Címke: Észlelési ötletek

2022. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap Zalaegerszegen augusztusban a hó közepén kb. 5:50 (KözEI) körül kel, 20:00 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed augusztus 5-én, telehold augusztus 12-én, utolsó negyed augusztus 19-én, újhold augusztus 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 08.12. 18:40 A Merkúr esti láthatósága, magassága 1,5°, -0,1 magnitúdó, 73% fázis. 08.13. 01:00 A Perseidák meteorraj maximuma (ZHR=120). 08.13. 23:11 A 95%-os fázisú holdkorong peremétől 9'-re ÉNY-ra látható a ψ-3 Aquarii (5 magnitúdós). 08.18. 02:40 A Vénusztól 38'-cel északra látható a Praescepe nyílthalmaz, a Rák csillagképben. 08.19. 03:07 A Mars 4°-ra látható az 50%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben. 08.21. 02:30 A Marstól 5,5°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben. 08.26. 03:18 A Vénusz 4°-ra látható az 1,6%-os fázisú Holdtól a Rák csillagképben. 08.26. 03:18 29 órás holdsarló a Vénusztól 4°-ra, 7° magasan. 08.27. 16:14 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja 27° -ra a Naptól, 7" átmérő, 53% fázis, Szűz csillagkép. 08.28. 18:09 34 órás holdsarló 2° magasan az esti égen. A Merkúr a hónap nagy részén háromnegyed órával a Nap után nyugszik. 27-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 27°-ra a Naptól, de továbbra is nagyon alacsonyan van. A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik. -3,9 magnitúdós, átmérője 11"-ről 10"-re csökken, fázisa 93%-ról 97%-ra nő. A Mars éjféltől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Fényessége -0,1 magnitúdó, látszó átmérője 9,7". A Jupiter a Cet csillagképben látható késő este, délkeleten. Fényessége -2,8 magnitúdó, látszó átmérője 47". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől, délkeleten. Fényessége 0,3 magnitúdó, átmérője 19". Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjféltől, délkeleten. A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Az NGC 6774 és NGC 6822 A Nyilas csillagkép itthonról sosem látszik túl magasan, talán az augusztusi éjszakák a legalkalmasabbak arra, hogy felfedezzük a Tejútrendszer központja körüli régiót, ha a kora esti órákban szeretnénk észlelni. A csillagkép legfényesebb csillagai egy könnyedén felismerhető, „teáskanna” formájú alakzatot adnak ki. A Kaus Media (δ Sagittari), a Kaus Australis (ε Sagittari), az Ascella (ζ Sagittari) és a φ Sagittari formázzák meg a teáskanna alját, a Kaus Borealis (λ Sagittari) a csúcsát, az Alnasl (γ-2 Sgr) a kiöntőjét, a Nunki (σ Sgr) és a τ Sgr pedig a fülét. Ezek a csillagok képezik egyébként a Nyilas íját és nyilát is. A teáskanna-metaforát erősíti, hogy jó légköri viszonyok mellett megfigyelhető a Tejútrendszer egy része, éppen a kiöntőnél, azt a hatást keltve, mintha gőzölögne a kanna. A „teáskanna” legészakibb csillaga a Ró Sagittarii (ρ Sgr), egy változócsillag. Az NGC 6774 mindössze 2"-re északnyugatra fekszik tőle. Ez egy nagy és ritka, körülbelül 30" átmérőjű nyílthalmaz, amely kis távcsővel, kis nagyítással látható a legjobban. Gazdag csillagmezőben bújik meg és nagy látómezőre van szükség az észleléséhez. A NGC 6774, másnéven Ruprecht 147 egy nyílthalmaz a Tejútrendszerben, ami kb. 1000 fényévre van tőlünk. Ez viszonylag közeli, különösen más hasonló halmazokhoz képest. A csillagok ténylegesen is egy halmazt alkotnak, csillagai kb. 2,5–3,25 milliárd évesek. A nyílthalmazok eleinte gravitációsan kötött, bár sokszor éppen csak kötött csillagcsoportok. A Galaxis árapályereje, más halmazok és csillagközi felhők melletti elhaladás könnyen megbontja őket és gravitációsan nem kötötté válnak. Ezért a csillagaik elszökhetnek a halmazból. Emiatt átlagosan 2-4 galaktikus keringés alatt a nyílthalmazok felbomlanak és csillagaik elkeverednek a többi galaxisbeli csillaggal. A Ruprecht 147-et gravitációsan még mindig kötöttnek gondolják, ezért élhetett meg oly sok milliárd évet. (Megfigyeltek nála is idősebb nyílthalmazokat, de ahogy a kor nő, annál kevesebb idős nyílthalmaz található az égen.) A John Herschel által 1830-ban felfedezett halmazt eleinte aszterizmusnak gondolták ritkássága és elhelyezkedése miatt, de 1966-ban Jaroslav Ruprecht cseh csillagász a Trumpler-rendszer szerint III2m-es típusú nyílthalmaznak minősítette.  