A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot februári csillagászati megfigyelésekhez.

A Nap február folyamán 06:30 – 07:00 körül kel, 17:00 körül nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 26-án, első negyed 4-én, telihold 11-én, utolsó negyed 18-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/).

A Vénusz és Mars napnyugta után nem sokkal még megfigyelhető délnyugati irányban, a Vénusz -4,5 magnitúdójával nagyon látványos szabadszemmel is.

Az Uránusz kora este megfigyelhetőek nyugati irányban, a Halak csillagképben.

A Jupiter este tizenegy óra körül kel keleten.

Február során egyre kedvezőbb pozícióba kerül a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös, a hónap közepén este tíz óra körül keleten már jól megfigyelhető (Bereniké haja csillagkép), a jelenlegi előrejelzések szerint fényessége 6-7 magnitúdó körül marad március elejéig.

Forrás: http://www.aerith.net/comet/catalog/0045P/2016.html

Már kora estétől megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, Szív-köd és Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

Szintén kora estétől látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.


Sötétedéstől kezdve megfigyelhető északi irányban az NGC 2403 (Caldwell 7) galaxis.


Sötétdéstől megfigyelhetőek az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264), Lófej-köd (Barnard 33, IC 434), Rák-köd (M1) és Praesepe halmaz (M44)



Kora estétől láthatóak a Hajófara és Egyszarvú csillagképek nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak, az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

Este tíz órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628)

 

Este tíz – tizenegy óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében:

(A Szűz csillagkép felett, és az Oroszlán csillagképtől balra)

Az észlelési időpontokat a Stellarium szoftver segítségével, február 17-ére adtam meg.

A Tejútrendszerbeli Palomar 4 (Pal 4) gömbhalmazt egymástól függetlenül fedezte fel Edwin Hubble 1949-ben és Albert George Wilson 1955-ben. Távolságát tőlünk 356 ezer fényévre becsülik. Noha a Tejútrendszer gömbhalmaza, messzebb van jelenleg tőlünk, mint a 163 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-Felhő vagy a Sagittarius-törpegalaxis! Ennek oka, hogy nagyon elnyúlt pályán kering a Tejútrendszer centruma körül.

VCSE - Palomar 4
VCSE – Palomar 4 

A Palomar 4 tömege csak mintegy 30 000 naptömeg, a halmazban élesen elválnak a nagytömegű csillagok – amik a magban vannak – a kistömegűektől (amik inkább a szélére húzódtak). Ezt a jelenséget hívják tömegszegregációnak. De kistömegű csillagokból nagyon kevés van benne más halmazokhoz képest Az Univerzum élettartama alatt még nem válhattak volna ennyire szét a nagy- és kistömegű csillagok, egy picivel nagyobb keveredést várnánk benne. A Pal 4 tehát vagy így született eleve, vagy a nagyon elnyúlt, erősen excentrikus pályáján érték hatalmas árapályerők, amik ilyenre alakították.

VCSE - Palomar 4
VCSE – Palomar 4

Egy iráni-német-cseh-amerikai kutatócsoport alaposan megvizsgálta ezt a második lehetőséget. Arra jutottak, hogy a Pal 4 pályájának excentricitása e=0,9 körül lehet (ilyen erős elnyúltsággal a Naprendszerben pl. csak az üstökösök rendelkeznek), és amikor pericentrumban jár, akkor 5 kiloparszekre található a Tejútrendszer centrumától. Amikor megszületett, a Pal 4 tömege 100 000 naptömeg lehetett (ez hasonló a többi gömbhalmazéhoz), és a kezdeti tömeg fele 4-5 parszeken belül lehetett a magjában (ez is hasonló más gömbhalmazokéhoz). Amikor pericentrumban – a Tejútrendszer magjához legközelebb – jár, akkor a Galaxis árapályereje okozhatta a megfigyelt tömegszegregációt. Ha az árapályerők okozta tömegszegregációra a modellszámításaik helyesek, akkor van egy érdekes következménye a kalkulációiknak: a Pal 4-nek a Tejútrendszer körüli, sok évmilliónyi keringésidejű mozgása miatt az égen el kell mozdulnia (ahogy a bolygók is elmozdulnak látszólag az égen számunkra a Nap körüli keringésük során), mégpedig deklinációban -0,52… -0,38 milliívmásodperc/év, rektaszcenzióban -0,30…-0,15 milliívmásodperc/év közötti nagyságú sajátmozgást kellene mutatnia. Bármekkora kicsi szögekről is van szó (a milliívmásodperc az ívmásodperc ezredrésze, az ívmásodperc pedig kb. a telehold látszó méretének 1800-ad része!), a jelenleg is észleléseket végző Gaia asztrometriai műhold kb. 200 mikroívmásodperc/év szögelmozdulásokat már tud mérni, így a várt szögelmozdulás a Pal 4 esetében mérhető ma is. A Gaia végső katalógusa 2019 környékén jelenik meg, így a kutatócsoport jóslata ellenőrizhető lesz a közeli jövőben. Érdekes, hogy a tömegszegregációból a halmaz sajátmozgására is lehet következtetni. (Forrás: https://arxiv.org/abs/1701.06168)

