Az eredeti megjelent: VEGA 77. szám 5-8. oldal, 2006. szept. 30. Utánközlésnél vagy bármely jellegű további felhasználás során kérjük hivatkozni! 2006 augusztusában, és még szeptember hó folyamán is tele volt a sajtó a „Plútó lefokozásáról” szóló hírekkel, sőt, még szeptember 30-án is jelentős teret kapott, hogy a „kisbolygóvá való lefokozás” miatt súlyos milliókért kell újraírni egyes földrajz- és fizika tankönyveket. Annak megértését, hogy milyen döntést és miért hozott a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006. augusztus 24-én Prágában, kezdjük azzal, hogy szó sincs lefokozásról. Lefokozni csak azt lehet, akit elő is lehet léptetni, márpedig a Plútó nem rendőr- vagy katonatiszt, akinek a rangját elöljárója megváltoztatja… Hogyan is lenne az IAU bármelyik bolygó elöljárója vagy bármilyen bolygónak rangja? Az újságírói termékenység újabb képtelen hírt hozott létre… Az égitestek különböző osztályai közötti átsorolásról viszont beszélhetünk – és itt csak ennyiről van szó. Asztrofizikai szempontból minden olyan égitestet, amelynek tömege 13 jupitertömegnél kisebb, planetáris testnek nevezünk. Ennek a meghatározásnak az alapja az, hogy ezekben az égitestekben, sem pedig felszínükön – természetes úton – nem indulnak be magfúziós folyamatok, mert ehhez tömegük nem elegendő. De szükség van-e rá, és ha igen, akkor hogyan osztályozzuk tovább a planetáris testeket?
...Legújabb hírek
Az Univerzum szerkezete
Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen.
...Csillagászati Mértékegységek
Távolság: 1 földsugár = 6378 km (egyenlítői sugár) 1 jupitersugár = 71 492 km (egyenlítői sugár) 1 napsugár = 695 700 km (IAU definíció) 1...
VEGA 4 – 1992 március
Megfigyelések Kettőscsillagok ST 747 Orion RA=5h33m d= -6° mgl=4,7 mg2=5,6 S=37" PA 224 Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg. Szinek: 0 és 10. PA 240 Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár. Szinek:-1 és -2. 60x: nem változott a látvány.
...Jupiter – 1992 február – Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd
A VEGA 4-ik számában jelent meg három Jupiter-észlelés, még 1992-ben (a Vega Klub lapjában, a VCSE két évvel később alakult meg ebből). A korban már...