2012-ig kevés figyelmet kapott, amikor is potenciálisan fontos referenciaként azonosították  a napszerű csillagok kutatásához. Még egy érdekesség, hogy a Ruprecht 147-nek öt fedési kettőscsillaga is van, amelyek viszonylag fényesek, és így könnyen megfigyelhetők. Ezek olyan csillagrendszerek, ahol az egymás körül keringő két csillag pályasíkja olyan közel fekszik a megfigyelő látóirányához, hogy a rendszer tagjai kölcsönös fogyatkozásokon mennek keresztül. Forrás: Wikipedia Kisebb távcsövek pici, 20-30x-os nagyítás mellett 40 db 8-12 magnitúdós csillagot mutatnak meg, kis csokorba és láncba rendezve. Az NGC 6774 megosztozik a látómezőn a nagyon fényes Y  Sagittariival, amely egy cefeida változócsillag. Látszólagos fényessége +5,25 és +6,24 között változik és 1293 fényévre található a Naprendszertől. Az Y Sagittarii-től kis távolságra nyugatra három ívet láthatunk 5 magnitúdós csillagokból. Ha a középső csillagtól észak felé haladunk, ugyanekkora távolságot, akkor megtalálhatjuk az NGC 6822-t, a Barnard-galaxist. Edward Emerson Barnard amerikai csillagász fedezte fel 1884-ben, amikor még amatőr volt Tennessee-ben, de csak az 1920-as években ismerte fel Hubble, hogy ez egy extragalaxis. A Barnard-galaxis (más néven Caldwell 57) a Lokális Galaxiscsoport tagja, amely 63-64 ismert galaxisból álló halmaz: a Tejút is ennek a galaxishalmaznak a része. Barnard úgy jellemezte felfedezését, mint „egy elég halvány köd... nagyon diffúz és egyenletes fényű, körülbelül 1 és 1/4°-os területen látszik, mégis egészen jól kivehető. Ezt szem előtt kell tartani a keresése során.” Barnard tanácsát érdemes megfogadni: gyakran könnyebb megpillantani az NGC 6822-t egy kisebb távcsővel, amelynek nagy a látómezeje, mint egy nagy távcsővel, aminek kisebb a látómezeje. A Barnard-galaxist már 7x35-ös binokulárral is megfigyelték, de azt javasoljuk, hogy legalább egy 60 mm-es távcsővel és sötét, fényszennyezésmentes égbolt alatt próbáljuk megkeresni. Egy 105 mm-es refraktorral 17x-es nagyítással, „félig vidéki” égen a galaxis szinte láthatatlan, csak egy nagyon halvány és hosszúkás foltnak tűnik, amelynek hossztengelye É-D-i és nagyjából kb. 11” hosszú. Sua French: Deep-Sky Wonders 181-182. o. Walter Scott Houston 1987 szeptemberében így írt a Sky and Telescope Mély-ég csodák (Deep Sky Wonders) rovatában a Barnard-galaxisról (Szentmártoni Béla fordításában): NGC 6822 egy szabálytalan GX, tagja a Lokális Csoportnak; távolságát 1,7 millió fényévre becsülik, ami kb. 10-szerese a Nagy Magellán Felhőének, de csak 3/4-e az And GX-énak. A régi észlelők nem ismerték, csak 1884-ben fedezte fel E. E. Barnard, amikor egy 12,7 L-lel pásztázott. Ezen az alacsony felületi fényességű GX látásának kulcsa nem a távcső átmérője, hanem a nagy látómező. Hubble vette észre, hogy viszonylag könnyű meglátni kis nagyítású, 10 cm-es keresőtávcsővel, de „nehezen érzékelhető” volt a Mt. Wilson 2,5 m távcsövével. A Sky Cat. 2000-ben 10,2x9,5’ méretű. Ezt a méretet feltehetően fényképről olvasták le. Vizuálisan elnyúltabbnak látszik, s legnagyobb kiterjedése erősen függ az ég sötétségétől és tisztaságától. Már néhány perc elég, hogy a légkör radikálisan megváltoztassa látszó méretét. Én a GX-t egységesen megvilágított korongnak láttam. Még 43 cm-es távcsővel sem voltam képes meglátni valamely egyedi csillagot, mely legalább 13 mg lett volna. Így, ha bárki észrevesz egy 5-6 mg-s csillagot a GX-on belül, az szupernóva lesz, mivel a Vesta kivételével egyetlen kisbolygó sincs ilyen fényes. Egy 7 mg körüli objektumot több órán át kell ellenőrizni, a kisbolygó mozgása elárulja magát.

