Címke: Csizmadia Szilárd

A 2022-es bolygófüzér megfigyelése – Ágoston Zsolt, Krischbaum Tamás, Makár Dávid, Péter Attila, Fridrich János, Román Dávid, Molnár Attila, Balázs Gábor

Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban megfigyelhető volt. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthatjuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, az legközelebb csak 2492-ben következik be - utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ráadásul az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 - 04:10 között már megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban lesz, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között, középen lesz megfigyelhető. Részletesen lásd itt. Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a jelenséget. A megfigyelők: Péter Attila, Vizsi Csaba, Vizsi Imre, Makár Dávid és Ágoston Zsolt. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7x50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a négy legnagyobb holdját, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.

...
Read more

VCSE észlelőhétvége Ausztriában (2021. szept. 9-12.) – Fröhlich Viktória, Schmall Rafael, Szalontai Tibor, Vizsi Csaba, Mezei Balázs, Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A 2020-as ausztriai észlelőhétvégéhez hasonlóan 2021-ben is rendeztünk Ausztriában egy észlelőhétvégét, szeptember 9. és 12. között, immár jelentősen megnövelt létszámmal. A részvétel félpanziós módon (szállás kétágyas szobákban saját fürdőszobával, reggeli, vacsora) 154 euróba került fejenként a három estére. Hogy milyen ég volt? Erről következzék egy kis sztori. Hajnalban az egyik kezdő fotós, aki el volt foglalva monitorja képernyőjével, fényesedő égre lett figyelmes. Pedig a napkelte időpontja még messze volt. El is kezdett panaszkodni jó hangosan, hogy "de kár, hogy ilyen korán elkezd kivilágosodni az ég!" Erre Schmall Rafael odakiáltott neki: "Nem hajnalodik, hanem feljött az Orion-köd és az süt be Neked balról!" Ha - természetesen - árnyékot nem is vetett az Orion-köd, de tényleg kontrasztos, fényes volt és szabadszemes. Előkészületek

...
Read more

2022. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap áprilisban 6:00 (KözEI) körül kel, 19:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 1-én és 30-án, első negyed április 9-én, telehold április 16-án, utolsó negyed április 23-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 04.05. 03:40 A Mars és a Szaturnusz 18'-es közelsége a Bak csillagképben 04.19. 06:00 A Hold minimális librációja 04.25. 10:43 A Merkúr dichotómiája (esténként kedvező láthatóság) 04.27. 02:56 A Vénusz 4°-ra a 14%-os fázisú Holdtól 04.30. 19:01 A Merkúrtól 1,4°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben A Merkúr 3-a után megjelenik az esti égen, láthatósága gyorsan javul. 29-én van a legkedvezőbb pozícióban, 20°-ra a Naptól. A Vénusz hajnalban kereshető a délkeleti égen. -4,1 magnitúdós, átmérője 22"-ről 17"-re csökken, fázisa 55%-ról 67%-ra nő. A Mars hajnalban figyelhető meg a Bak, majd a Vízöntő csillagképben keleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, látszó átmérője 5,7". A Jupiter láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg. A Szaturnusz a Bak csillagképben látható, napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 16". Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Neptunusz láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Sombrero-galaxis (Messier 104), a Csillagkapu és Cápa-aszterizmus A tavasz a galaxisok évszaka. A Messier 104 (M104), más nevén Sombrero-galaxis egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz (Virgo) csillagképben. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain (francia csillagász, a Messier-katalógusban 26 objektum a saját felfedezése). Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami nem szerepelt az eredeti kiadásban, még Messier is csak kézzel írta hozzá a saját példányához. A listához 1921-ben Nicolas Camille Flammarion (francia csillagász) adta hozzá, miután megtalálta ezt a példányt a kézzel írott jegyzettel. Az M104 29 350 000 fényévre van Földtől és 1000 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Nagyjából 100 milliárd csillag alkotja. A Tejútrendszernél valamivel kisebb, átmérője kb. 82 000 fényév. A Sombrero-galaxis majdnem az éléről látszódó küllő nélküli spirálgalaxis, szorosan tekeredő spirálkarokkal, nagy és fényes központi dudorral és jellegzetes porsávval a galaxis korongja előtt. A központjában egy 1 milliárd naptömegű fekete lyuk található. A Sombrero 3,6°-ra délre található a khí (χ) Virginistől és már binokulárral is jól látható, megnyúlt fényfoltként. Egy 105 mm-es refraktorral, 47x-es nagyítással az M104 kelet-nyugati irányban 7'-es méretben nyúlik el és egy fényes, 2" széles, ovális magot mutat, kis, intenzív középponttal. A galaxis élén keskeny fekete porsáv fut végig. Nyugati csúcsát egy 10 magnitúdós csillag díszíti, a mag a sötét peremétől északra helyezkedik el. Nagyobb nagyítás mellett még szembetűnőbbé válik a lenyűgöző porsáv, aminek tömege Napunk 16 milliószorosa. Ez a fenséges galaxis egy kis refraktorral 17x-es nagyítás mellett 3,6°-os látómezőn osztozik egy 6 csillagból álló aszterizmussal. Először keress meg az M104-től 24'-re nyugat-északnyugatra egy kis csoportot, amely négy 8 és 9 magnitúdós csillagból áll ½°-os területen, és amit fogas vigyorgó szájként írtak le. Ezt Philip S. Harrington Cápának nevezte el. Még hat halványabb csillag látszik egy görbe vonalban, ami a cápa teste és egy csillag ettől nyugatra, amely a hátúszója. Színes látványt nyújtanak 25 cm-es reflektorral, az egyik csillag sárga, kettő pedig sárgás-narancssárga színű. A galaxistól 1,1°-ra nyugat-délnyugat irányban látható a Struve 1659 (∑1659). A 105 mm-es távcsőben 47x-es nagyítással egy 5'-es egyenlő szárú csillagháromszög látszik, benne egy kisebb egyenlő szárú háromszöggel. A 25 cm-es távcsővel a hat csillag, a fényesség csökkenésének sorrendjében sárgás-fehérnek, mélysárgának, halványsárgának, sárgának és arany színűnek látszanak. A csoportot először John Wagoner mutatta be az 1980-as években, egy texasi csillagpartin. A csoportot - egy televíziós sorozat nyomán - Csillagkapunak nevezte el. Forrás: Sue French: Deep-sky wonders 120-121. o. Az M104 jellegzetes formájának felismeréséhez legalább 100 mm-es nyílású távcső szükséges. A mag és a korong észleléséhez legalább 200 mm-es távcső szükséges. A sötét porsáv megpillantásához pedig 250 – 300 mm-es távcső javasolt. http://vcse.hu/sombrero-galaxis/#more-655

