Címke: Mélyég-objektum

A mély-ég objektum kifejezés az angol "deep-sky object" magyarosítása. A kifejezés valószínűleg a 18. században keletkezett, amikor ezzel a szókapcsolattal illeték mindazokat az égitesteket, amelyek nem csillagok, nem kettőscsillagok és a Naprendszer határain túl vannak: az "ég mélyén". Ez egyben a kifejezés magyarázata is. A "deep-sky object" kifejezés 1941 után terjedt el, amikor a Sky and Telescope folyóiratban Leland S. Copeland megalapította a Mély-ég csodák (Deep-Sky Wonders) rovatot, amit története legnagyobb részében Walter Scott Houston (1912-1993) vezetett. Ma a rovatvezető Sue French, akinek hasoncímű könyvéből sokat idézünk a havi észlelési ajánlókból, többnyire Kopeczny Zsuzsanna fordításában. Magyarul a kifejezés írásmódja következetlen. A mély-ég észlelési ág hazai meghonosítója, Szentmártoni Béla maga is hol mélyégnek, hol mély-égnek írta. A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája 1538-tól máig tartalmaz bejegyzéseket. Az ő gyűjtésük szerint a mélyég kifejezést magyarul először Szentmártoni Béla írta le 1970-ben, a Lyra c. lap 1. számában. Mivel a mélyegek lényegét elhelyezkedésük adja (a Naprendszeren túl kellenek, hogy legyenek), és nem fizikai tulajdonságaik (elég, ha nem csillagok és nem planetáris testek), a legkülönfélébb objektumok tartoznak a mélyegek közé: diffúzködök (DF), sötétködök (SK), planetáris ködök (PL), szupernóva-maradványok (SNR), aszterizmusok és csillagcsoportosulások (AST), nyilthalmazok (NY), gömbhalmazok (GH), galaxisok (GX), valamint egyéb extragalaktikus objektumok (pl. blazárok, kvazárok, aktív galaxismagok). Az asszociációkat is idevehetjük. Ezeknek az objektum-típusoknak a magyarázata megtalálható pl. az egyesületi észlelési útmutató 15-16. oldalán, amely a http://vcse.hu/eszlelesi-utmutato-1998/ webcímről bárki számára elérhető. Mindezeknek az objektumtípusoknak az összetétele, kialakulása, szerkezete és fizikája nagyon is különböző. A csillagászok különböző csoportjai tanulmányozzák tulajdonságaikat, és aki specialistája az egyik típusnak, gyakran nem szakértője a másiknak. Az észlelő amatőrcsillagász számára azonban ezek az objektumok egységesen mélyegek és a mélyég-észlelési szakág részét képeik - ez még abból az időből származik, amikor nem voltak tisztában ezeknek az objektumoknak a fizikai természetével. A mélyegek felfedezése A távcső előtti kor