Az APOD mai felvételén a Sas-köd látható. A felvételt Jimmy Walker készítette. A felvétel 2015. április-május hónapjaiban készült a kaliforniai Sierra Remote Obszervatóriumának 16" (40 cm) RCOS távcsövével, SBIG 16803 kamerával, AOX vezetőkamerával. A felvétel elkészítésénél a Hubble-paletta színeit használták. Expoziciós idők : H-alfa - 6 óra, SII 6 óra, OIII 3,5 óra.
...
{:hu} Megnevezés : Messier 42 Osztályozás: diffúz köd Dátum/idő: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 - 20:40 ...
{:hu} Megnevezés : Messier 44 Osztályozás: nyílthalmaz Dátum/idő: 2015.02.14. 21:54UT Felszerelést: 80/900mm SW...
{:hu} Megnevezés: Messier 1 - Rák-köd Osztályozás: szupernóva-maradvány Dátum/idő: 2013.12.02. UT19:40 – 20:00 ...
A mély-ég objektum kifejezés az angol "deep-sky object" magyarosítása. A kifejezés valószínűleg a 18. században keletkezett, amikor ezzel a szókapcsolattal illeték mindazokat az égitesteket, amelyek nem csillagok, nem kettőscsillagok és a Naprendszer határain túl vannak: az "ég mélyén". Ez egyben a kifejezés magyarázata is. A "deep-sky object" kifejezés 1941 után terjedt el, amikor a Sky and Telescope folyóiratban Leland S. Copeland megalapította a Mély-ég csodák (Deep-Sky Wonders) rovatot, amit története legnagyobb részében Walter Scott Houston (1912-1993) vezetett. Ma a rovatvezető Sue French, akinek hasoncímű könyvéből sokat idézünk a havi észlelési ajánlókból, többnyire Kopeczny Zsuzsanna fordításában. Magyarul a kifejezés írásmódja következetlen. A mély-ég észlelési ág hazai meghonosítója, Szentmártoni Béla maga is hol mélyégnek, hol mély-égnek írta. A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája 1538-tól máig tartalmaz bejegyzéseket. Az ő gyűjtésük szerint a mélyég kifejezést magyarul először Szentmártoni Béla írta le 1970-ben, a Lyra c. lap 1. számában. Mivel a mélyegek lényegét elhelyezkedésük adja (a Naprendszeren túl kellenek, hogy legyenek), és nem fizikai tulajdonságaik (elég, ha nem csillagok és nem planetáris testek), a legkülönfélébb objektumok tartoznak a mélyegek közé: diffúzködök (DF), sötétködök (SK), planetáris ködök (PL), szupernóva-maradványok (SNR), aszterizmusok és csillagcsoportosulások (AST), nyilthalmazok (NY), gömbhalmazok (GH), galaxisok (GX), valamint egyéb extragalaktikus objektumok (pl. blazárok, kvazárok, aktív galaxismagok). Az asszociációkat is idevehetjük. Ezeknek az objektum-típusoknak a magyarázata megtalálható pl. az egyesületi észlelési útmutató 15-16. oldalán, amely a http://vcse.hu/eszlelesi-utmutato-1998/ webcímről bárki számára elérhető. Mindezeknek az objektumtípusoknak az összetétele, kialakulása, szerkezete és fizikája nagyon is különböző. A csillagászok különböző csoportjai tanulmányozzák tulajdonságaikat, és aki specialistája az egyik típusnak, gyakran nem szakértője a másiknak. Az észlelő amatőrcsillagász számára azonban ezek az objektumok egységesen mélyegek és a mélyég-észlelési szakág részét képeik - ez még abból az időből származik, amikor nem voltak tisztában ezeknek az objektumoknak a fizikai természetével. A mélyegek felfedezése A távcső előtti kor
...
