Vega Csillagászati Egyesület

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 2-án, első negyed január 9-én, telehold január 18-án, utolsó negyed 25-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 01.01. 05:52 37 órás holdsarló 4° magasan, 7°-ra a Marstól. 01.03. 20:40 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=120). 01.04. 15:46 45 órás holdsarló 8° magasan, a Merkúrtól 8°-ra, a Szaturnusztól 5°-ra, a Vénusztól és a Jupitertől 21-22°-ra. 01.10. 15:53 A Merkúr kedvező esti láthatósága 7° magasan, -0,3 magnitúdó, 45%-os fázis. 01.13. 16:11 A Merkúr és a Szaturnusz 4°-os közelsége a Bak csillagképben. 01.13. 21:10 A Hold súrolva fedi a kappa Taurit (4 magnitúdó). 01.31. 20:10 A C/2019 L3 (Atlas) üstökös 18'-cel DK-re az NGC 2266 nyílthalmaztól az Ikrek csillagképben. A Merkúr a hónap első felében, napnyugta után figyelhető meg. 7-én van a legnagyobb keleti kitérésben, másfél órával a Nap után nyugszik. 15-étől láthatósága gyorsan romlik, de 31-én már egy órával előbb kel, mint a Nap. A Vénusz koraeste még megfigyelhető a hónap első napjaiban, de láthatósága gyorsan romlik. 11-én már újra kereshető hajnalban, a délkeleti ég alján. A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4,3". A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,1 magnitúdós, átmérője 34". A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati égen, a hónap első napjaiban, láthatósága gyorsan romlik, a hónap közepén már nem figyelhető meg. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 15". Az Uránusz az éjszaka első felében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A van den Bergh 1 (vdB1) reflexiós köd Sidney van den Bergh (született: 1929) Hollandiában született kanadai, mára már nyugdíjba vonult csillagász, aki Németországban szerezte doktori fokozatát. Ő fedezte fel az Andromeda II jelű, tőlünk 2,22 millió fényévre lévő törpegalaxist, amiről ma sem tudni, hogy az Androméda-köd (M31) vagy a Triangulum-galaxis (M33) kísérőgalaxisa. 1972-1982 között a Nemzetközi Csillagászati Unió alelnöke volt. Csillagász pályafutása során ködökkel, csillaghalmazokkal, változócsillagokkal, szupernóvákkal foglalkozott, sőt, az Univerzum életkorát is tanulmányozta. 1974-ben egy üstököst is felfedezett. Az 1979-ben felállított Kanadai-Francia-Hawaii Távcső (CFHT) bizottságában is dolgozott, sőt, egy időben annak elnöke volt. (2021-ben zöld utat kapott az a 2018-as terv, hogy a CFHT épületében a távcsövet 3,6 méteresről 11,25 méteres nyílású spektroszkópiai távcsőre cseréljék, ami majd a látómezőben látszódó objektumok közül akár 4000-nek is képes lesz a színképét mérni egyidejűleg.) Van den Bergh ködkatalógusa 158 (más forrás szerint 159) objektumot tartalmaz. 1966-ban tette közzé felfedezéseit. Katalógusának objektumai reflexiós ködök a -33°-os déli deklinációs körtől északra, vagyis Magyarországról is mindegyik észlelhető. A Palomar Observatory Sky Survey keretében készült képeken találta meg őket. A lista objektumai itt elérhetők. A katalógus fényképei itt csodálhatók meg. A katalógus rövidítése vdB. A reflexiós ködök főként porból és gázból állnak, és valamely közeli csillag fényét verik vissza. Ha a csillag fénye változó, rendszerint a köd fényessége is változik. A vdB 142-ről Stephen Leshin képe itt, a vdB 12-ről és 13-ról Fényes Lóránd képe itt, a vdB 139-ről Schmall Rafael képe itt, a vdB 27 képe pedig itt csodálható meg honlapunkon. A vdB1 a Cassiopeia csillagképben helyezkedik el. A Kassziopeia csillagos birodalma hemzseg a mélyégi csodák százaitól. Az észlelni vágyó amatőrcsillagász a bőséges étlapon könnyen átsiklik néhány kevésbé ismert ínyencség felett, amelyek pedig gazdagítják ezt a pazar csillagképet.  A januári koraestéken Magyarországról szinte a zenitben lévő Kassziopeia csillagkép megéri a kényelmetlen észlelést. Kezdjük a Béta (β) Kassziopeia, más néven Caph csillag közelében. Ettől mindössze 26’-re D-DK-re egy 8-9 magnitúdójú csillagok kis háromszögét láthatod a van den Bergh 1 (vdB 1) reflexiós ködben. A legtöbb reflexiós köd meglehetősen halvány kis teleszkópban, de a vdB 1 viszonylag fényes egy 10 cm-es refraktorral. Olyan nagyítást használj, amely a káprázatos Caph-ot a látómezőn kívül helyezi, miközben a vdB 1 a középpont közelében marad. A köd körülbelül 3'-es területet fed le, és a legintenzívebb fénylést természetesen a beágyazott csillagok közelében láthatod, amelyek megvilágítják a ködösséget. A vdB 1-ről készült képek két kis reflexiós ködöt tárnak még fel északkeleten. A nagyobbik szokatlan formájú, ovális, hurok alakú. Az ÉNY-i végén elhelyezkedő csillag a megvilágítása elsődleges forrása, de magát a ködöt valószínűleg egy másik közeli csillag kiáramlása „faragta”. Egy halványabb gyűrűt is megfigyelhetünk DK-i irányban, amely egy korábbi kiáramlási epizódot jelezhet. A csillag neve LkHα 198 (Lick Obszervatórium hidrogén-alfa-emissziós csillag), és ködje is ugyanazt a nevet viseli. Ezt a két kicsi ködösséget vizuálisan nem lehet észlelni, csak fotókon mutatják meg magukat. A reflexiós ködök, mint például a van den Bergh 1, gyakran feltűnően kéknek tűnnek a fényképeken, de színük nem látható az emberi szem számára! Sue French: Deep-Sky Wonders 295.o és Wikipédia