A Vega Csillagászati Egyesület elnöksége a 2025-ik évi szenior tag címet Molnár Iván tagtársunknak, felvidéki magyar amatőrcsillagásznak ítélte oda. Gratulálunk! Molnár Iván 1950. június 20-án született Szlovákiában, a felvidéki Sókszelőcén (ma Selice), a Vágsellyei Járásban. Az elemi iskolában a csillagászati szakkörben sajátította el a csillagászat alapjait. Tanulmányait a Középfokú Gépészeti Szakközépiskolában folytatta Kassán.
...
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). Szilveszter az eltelt év utolsó napja, állandóan december 31-re esik. Újév napja a következő év első napja, állandóan január 1-én van. Ez a két nevezetes nap összekapcsolódik, szorosan egymás mellett állnak, párban járnak. Ez nem nagy bölcsesség! De miért és mióta van az év utolsó napja december 31-én? Pontosan azért és azóta, amiért és amióta az év első napja január 1-e! Ennek felderítése ismét az ókori rómaiak korába vezet bennünket.
...
A Rima latin szó rianást (hasadékot) jelöl a Hold (és más égitestek) felszínén. A Rima Ariadaeus egy egyenes, körülbelül 250-300 kilométer hosszú, 5...
A szokásos december 27-i elnökségi ülés után összejöttünk páran egy közös észlelőhétvégére Dobronhegyen a Sümegi-pincénél.
...
Az űr hasznosítása és az űrkutatás egyaránt jár szeméttermeléssel. Sok cég, űrügynökség nem gondoskodik a már használaton kívül került űreszközeinek biztonságos lehozataláról, a tovább keringő, használatlan, sőt gyakran használhatatlan, mi több irányíthatatlan eszközök szemétként keringenek tovább a Föld körül. Az űreszközök ütközése során törmelék is keletkezhet, ami tovább növeli az űrszemetet. (De űrhajósok is hagynak el egy-egy szerszámot űrséta alkalmával, ami aztán irányíthatatlanul kering tovább, sőt, kicsi mérete miatt gyakran láthatatlanul is, és nem tudjuk, merre van.) A földi légkör fékező hatással van az űreszközökre is, és az űrszemétre is. A földi légkör ugyanis nem hirtelen szűnik meg, hanem fokozatosan csökken le a sűrűsége, és folyamatosan olvad bele a bolygóközi térbe. Minél magasabbra megyünk, annál ritkább a földi légkör; de több száz, sőt ezer kilométer földfelszíni magasságban is van még ritkás légkör, amely lassan, de biztosan fékezi a műholdakat, űrhajókat, sőt az űrállomásokat is. Emiatt ezek magasságot veszítenek. Az irányítható eszközök magasságát hajtóműveikkel emiatt rendszeresen meg kell növelni.
...