A következőkben szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap Zalaegerszegen szeptemberben a hó közepén kb. 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 3-án, telehold szeptember 10-én, utolsó negyed szeptember 17-én, újhold szeptember 24-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 09.03. 02:51 A Marstól 4°-ra látható a Hyádok nyílthalmaz. 09.14. 21:18 A Hold elfedi az Uránuszt. Kilépés 22:20 UT-kor. 09.17. 03:49 A Mars 3,6°-ra az 57%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben. 09.23. 01:04 Őszi nap-éj egyenlőség. 09.24. 03:58 42 órás holdsarló 13° magasan a hajnali égen, 13°-ra a Vénusztól. 09.25. 04:00 A Vénusz 2°-ra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Szűz csillagképben. 09.27. 04:05 A Merkúr és a Vénusz 3°-os közelsége a Szűz csillagképben. A Merkúr a hónap elején kereshető nyugaton, a napnyugta utáni fél órában, láthatósága ezután kedvezőtlen. A hónap végén újra megfigyelhető hajnalban keleten, ekkor fél órával kel a Nap előtt. A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén fél órával kel a Nap előtt. -3,9 magnitúdós, átmérője 10", fázisa 98%. A Mars késő estétől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Egyre látványosabb, fényessége -0,6 magnitúdóra, látszó átmérője 12"-re nő a hónap során. A Jupiter a Cet csillagképben látható koraeste, délen. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől hajnalig, délnyugaton. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18". Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estétől, délkeleten. A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Vállfa-halmaz (Collinder 399) A Vállfa-halmaz (más néven Collinder 399, Cr 399, vagy Brocchi-halmaz) a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található csillagcsoport, közel a Nyíl csillagképhez. Először Al-Szufi perzsa csillagász írta le 964-ben az Állócsillagok c. könyvében. A 17. században G. B. Hodierna olasz csillagász önállóan újra felfedezte. 1931-ben Per Collinder svéd csillagász felvette a nyílthalmazokról készített katalógusába. Nagyon sokáig valódi nyilthalmaznak tekintették. 1998 óta (a Hipparcos műhold adatai alapján) számos független tanulmány bebizonyította, hogy ez az objektum nem valódi halmaz, hanem csak a csillagok véletlenszerű elrendezése, azaz aszterizmus. Alkotócsillagai 237-2237 fényév távolságban vannak a Naprendszertől. A Collinder 399 (Cr 399) egy feltűnő látszólagos csillagcsoportosulás. Számos olyan csillaga van, amely elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel is lássuk a nagyon sötét égbolton. Sue French New York állam északi részén található félig vidéki otthonából csak egy ködösséget látott az α Vulpeculaetól (egy 4,4 magnitúdós vörös óriás, kísérője a 7 ívperc távolságban lévő hatodrendű 8 Vulpeculae. Ez egy nagyon nyílt kettőscsillag, amely már kis távcsővel, vagy binokulárral is megfigyelhető) 4,5°-ra délre. A távcső hat csillagot mutat egy vonalban, és további négyet, amelyek horgot alkotnak délen. Mivel a „rúd” hossza 1,4°, a Vállfa-halmaz megfigyeléséhez kis nagyítású, széles látószögű látómezőre van szükség. Sue French: Deep-Sky Wonders 215. o. Walter Scott Houston, az „eredeti” Mélyég-csodák szerzője, így írt a csillagcsoportosulásról és még néhány objektumról 1956 szeptemberében (fordította: Szentmártoni Béla): Az őszi esték fokozódó csípősségével a Tejút oldalai Ny felé fordulnak. Mielőtt az Orion uralná az eget, az amatőr még vethet néhány utolsó pillantást a korábbi hónapok összehalmozódott látványosságaira. Szép objektum binokulárral vagy RFT-vel Brocchi halmaza a Vul-ban, nem messze az Albireo-tól. Látható szabad szemmel a Tejút egy sötét hasadékában. Távcsővel 5-10 mg-s csillagok nyílt csoportja, kb. 1 fok átmérővel, fényesebb tagjai „vállfát” alkotnak. Ha a Vir-ben vagy a Hya-ban lenne, messze a Tejúttól, jól ismert objektum lenne. Csaknem valamennyi katalógusból hiányzik ez a szép csoport, bár Collinder 1931. évi jegyzéke tartalmazza. A Brocchi-halmaznak nagyon a szélén nagyobb távcsövek tulajdonosai megtalálhatják az NGC6802 kis nyílthalmazt. A nagyon halvány csillagok e tömkelege 5’ átmérőjű. Nem messze ettől, de a nagy Dumbbell-köd árnyékában fekszik az M 71 (NGC 6838) gömbhalmaz, 6’ átmérővel. A Sagitta keskeny sávjában könnyű rátalálni, s többre érdemes egy futó pillantásnál. Az égen magasabban van egy közepes, halvány planetáris köd, melyet eddig még nem említettem e rovatban. Ez az NGC6905, éppen a Del határa felett. Fényképeken kb. 44x37” méretű, s a vizuális észlelő is ki tudja nyomozni e terjedelemig, bár legalább 25 cm-es távcső szükséges, hogy ki lehessen venni a 14 mg-s központi csillagot. Szintén a Del-ben van az NGC 7006 gömbhalmaz. Ez az 1 mg-s halmaz csak 1’ vagy 2’ átmérőjű, s érdekes kontrasztban van a közeli M15 nagy gömbhalmazzal a Peg-ben, amely látható szabad szemmel. A szerzőnek van egy kartoték-katalógusa ködöknek amatőrök általi észleléséről. Szeretném tudni, melyeket látta valaki, rövid leírással, észrevételekkel a fényességről és érdekességekről, s hogy milyen fajtájú és méretű távcsövet használtak. Érdekesség, hogy régen a halmaz nevét (Coathanger asterism) magyarra Ruhafogasként fordították, sok idősebb amatőrcsillagász fejében ez maradt meg. A helyes fordítás azonban a Vállfa-halmaz, ami lassacskán terjed. Ne lepődjünk meg, ha helyenként ma is, régebbi könyvekben-cikkekben pedig gyakran Ruhafogasként látjuk említeni.
...