...
Read more

2022. júliusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap júliusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed július 7-én, telehold július 13-án, utolsó negyed július 20-án, újhold július 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 07.15. 21:23 A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 29'-cel látható az M10 gömbhalmaztól a Kígyótartó csillagképben. 07.19. 02:23 A Jupiter 3°-ra a 65%-os fázisú Holdtól a Cet csillagképben. 07.21. 23:31 A Mars 4°-ra a 36%-os fázisú Holdtól a Kos csillagképben. 07.22. 02:27 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága. 07.22. 06:19 A Hold elfedi az Uránuszt a nappali égen. Kilépés: 07:24-kor. 07.22-30. VEGA '22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd. 07.27. 02:34 39 órás holdsarló 7°-ra a Vénusztól a hajnali égen. 07.28. 02:35 15 órás holdsarló a hajnali égen 1° magasan. 07.29. 19:04 25 órás holdsarló az esti égen 1,5° magasan. 07.30. A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alpha Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma. A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető napkelte előtt keleten egy órával napkelte előtt, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén megfigyelhetősége kedvezőtlen. 22-én már megfigyelhető a napnyugta utáni fél órában, láthatósága lassan javul. A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 12"-ről 11"-re csökken, fázisa 86%-ról 92%-ra nő. A Mars éjfél után figyelhető meg a Kos csillagképben délkeleten. Fényessége 0,2 magnitúdó, látszó átmérője 8,2". A Jupiter a Cet csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,5 magnitúdó, látszó átmérője 42". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható késő estétől, délkeleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18". Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjfél után, délkeleten. A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjféltől, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Üstökös E sorok írásakor (2022. június vége) a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 9 magnitúdó körüli fényességű. A hiperbola alakú pályán mozgó üstökös 2022 decemberében kerül napközelbe. A Föld pályasíkjára majdnem teljesen merőleges pályán mozog. Fényesedik, 2023 januárjában akár 6 magnitúdós is lehet. 2022. július hó folyamán a Kígyótartó csillagképben lesz. Az üstökös a Földhöz legközelebb július 14/15-én jár, ekkor kb. 1,8 CSE-re lesz a Földtől. Ekkor a Messier 10 gömbhalmaztól nem messze látszik az égen. Haladó vizuális észlelőknek és fotósoknak: NGC 6445 planetáris köd és NGC 6440 gömbhalmaz Az NGC 6445, más néven a Kis Drágakő-köd vagy Doboz-köd, egy planetáris köd a Nyilas csillagképben. William Herschel fedezte fel 1786. május 28-án. (Megjegyzendő, hogy az NGC 6309-et is Doboz-ködnek becézik sokszor, így az azonos név miatt fennáll az összekeverés lehetősége. Szerencsére az NGC-számok egyediek.) Az NGC 6445 2,1 fokkal délnyugatra fekszik a Messier 23 nyílthalmaztól. Az M23-tól 1 fokkal DNY-ra 7 és 8 magnitúdós csillagok íve látszik, a planetáris köd pedig 5’-re fekszik egy 8 magnitúdós csillagtól, amely 40”-re nyugatra van az ív legdélebbi csillagától. Az NGC 6445 22’-re látszik az NGC 6440 gömbhalmaztól É-ÉK-re. 17x-es nagyítással, még egy kis refraktorral is könnyen megtalálható az NGC 6440, ami egy kis homályos folt 1,8"-re északkeletre a halványsárga 58 Ophiuchi csillagtól. 