Bár több helyen megjelent már, örömmel publikálom az alábbi képemet a VCSE-honlapon is.

VCSE - Karácsonyi Telihold - Schmall Rafael
VCSE – Karácsonyi Telihold – Schmall Rafael

Karácsony első napján kimentünk fotózni a csontderült ég alá. A terv egyszerű volt. Holdkelte és annak sorozata. Ment is a maga módján. Bárki megtudta volna csinálni a következőkre odafigyelni: – a Hold fényesedése ahogyan kel, illetve az időköz. Az időköz 2,5 perc volt – tehát ez az igazi kulcsszó, a másik, hogy kb. egy atomtámadást is túlélt volna az az állvány, amivel csináltam. Csak kölcsönkértem egy karbon manfrottót, amire rá lehetett volna feküdni. Azért kellett masszív állvány, mert állítani kellett az expozíciós időket. A gyújtótáv 105 mm volt, de szerintem, ha van egy sima teleobjektív, azzal is szépet lehetett volna készíteni, mivel f/8-ra rekeszeltem az enyémet.

Canon EOS 6D-vel készült a kép, 105 mm-en egy 70-200 f4L objektívvel. Fix f/8-on és ISO 800-on. A záridőt változtatni kellett. Kicsiny falum határában álltunk kint kb 1,5 óráig. Az időpont: 2015. december 24., a helyszín: Kaposfő mellett.

Egyszerűségét tekintve nekem az volt a meglepő, hogy az emberek hihetetlen látványosnak tekintették. Sok email érkezett a felhasználási engedélykérésekkel, a “lájkok” – összesen olyan 5000, illetve az ezernyi megosztás… stb. Azt hittem, csak egy egyszerű kép lesz.

Bár valami híres épülettel sokkal jobb lett volna.

Schmall Rafael

2015. december 28-án igen látványos naplementét sikerült észlelni, olyat, amilyet még sosem láttam. Láttam már naplementét, de azok nem voltak ennyire látványosak ehhez képest.

Az észlelés a Zselici Csillagpark 25 méter magas kilátójából zajlott, úgy több száz km-re ellátni, nem volt gond a rálátással.

VCSE - Mock Mirage - Áldélibábos naplemente - Schmall Rafael
VCSE – Mock Mirage – Áldélibábos naplemente – Schmall Rafael

Jól látszanak az inverziós rétegek, illetve az erős délibáb, sőt a zöld sugár-jelenség, illetve egy most észlelhető, nagy napfoltcsoport is jól látszik.

A kilátó rugalmas, ezért mozog, így én a 400 mm-es teleobjektívet választottam a régi öreg 1000D-vel mert a napfény vakító volt, és úgy gondoltam mégsem a 6D-nek a szenzorát pattintom el. Szerencsére az f/16-os rekesznek, ezzel nem volt gond. 1/2500 sec-es záridőt és ISO100-at használtam. A kép tegnap azaz 2015. 12. 28.-án ~15:10 UT-kor készült.

Egymásra raktam a rétegeket; az inverzis effektusó  jól látszódik.

Schmall Rafael

Sziasztok!

A 2015. 12. 23. hajnali észlelésem során készült, feldolgozott fényképeimet szeretném megosztani Veletek.

C/2013 US10 Catalina üstökös, 150/750mm-es newton távcsővel és Samsung NX300 fényképezőgéppel fényképezve, 47X30s light, 20 dark és 20 flat képből ISO800-al, Deep sky stacker programmal összeállítva, Adobe Lightroommal feldolgozva.

VCSE - C/2013 US10 Catalina - Ágoston Zsolt
VCSE – C/2013 US10 Catalina – Ágoston Zsolt

Az első kép esetén az üstökösre állítottam a képek fix pontját, emiatt a csillagok elmozdulnak a képen, a második esetén a csillagok voltak állandó helyen, itt az üstökös életlen (az üstökös a csillagokhoz képest is mozog).

VCSE - C/2013 US10 Catalina - Ágoston Zsolt
VCSE – C/2013 US10 Catalina – Ágoston Zsolt

28mm-es okulárral figyeltem meg, szabad szemmel nem láttam, a Stellarium szerint 4,9-es magnitúdója volt a megfigyelés idején. GOTO-val találtam rá, a Stellariumból kiolvasott helyzetére ráállva.

