Paragi Zsolt észlelése: Szerdán és csütörtökön (december 16-án és 17-én) sikerrel jártunk a feleségemmel, de sajnos több esély nem nagyon lesz, holnaptól huzamosan felhős lesz nálunk Hollandiában. A fenti kép Canon 600D fényképezőgéppel készült (alapobjektív: 55 mm, f/5.6, Hoya Starscape szűrő, ISO400, 4 mp expozíció). További észlelések lejjebb olvashatók:
...
A Jupiter és a Szaturnusz nagybolygók Nagy Együttállása a napokban következik be, a legszorosabb megközelítés 2020. december 21-én lesz. A Jupiter...
A Jupiter Nap körüli keringésideje mintegy 12 év, a Szaturnuszé 30 év, ebből következik, hogy kb. 5:2 arányú középmozgás-rezonanciában állnak egymással: kb. 60 évente ismétlődik az, ahogy állnak a Naphoz képest. A Földről nézve az égre vetített mozgásukat látjuk. Ha az égen a csillagokhoz képest a Szaturnusz egy helyben állna, akkor a Jupiter, amelyik jó tucatnyi év alatt ugyanoda jut az égi körmozgása révén, ennyi időközönként együttállásban lenne vele. Valójában a Szaturnusz szintén lassan odébb megy az égbolton. Így a Jupiternek a mintegy 12 évnyi teljes keringésidő után még egy kicsit mozognia kell, hogy utolérje a Szaturnuszt, és ismét együttállásban legyen vele. A keringésidők pontos figyelembevételével azt kapjuk, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ismétlődő együttállásaira mintegy 19,86 évenként kerül sor. Míg a Mars földközelben bekövetkező szembenállásait a csillagászatban a Mars Nagy Oppozíciójának, addig a Jupiter és a Szaturnusz együttállását Nagy Együttállásnak vagy Nagy Konjunkciónak nevezik. A fenti kép azt mutatja, hogy 2020 nyarán látszólag hogyan közelített egymáshoz a két égitest.
...
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap decemberben 7:30 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed december 8-án, újhold december 14-én, első negyed december 22-én, telehold december 30-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra): 12.04. 01:21 A 87%-os, csökkenő fázisú Holdtól 13'-re látható a K Geminorum (3,6 magnitúdó) 12.10. 17:51 A 141P/Machholz üstökös 32'-re látható az Epszilon Aqr-től (4 magnitúdós) 12.13. 06.01. 34 órás holdsarló, 6°-ra a Vénusztól 12.14. 09:55 A Hold elfedi a Merkúrt. Zalaegerszegen a fedés 9:51 UT = 10:51 KözEI-kor kezdődik, a bolygó a Hold mögül 11:18 UT = 12:18 KöZEI-kor bukkan elő. A jelenség a nappali égen zajlik. 12.16. 15:16 23 órás holdsarló 24°-ra a Jupitertől és Szaturnusztól 12.21. 10:02 Téli napforduló 12.21. 15:35 A Jupiter és Szaturnusz 6'-es közelsége A Merkúr a hónap elején még jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján. Láthatósága gyorsan romlik, 19-én felső együttállásban a Nappal. A Vénusz keleten, 2 órával napkelte előtt kereshető. -3,9 magnitúdós, 88%-ra nő a fázisa, átmérője 11"-re csökken. Láthatósága lassan romlik a hónap során. A Mars az éjszaka első felében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége -0,3 magnitúdóra, látszó átmérője 10,5"-re csökken. A Jupiter megfigyelhető a Nyilas, majd a Bak csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,0 magnitúdós. A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,6 magnitúdó. Az Uránusz az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.
...
A C/2020 M3 (ATLAS) üstököst 2020. június 27-én fedezte fel az Asteroid Terrestrial-Impact Last Alert System (ATLAS) Földre veszélyes kisbolygókat...