47x-es nagyítással már a planetáris köd is halvány foltként látszik a h2810 széles kettőscsillagtól 5'-re keletre. A kettős rendszer egy 7,6 magnitúdós csillagból és 10,4 magnitúdós kísérőből áll. 87x-es nagyításnál az NGC 6445 40" hosszú és ovális formájú, és É-ÉNY-ra dől. Az É-ÉNY-i széle fényesebbnek tűnik, és egy halvány csillag látszik a közelben. A gömbhalmaz még ekkora nagyításnál is egy látómezőben van a planetáris köddel. Az NGC 6445 formája egy dobozra emlékeztet. Az északi és déli oldalai sokkal világosabbak, előbbi rövidebb, de fényesebb. E planetáris köd észlelését egyesek szerint rontja az OIII szűrő használata, egy keskeny sávú szűrő viszont kiemeli a planetáris köd kontrasztját. Te mit tapasztalsz különböző szűrők használatával? Az NGC 6445 belseje sötétebbnek látszik az északi részén. Az NGC 6440 gömbhalmaz mérete 2,3' és a középpontja felé sokkal fényesebbé válik. Forrás: Sue French: Deep-Sky Wonders 172. o. Az eredeti Deep-Sky Wonders-t, a Sky and Telescope magazin Mély-ég csodák rovatát Walter Scott Houston írta 1946-tól kezdődően 1993-ban bekövetkezett haláláig.   Houston így írt 1984 augusztusában erről a planetáris ködről: "A Sgr-ban van az NGC 6445, könnyen kiválasztható a környező csillagok közül, mint 9 mg-s korong, kb. ½’ átmérővel. Morales észlelte 20T-vel, s beszámolt arról, hogy sötét közepe jobban kiemelkedik, mint a legtöbb gyűrűs-típusú PL-é." Itthon Szentmártoni Béla az 50-es évek második felétől kezdve jutott hozzá a Sky and Telescope egyes számaihoz. Aki 1946-ig visszamenőleg lefordította a Deep-Sky Wonders sorozatát, majd folytatta egészen az 1987-es évfolyamig. A régi cikkek másolatát maga Houston küldte el neki. Kezdőknek: a Mizar és az Alcor Ki ne ismerné a Göncölszekeret, amely a Nagy Medve csillagkép része. Jó eséllyel minden kisgyerek ennek a csillagképnek a nevét „tanulja meg” először, hiszen annyira jellegzetes. A Nagy Medve hét legfényesebb csillaga, a Göncölszekér, Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont felett van. Ősszel figyelhető meg legkevésbé, ilyenkor az északi horizont közelében található. A szekér látszólag ilyenkor a kerekén áll. Télen az északkeleti horizont fölött áll a szekér a rúdján. Tavasszal magasan a horizont felett, fejjel lefelé látható, míg nyáron magasan az égen, a két hátsó csillagán (α és β) állva figyelhető meg. Keressük meg a Göncölszekér rúdján azt a látszólag egy csillagot, ahol a szekérrúdja megtörik. Ez a Mizar, fényessége 2,2 magnitúdó. Tegyük próbára a szemünket… Ha látunk mellette egy halványabb csillagot, akkor jó a látásunk, hiszen akkor az Alcort is látjuk, azaz egy szabad szemmel is megfigyelhető kettőst észlelünk. Az Alcor 3,99 magnitúdós és 12’-re látszik a Mizartól. Benedetto Castelli, Galileo Galilei egyik kollégája a 17. században távcsövön keresztül figyelte a Mizart, és rájött, hogy ez egy kettőscsillag-rendszer. A két komponens neve Mizar A és Mizar B. 1908-ban spektroszkópiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a Mizar A és B egyaránt kettősrendszer. Így az Alcor-Mizar rendszer lett az első öt csillagos rendszer, amelyet valaha felfedeztek. 2009-ben Eric Mamajek és kollégái a Rochesteri Egyetemről exobolygókat keresve felfedezték, hogy az Alcor is kettőscsillag, csak vizuálisan nem feloldható. Az Alcor és a Mizar így már hat csillagból álló rendszerré vált. A Hipparcos asztrometriai műhold mérése szerint az egész rendszer körülbelül 83 fényévre fekszik a Naptól. De mit láthatunk mi távcsővel? Ha amatőr távcsővel nézzük a Mizart, akkor rögtön három, a valóságban is egy rendszerhez tartozó csillagot észlelhetünk egy látómezőben. Szemünk nem képes a Mizar A-t és B-t, illetve az Alcort is két-két-két csillagra bontani. Ehhez interferométer vagy spektroszkóp kell már.

...
