GT81, f/5,9 Mechanika: iOptron CEM40 Kamera: ZWO ASI533MC-P Flattener: 6AIII 0.8x Szűrő: Optolong L-extreme Vezetés: ASIair, ASI120MMmini Lángol az égbolt! Teller Ede 1942-ben, míg az atombombán dolgozott, felvetette annak lehetőségét, hogy egy nukleáris robbanás meggyújthatja az egész légkört. Pontosabban magfúziók láncreakcióját hozná létre. Később azonban részletes számítások szerint ez nem történhet meg (még jó!). A légkörben a nyomás messze nem elég nagy a láncreakció fenntartásához. De vannak helyek, ahol a rendkívüli fizikai körülmények ezt lehetővé teszik: a csillagok mélyén!

...
Read more