Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen.
...Legújabb hírek
Csillagászati Mértékegységek
Távolság: 1 földsugár = 6378 km (egyenlítői sugár) 1 jupitersugár = 71 492 km (egyenlítői sugár) 1 napsugár = 695 700 km (IAU definíció) 1...
VEGA 4 – 1992 március
Megfigyelések Kettőscsillagok ST 747 Orion RA=5h33m d= -6° mgl=4,7 mg2=5,6 S=37" PA 224 Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg. Szinek: 0 és 10. PA 240 Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár. Szinek:-1 és -2. 60x: nem változott a látvány.
...Jupiter – 1992 február – Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd
A VEGA 4-ik számában jelent meg három Jupiter-észlelés, még 1992-ben (a Vega Klub lapjában, a VCSE két évvel később alakult meg ebből). A korban már...
ST 747 Orion – Csizmadia Szilárd, Csizmadia Ákos
ST 747 Orion RA=5h33m d= -6° mgl=4,7 mg2=5,6 S=37″ PA 224 Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg. Szinek: 0 és 10. PA...