Read more

2022. júniusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap júniusban 4:45 (KözEI) körül kel, 20:45 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed június 7-én, telehold június 14-én, utolsó negyed június 21-én, újhold június 29-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 06.16. 14:56 A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja a Bika csillagképben. 06.21. 09:14 Nyári napforduló. 06.22. 10:48 A Merkúr dichotómiája. 06.23. 02:03 A Mars 4°-ra a 30%-os fázisú Holdtól a Halak csillagképben. 06.26. 02:02 A Vénusz 2,4°-ra a 8%-os fázisú Holdtól, és a Merkúr kedvező hajnali láthatósága. 06.28. 02:03 25 órás holdsarló 2° magasan, a Merkúrtól 10°-ra, a Vénusztól 20°-ra. A Merkúr napkeltekor már kereshető a keleti ég alján a hónap első felében. Láthatósága lassan javul, 16-án kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe. A hónap hátralévő részében láthatósága kissé javul. A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 14"-ről 12"-re csökken, fázisa 78%-ról 86%-ra nő. A Mars éjfél után figyelhető meg a Halak csillagképben keleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, látszó átmérője 7,2". A Jupiter a Halak csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,3 magnitúdó, látszó átmérője 39". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 18". Az Uránusz a Kos csillagképben látható napkelte előtt, délkeleten. A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjfél után, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. A Hickson 68 galaxis csoport A csoport körülbelül 8 fokkal található délkeletre az M51 Örvény-galaxistól.  Ezt a kompakt galaxishalmazt a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben találhatjuk. Sok Hickson csoport könnyű célpont közepes vagy nagy amatőr távcsövek számára.  A Hickson Compact Group (HCG), vagyis a Hickson-féle kompakt galaxiscsoportok gyűjteményét – amelyben 100 galaxishalmazt találhatunk – Paul Hickson publikálta 1982-ben. A leghíresebb HCG 92, azaz a Stephan's Quintet. Hickson szerint a legtöbb ilyen kompakt galaxiscsoportban a galaxisok különleges formájúak és mozgásúak, rádió- és infravörös tartományban sugároznak, aktív a magjuk, nagy mennyiségű diffúz gázt tartalmaznak, és a sötét anyag uralja őket. Az erős kölcsönhatások eredményeként az összeolvadás várhatóan a csoport végső pusztulásához vezet majd, viszont kialakul egy nagyméretű, talán elliptikus típusú galaxis. A Hickson-féle kompakt galaxiscsoportokról bővebben Csizmadia Szilárd beszélt ebben az előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=2xeLPBQQH0w, 33:05 óra:perctől. A Hickson 68 a kivételek egyike, egy 6,5 magnitúdós aranyszínű csillag segíti a csoport megtalálását annak nyugati peremén. 105 mm-es refraktorral és 47x nagyítással megpillantható három tagja. Az NGC 5353-et és NGC 5354-et a legkönnyebb észrevenni, egyesített fényük miatt. A galaxisok halói „összeolvadnak”, de így is halványan megmutatják különálló magjukat. Tőlük északra látható az NGC 5350 egy ÉK-DNY irányú ovális derengés. Kelet felé láthatjuk az NGC 5371 galaxist, amely nem tagja Hickson 68 kompakt csoportnak. Nagyobb, mint a szomszédai, ovális formája É-D-i irányú, felületi fényesség egyenletes, de magja nehezen „megfogható”. Az NGC 5353-et és NGC 5354-et könnyű megkülönböztetni a 127x-es nagyításnál – a déli a fényesebb és enyhén ÉNY-ra dőlő az NGC 5353. Türelemmel és elfordított látással megpillanthatjuk a nagyon kicsi NGC 5355-öt is, ami csak egy halvány piszoknak látszik a látómezőben. Egy közeli, halvány csillagpár látszik az NGC 5358-tól D-DNY-ra de az utolsó tag túl halvány, ehhez már egy nagyágyúra, min. 25 cm-es távcsőre lesz szükségünk. 166x-os nagyítás mellett is csak homályos foltot érzékelhetünk, egy halvány csillagszerű központot láthatunk és csak sejthetjük elnyúlt alakját.  Forrás: Sue French: Deep-Sky Wonders 148.o.

...