...
Read more

Tippek a Messier-maraton teljesítéséhez – Csizmadia Szilárd

John Barra, az USA Illinois államában működő Peoriai Csillagászati Egyesület tagja tanácsokat írt össze a Messier-maratont teljesíteni kívánó amatőrcsillagászoknak. Ezeket a tanácsokat ismertetjük az alábbiakban kivonatosan és némileg módosított formában: 1. LEGYÉL FELKÉSZÜLT. A Messier-maraton teljesítése során nincs idő keresgélni az okulárokat, az otthon hagyott csillagtérképet, és nincs alkalmad megtanulni a csillagképeket. Minden óra, perc ki van számolva, hogy láthasd az összes lehetséges Messier-objektumot ezen az éjszakán. Feltétlenül ellenőrizd otthonról való elindulás előtt kétszer is a felszerelésedet. Állíts össze saját listát, mit kell elhozni, pl.: maga a távcső, állvány, keresőtávcső, szűrők, okulárok, összes alkatrész csillagtérkép, Messier-objektumok keresőtérképei vörös fényű zseblámpa jegyzetfüzet, írószerszámok az objektumok sorrendjét tartalmazó lista hajszárító, termosz kávéval, teával meleg ruha, sapka, sál, kesztyű stb. összes csavar, állványdarab, kábel, kézivezérlő, hosszabbító, stb. elemek, ha szükségesek zseblámpába, vörös pont-keresőbe stb.

...
Read more

Messier-maraton: észlelési sorrend – Csizmadia Szilárd

Milyen sorrendben észleljük az objektumokat a Messier-maraton során? A Messier-maraton során nem mindegy, milyen sorrendben észleljük az objektumokat. Mivel a maraton célja az, hogy mind a 110 Messier-objektumot észleljük egyetlen éjszaka, a sorrend nagyon fontos: azokkal kell elkezdeni, amelyek a nyugati égen gyorsan lenyugszanak, és kelet felé kell haladni szigorú sorrendben, hogy mindegyik távcsővégre kerüljön. A Messier-maratont tőlünk csak március végén, esetleg április elején lehet teljesíteni, mert nincs másik éjszaka az év folyamán, hogy a katalógus mindegyik objektum látszódjék egyetlen éjszaka alatt (lásd még lejjebb, pontosan hány M-objektum látható ilyenkor egy éjszaka). Néhány Messier-maraton korábbi eredményeit itt lehet böngészni. A Messier-katalógus objektumainak száma vitatott. Az M102 lehet, hogy az M101 ismétlése tévedés folyamán. Hasonlóképpen lehetséges, hogy az M91 az M58 ismétlése. Az újabb keletű feldolgozások azonban az M91-et és az M102-t is önálló objektumnak veszik, és egy-egy galaxissal azonosítják, így tettünk mi is az alábbi listában. A Messier-maraton teljesítése nehéz. Az első, aki teljesítette, Gerry Ratley amerikai amatőr volt, akinek negyedik nekifutására sikeredett a bűvös 110 észlelés egyetlen éjszaka 1985. március 23/24-én Arizonából, tőlünk délebben fekvő szélességeken; még ugyanazon az éjszakán, egy órával később Kaliforniából Dick Hull is elérte a bűvös számot.

...
Read more