A párás idő rontott a képminőségen, a csóvája nem látszott, az üstökös magja körül halvány kóma viszont igen. A mag apó fényes pontként látszott, enyhén kiemelkedve az azt körülvevő kómából. A kóma a magtól kifelé haladva folyamatosan halványodott, nem látszott éles határ a kóma pereme, és környezete között. Vizuálisan a kóma fehéres színű volt, de sikerült lefényképeznem az üstököst, viszont még nem dolgoztam ki teljesen a kapott képeket (itt már látszódik két csóva, egymással kb. 130 fokos szöget bezárva, az egyik szélesebb, rövidebb, pereme nem különül el környezetétől, a másik hosszú, vékony, élesebb peremmel. Jól látható a kóma és csóva zöldes színe is).

A most következő az első nyilvánosságra hozott, egyben célzott megfigyelés a VCSE távvezérelt csillagdájából

A 2015. december 23-i Aldebaran-fedés kilépéséről az alábbi három fotót Bánfalvi Péter és Csizmadia Szilárd készítette a VCSE távvezérelt egyesületi csillagdájából. A felvétel technikai adatai: 250/1200-as Newton-távcső, kómakorrektorral, Canon 6D (nem átalakított) fényképezőgéppel, ISO 100 érzékenységgel és 1/250 sec expozíciós idővel. A képeken az Aldebaran-t a Hold peremének közelében, kb. 7 óránál érdemes keresni (a kamera orientációja miatt ez kb. nyugat az égen).

VCSE - Hold - Aldebaran
VCSE – Hold – Aldebaran

Az első felvétel közvetlenül a kilépés után ábrázolja az Aldebarant közel a Hold pereméhez (19:22:22 UT-kor, Zalaegerszegen a kilépés előrejelzett időpontja 19:22:21 UT volt). A kép alján, kissé balra, a képre mereven bámulva kell keresni az Aldebarant, éppen látszik, ahogy kibújik a Hold mögül a vörös óriáscsillag. (Látszó mérete a Holdénál azonban jóval kisebb.) A kilépés pontosan az előrejelzett időpontban történt tehát, rá egy másodpercre már éppen észrevenni a csillagot.

VCSE - Hold - Aldebaran
VCSE – Hold – Aldebaran

A második képen már eltávolodott a Hold a Bika főcsillagától – ez a kép 19:23:00 UT-kor, 39 másodperccel a kilépés után készült, és már könnyedén elválasztható a kép alján látszó Aldebaran a Holdtól.

VCSE - Hold - Aldebaran
VCSE – Hold – Aldebaran

A harmadik kép 19:25:24 UT-kor, három perccel és 3 másodperccel a kilépés után készült. Az Aldebaran már jelentős távolságra látszik kísérőnktől. Az észlelés érdekessége, hogy a konkrét képeket Csizmadia Szilárd készítette, aki Berlinből vezérelte a Zalaegerszegen található műszert. Az Aldebaran a Hold fényes oldalán lépett ki, ezért a kép alsó részén látható (az égen kb. nyugatra). Utána szép együttállást lehetett látni még órákon át.


A fenti videón pedig az észlelés során 12 másodpercenként készített képekből összeállított sorozatfelvétel animációja tekinthető meg. Az észlelés végét ködösség zavarta meg, az animáción ez is jól kitűnik. A távcső az Aldebarant követte, ezért látszik a Hold mozogni a képeken.

Bolygók láthatósága:

Vénusz

Vénusz keresőtérképe
Vénusz keresőtérképe

Mars:

Mars keresőtérképe

Jupiter:

Jupiter keresőtérképe

Uránusz:

Uránusz keresőtérképe

Neptunusz :

Neptunusz keresőtérképe
Merkúr Vénusz Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Pluto
Távolság (CsE) 1,164 1,100 1,782 5,209 10,931 19,666 30,318 33,955
Fényesség -0,6 -4,0 1,4 -1,9 1,4 5,8 7,9 14,2
Csillagkép Nyilas Mérleg Szűz Oroszlán Kígyótartó Halak Vízöntő Nyilas
Kel délelőtt hajnalban kora hajnalban késő este napkelte előtt délután délelőtt délelőtt
Nyugszik késő délután délután délután délelőtt délután éjfél után este alkonyat után