Read more

2022. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap májusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:00 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed május 9-én, telehold május 16-án, utolsó negyed május 22-én, újhold május 30-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 05.01. 02:50 A Vénusz és a Jupiter közelsége a hajnali szürkületben. 05.02. 18:36 A Merkúr 2°-ra a 4%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben. 05.06. 08:00 Az Éta Aquaridák meteorraj maximuma (ZHR=50). 05.16. 02:28 Teljes holdfogyatkozás, legnagyobb fázis 04:12 UT-kor, vége: 04:54 UT. 05.25. 02:13 A Jupiter 4°-ra a 26%-os fázisú Holdtól. A Mars 4°-ra a Holdtól. 05.27. 02:11 A Vénusz 1°-ra a 10%-os fázisú Holdtól. 05.29. 02:10 A Mars és a Jupiter 37'-es közelsége a Halak csillagképben. A Merkúr a hónap első felében koraeste kereshető a nyugati ég alján. 1-én még két órával, 16-án már csak fél órával nyugszik a Nap után. Ezután eltűnik az alkonyati fényben. A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -4 magnitúdós, átmérője 17"-ről 14"-ra csökken, fázisa 68%-ról 78%-ra nő. A Mars hajnalban figyelhető meg a Vízöntő, majd a Halak csillagképben keleten. Fényessége 0,6 magnitúdó, látszó átmérője 6,4". A Jupiter a Halak csillagképben látható hajnalban, délkeleten. Fényessége -2,2 magnitúdó, látszó átmérője 36". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,7 magnitúdó, átmérője 17". Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Neptunusz a Halak csillagképben látható napkelte előtt, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Porrima, NGC 4517, NGC 4517A, NGC 4527, NGC 4536 és a 3C 273 Barangoljunk egy kicsit a Szűz csillagképben, amely még mindig kényelmes magasságban figyelhető meg májusi éjszakákon! A végső célpontunk egy igazi kuriózum lesz. Megéri végiglépkedni az állomásokon. A Gamma Virginis (γ), más néven Porrima, a Szűz csillagképben egy vizuális kettőscsillag-rendszer. A két csillag 169 év alatt kerüli meg egymást benne. 2005 májusában az „ikercsillagok”: egy sárga és egy fehér csillag elérték legkisebb látszólagos távolságukat, ami mindössze 0,4" volt. 2011-ben a csillagok már 1,6"-re távolodtak el egymástól. 2022-ben már 3" körül van a látszó szögtávolságuk. A két csillag 3,6 és 3,7 magnitúdós, így igen fényesek a távcsőben. Maximális szögtávolságuk a Földről nézve 6,6", amit a század vége előtt, 2088-ban érnek majd el. A pálya erősen excentrikus, az excentricitás 0,8825. Közelségük igazi kihívást jelent még nyugodt égbolt mellett is. A következő évtizedekben tovább távolodnak egymástól és 2088-ban elérik majd a 6,0" maximális távolságot. Mind vizuálisan rajzolva a környező csillagokhoz képest, mind fotókon látványos lehet a következő évtizedekben évről-évre nyomon követni a két csillag látszó szögtávolságának és égi irányának változásait. Vizuális észlelők, asztrofotósok: fel a Porrima mozgásának megörökítésére! A Porrima szolgál az NGC 4517 galaxishoz vezető út nyomvonalaként. Először ugorj 1°-kal ÉNY-ra egy 7,2 magnitúdós csillaghoz, a környéken ez a legfényesebb. Majd ugyanabba az irányba menj tovább egy 8,6 magnitúdós aranyszínű csillag felé, amely egy halvány drágakő nyugati szélét díszíti. A két legfényesebb és ez az aranyló csillag egy nyílhegyet rajzol ki. A következő ugrás ugyanakkora, mint az előző, és ismét egy 8 magnitúdós csillagot láthatsz, amely félúton van az NGC 4517 felé vezető úton, és egy látómezőben láthatók. Az NGC 4517-et William Herschel fedezte fel 1784-ben, kb. 40 millió fényévre található Földünktől. Egy 105 mm refraktorral 47-szeres nagyítás mellett az NGC 4517 egy halvány per-jelnek látszik, amelynek északi oldalán egy 11 magnitúdós csillag fészkel. A galaxis erősen megnyúlt profilja kissé északra dől