Extrém körülmények között I. – Élet egy csillag halála után? – Fröhlich Viktória

“A gondolatkísérlet mindent elbír!” - ígéri nekem Dr. Csizmadia Tamás, sejtbiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa, gyakori beszélgetőpartnerem. A gondolatkísérlet valóban hasznos eszköze a tudománynak: példának okáért Einstein is így jutott el a relativitáselmélet ötletéhez: "mi lenne, ha ráülnénk egy fényrészecskére, és vele együtt utaznánk?" Ma Tamás képzeletét szeretném próbára tenni: arról kérdezem, szerinte mi módokon alkalmazkodna és fejlődne az élet, ha a Galaxis legkülönlegesebb és legszélsőségesebb helyein fejlődne ki. Beszélgetésünket tovább fűszerezendő, Császár Kornél csillagászt is kifaggattam véleményéről. Következzen tehát néhány gondolat a legextrémebb potenciális élőhelyekről és életformákról. Ebben a cikkben pulzárok körül keringő exobolygókról lesz szó, a folytatásban pedig kóbor bolygók holdjait vesszük górcső alá. Milyen bolygókra számíthatunk? Mára közel tucatnyi bolygót fedeztek fel a kutatók közepesen nagy tömegű csillagok maradványai, azaz pulzárok körül. A pulzárok kialakulását szupernóva-robbanások kísérik, amelyben a csillag tömegének jelentős részét leveti magáról. A visszamaradó maradvány város méretű, tömege azonban a Napénak 2-3-szorosa is lehet. A szupernóva-robbanások során rendkívüli mennyiségű energia szabadul fel, a ledobott csillaganyag pedig végigsöpör a rendszerben megmaradt bolygókon, nagy valószínűséggel megfosztva azokat légkörüktől. Meglepő lehet, de a robbanást követően is lehetőség van újabb bolygók keletkezésére! Ekkor azonban a szupernóva-robbanásban keletkezett nehezebb elemekből álló porból és gázból kell építkezni. Ezekből pedig valószínűtlen, hogy légkör alakulna ki. “Akár az eredeti rendszer bolygóit, akár egy másodlagos bolygókeletkezési hullámot tekintünk, a bolygók atmoszféra nélküliek lesznek. Tehát a kérdés az, hogy milyen élet lehetne egy olyan bolygón, ahol nincs légkör. Ebben az esetben a csillag besugárzásának egésze a felszínre jut.”, mondja Kornél. Fontos szempont továbbá, hogy légkör, vagyis légköri nyomás nélkül folyékony óceánok sem létezhetnek ezeknek a bolygóknak a felszínén, hiszen azonnal elpárolognának (elszublimálnának).

...
Read more

“Nézd édes, ott a Sarkcsillag!”: Amatőrcsillagászat egy nemzetközi csillagászati konferencián – Koncz Bendegúz, Fröhlich Viktória

John Bally magyar származású amerikai csillagász tiszteletére 2025. május 26-30. között nemzetközi csillagászati konferencia került megrendezésre Visegrádon, melynek címe Csillagkeletkezés, visszacsatolás és a galaxisok ökológiája (Star Formation, Stellar Feedback, and the Ecology of Galaxies) volt. A rendezvényen 140-nél is több, a témában dolgozó kutató és hallgató a nyugdíjba vonuló John Bally munkásságát ünnepelte meg.

...
Read more

Tagtársunk kitüntetése – VCSE

2025-ben Pro Scientia Aranyéremben részesült Fröhlich Viktória tagtársunk. Gratulálunk! A kitüntetést az MTA Dísztermében adja át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az OTDK elnöke. "A Pro Scientia Aranyérem a legnagyobb presztízsű elismerés, amelyet Magyarországon egyetemi hallgatók tudományos diákköri munkáért elnyerhetnek" - írja az ELTE facebook oldala. Viki nem csak tagtársunk, de a VCSE elnökségi tagja, az ELTE hallgatója, és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatóasszisztense is. Az elismerést a 37. OTDK-n elért két, csillagászati témájú dolgozata eredményezte, amikről itt lehet olvasni. A díjazottak listája itt található.

...
Read more