Tejút Bosque Alegre felett
Az APOD mai felvételén egy argentínai asztrotájkép látható.
A felvétel érdekessége, a kép jobb oldalán (a fa felett) látható fénykúp, az állatövi fény.Az 1600-as évekből származnak az első feljegyzések a zodiákus (vagyis az állatövi) fényről. Magyarországról először Hettyei János Zala vármegyei amatőrcsillagász írta le 1834-ben.
Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség.
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről – így hazánkból is – legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni. Az utóbbi években (2013 és 2015) a VCSE nyári táboraiból augusztusi hajnalokon is jól láttuk.
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.