kelettől. Egy 25 cm-es reflektorral 118x-os nagyítással karcsú formát mutat, amely 8,5’-cel nyúlik ki, és a déli oldalon fényesebb. Egy halvány galaxis is feltűnik a közelben, az NGC 4517A, amely észleléséhez már igazán nagy amatőrtávcsőre van szükség: 40 cm átmérőjű eszközzel 150x-es nagyítással vehetjük észre. Társától 17"-re É-ÉNY-ra fekszik, és egy 4"-es háromszöget alkot egy 10 (ÉNY-ra) és egy 11,5 (NY-ra) magnitúdós csillaggal. Az NGC 4517A kissé oválisnak látszik és nagyon halvány. Az elfordított látással való észlelés megkönnyíti a felismerését. Jelölése ellenére az NGC 4517A nem alkot fizikai párt szomszédjával, hiszen 20 millió fényévvel távolabb van. Az NGC 4517 egy „lapos galaxis”. A spirálgalaxis éléről látható része egy lapított korongszerű dolog, amelyet, ha szemből látnánk, kereknek tűnne. Éléről nézve nagyon megnyúltnak tűnik és nincs nagy központi dudora: több mint hétszer hosszabb, mint a szélessége. Az NGC 4517 helyet kapott Igor D. Karachentsev és kollégáinak az 1999 Revised Flat Galaxy Catalogue-jában. (A lapos galaxisok, angolul flat galaxisok központi dudor (ang. bulge) nélküli galaxisok, néha dudornélkülieknek (ang. bulgeless) is hívják őket.) Fényesebb galaxispárja csak egy rövid ugrással észak felé vár ránk. 1°-ra északra az NGC 4517-től egy sárga 8 magnitúdós csillag a következő megálló. Majd innen haladj 1,4°-kal É-ÉK felé, ahol egy észak-déli irányú 9 magnitúdós csillagpárt láthatsz, ez félúton fekszik az NGC 4527 és az NGC 4536 között. Kis refraktorral 47x-es nagyítással mindkét galaxis halvány ovális formát mutat. Az NGC 4536 a nagyobb, de kisebb a felületi fényessége. Az NGC 4527 magja világosabb, elfordított látással jobban kivehető. A két galaxis 87x-es nagyítással egy látótérben látszik. Az NGC 4536 3,5’ hosszú, szélessége ennek egyharmada és déli irányba dől. Az NGC 4527 körülbelül ugyanilyen hosszú, szélessége pedig a negyede és északkeleti irányban dől. 25 cm-es reflektorral, 118x-os nagyítással az NGC 4536 egy nagy, foltos, szabálytalan magot mutat. A lencse alakú középpontban olyan sötét sávok vannak, ami miatt a galaxis egy enyhe „S”-ként látszik. Az NGC 4527 magja halványabb, de hossztengelye felé fényesebbé válik.  És akkor most elértünk napunk, bocsánat, esténk „fénypontjához”. Az égbolt legfényesebb, egyben hozzánk legközelebbi és az első azonosított kvazárja a 3C 273. A belőle kilövellő anyagcsóva 200 000 fényév hosszú, látszó mérete az égen 23”. A 3C 273 az NGC 4536-tól 1,3°-ra nyugatra található. A kvazárok hatalmas energiaforrások, távoli galaxisok aktív magjai. Bizonyára sokan úgy gondolják, ahogy Sue French is gondolta korábban, hogy amatőrcsillagász ilyet nem észlelhet. Azonban Brian Skiff arizonai csillagász arról számolt be, hogy látta a 70 mm-es refraktorában, ez inspirálta a Mély-Ég Csodák (Deep-Sky Wonders) szerzőjét is az észlelésben. Nyilván egy ekkora kihívást jelentő célpontnál nagyon sokat segít a fényszennyezésmentes ég. Már egy jó minőségű 90 mm-es és 105 mm-es refraktorral is sikerrel járhatunk. A 105 mm-es refraktorral, 87x-es nagyítással a 3C 273-at és a mellette levő 13,6 magnitúdós csillagot is láthatjuk, a kvazár lényegesen fényesebbnek látszik. A 90 mm-es távcsővel a kvazárt közvetlen látással is észlelhetjük, de a csillagot csak elfordított látással lehet csak észrevenni. A kvazár fényessége szabálytalan időközönként változik – 12 és 13 magnitúdó között, így az észlelés nehézsége is változó. De ha sikerrel járunk, akkor elmondhatjuk magunkról, hogy láttunk valamit az égen, ami 2 milliárd fényévnyi távolságban van tőlünk. Fénye akkor indult útjára, amikor az oxigén a Föld légkörének jelentős alkotóelemévé vált. Megjegyzendő, a kvazárok az égen vizuálisan mindössze egy csillagnak tűnnek! Sue French: Deep-Sky Wonders 116-118.o

...
Read more

2022. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap áprilisban 6:00 (KözEI) körül kel, 19:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 1-én és 30-án, első negyed április 9-én, telehold április 16-án, utolsó negyed április 23-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 04.05. 03:40 A Mars és a Szaturnusz 18'-es közelsége a Bak csillagképben 04.19. 06:00 A Hold minimális librációja 04.25. 10:43 A Merkúr dichotómiája (esténként kedvező láthatóság) 04.27. 02:56 A Vénusz 4°-ra a 14%-os fázisú Holdtól 04.30. 19:01 A Merkúrtól 1,4°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben A Merkúr 3-a után megjelenik az esti égen, láthatósága gyorsan javul. 29-én van a legkedvezőbb pozícióban, 20°-ra a Naptól. A Vénusz hajnalban kereshető a délkeleti égen. -4,1 magnitúdós, átmérője 22"-ről 17"-re csökken, fázisa 55%-ról 67%-ra nő. A Mars hajnalban figyelhető meg a Bak, majd a Vízöntő csillagképben keleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, látszó átmérője 5,7". A Jupiter láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg. A Szaturnusz a Bak csillagképben látható, napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 16". Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Neptunusz láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Sombrero-galaxis (Messier 104), a Csillagkapu és Cápa-aszterizmus A tavasz a galaxisok évszaka. A Messier 104 (M104), más nevén Sombrero-galaxis egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz (Virgo) csillagképben. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain (francia csillagász, a Messier-katalógusban 26 objektum a saját felfedezése). Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami nem szerepelt az eredeti kiadásban, még Messier is csak kézzel írta hozzá a saját példányához. A listához 1921-ben Nicolas Camille Flammarion (francia csillagász) adta hozzá, miután megtalálta ezt a példányt a kézzel írott jegyzettel. Az M104 29 350 000 fényévre van Földtől és 1000 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Nagyjából 100 milliárd csillag alkotja. A Tejútrendszernél valamivel kisebb, átmérője kb. 82 000 fényév. A Sombrero-galaxis majdnem az éléről látszódó küllő nélküli spirálgalaxis, szorosan tekeredő spirálkarokkal, nagy és fényes központi dudorral és jellegzetes porsávval a galaxis korongja előtt. A központjában egy 1 milliárd naptömegű fekete lyuk található. A Sombrero 3,6°-ra délre található a khí (χ) Virginistől és már binokulárral is jól látható, megnyúlt fényfoltként. Egy 105 mm-es refraktorral, 47x-es nagyítással az M104 kelet-nyugati irányban 7'-es méretben nyúlik el és egy fényes, 2" széles, ovális magot mutat, kis, intenzív középponttal. A galaxis élén keskeny fekete porsáv fut végig. Nyugati csúcsát egy 10 magnitúdós csillag díszíti, a mag a sötét peremétől északra helyezkedik el. Nagyobb nagyítás mellett még szembetűnőbbé válik a lenyűgöző porsáv, aminek tömege Napunk 16 milliószorosa. Ez a fenséges galaxis egy kis refraktorral 17x-es nagyítás mellett 3,6°-os látómezőn osztozik egy 6 csillagból álló aszterizmussal. Először keress meg az M104-től 24'-re nyugat-északnyugatra egy kis csoportot, amely négy 8 és 9 magnitúdós csillagból áll ½°-os területen, és amit fogas vigyorgó szájként írtak le. Ezt Philip S. Harrington Cápának nevezte el. Még hat halványabb csillag látszik egy görbe vonalban, ami a cápa teste és egy csillag ettől nyugatra, amely a hátúszója. Színes látványt nyújtanak 25 cm-es reflektorral, az egyik csillag sárga, kettő pedig sárgás-narancssárga színű. A galaxistól 1,1°-ra nyugat-délnyugat irányban látható a Struve 1659 (∑1659). A 105 mm-es távcsőben 47x-es nagyítással egy 5'-es egyenlő szárú csillagháromszög látszik, benne egy kisebb egyenlő szárú háromszöggel. A 25 cm-es távcsővel a hat csillag, a fényesség csökkenésének sorrendjében sárgás-fehérnek, mélysárgának, halványsárgának, sárgának és arany színűnek látszanak. A csoportot először John Wagoner mutatta be az 1980-as években, egy texasi csillagpartin. A csoportot - egy televíziós sorozat nyomán - Csillagkapunak nevezte el. Forrás: Sue French: Deep-sky wonders 120-121. o. Az M104 jellegzetes formájának felismeréséhez legalább 100 mm-es nyílású távcső szükséges. A mag és a korong észleléséhez legalább 200 mm-es távcső szükséges. A sötét porsáv megpillantásához pedig 250 – 300 mm-es távcső javasolt. http://vcse.hu/sombrero-galaxis/#more-655

...
Read more