Frissítve: 2017. jan. 30.

A VCSE nyári táborai plakátjain eddig valamelyik űrtávcső felvétele szerepelt asztrofotóként általában. A 2017. évi tábori plakáton most egyik tagtársunk asztrofotóját vagy asztrotájképét szeretnénk megjeleníteni, és azzal reklámozni a tábort. A pályázati kiírás szövege a következő:

A Vega Csillagászati Egyesület elnöksége pályázatot ír ki a 2017. évi nyári tábori plakáton szereplő asztrofotó kiválasztására. A pályázaton csak azok az egyesületi tagok indulhatnak, akik a pályázati anyag benyújtása idejéig tagdíjukat rendezték.

A 2016-os nyári tábor plakátja. A pályázatra küldött képeket nem kell, nem szabad feliratoznotok!

Pályázni legalább egy, legfeljebb három asztrofotóval lehet személyenként. Többen együtt is benyújthatnak egy fotót, mint közös alkotást: ebben az esetben a közös alkotást a benyújtók mindegyikénél egy-egy darab benyújtott képnek kell venni. A benyújtott asztrofotónak saját alkotásnak kell lennie, de bármelyik megelőző évben készülhetett; felbontása minimum 1024×768 képpont legyen, de törekedni kell a minél nagyobb felbontásban történő benyújtásra. Csak standard képfeldolgozáson átesett fotó nyújtható be, montázs, mesterséges beavatkozáson átesett stb., ún. „fake” asztrofotó nem. (Az elnökség fenntartja a jogot ennek értelmezésére vita esetén.)

A pályázat során kérjük megadni a kép adatait: készítője neve, az ábrázolt objektum azonosítója, a képen ábrázolt terület mérete vagy a képskála; a készítés dátuma, ideje, helye; a használt műszer adatai (távcső esetén szabad nyílása, fókusza vagy fényereje, típusa, esetleg extra adatként gyártója), a használt fényképezőgép vagy CCD-kamera típusa, gyártója és egyéb adatai; használt érzékenység ISO-ban, expozícós idő, egyedi képek száma összegkép esetén, hazsnált szűrők. képfeldolgozó programok stb.

A pályázatot kizárólag e-mailben, a szokásos képformátumok egyikében, 2017. február 28-ig kell benyújtani a vcse@vcse.hu e-mail címre; a határidő után beérkezett pályázatok csak akkor vehetők figyelembe, ha a határidőig benyújtott anyagok között az elnökség egyetlen megfelelőt sem talált.

 A pályázat benyújtói a pályázat benyújtásával egyidejűleg vállalják, hogy a képüket a VCSE a tábori plakátokon, a tábor propagandájában, hirdetéseiben, honlapján és facebook-oldalán stb. ingyenesen, térítésmentesen, szabadon felhasználhatja (a kép készítője nevének feltüntetésével egyidejűleg).

A pályázatokat az elnökség tagjai és külső szakértők bírálják el. A bírálati folyamatban nem vehet részt az, aki maga is pályázatot nyújt be, vagy az alapszabályban és a törvényekben megállapított kizáró ok vele szemben fennáll (pl. pályázó rokona stb). Külső szakértőnek legkésőbb 2017. február 15-ig kell önkéntesen jelentkezni, díjazás, egyéb jutalom nincs; legfeljebb három külső szakértő vehet részt a munkában. Az első külső szakértő Francsics László. 

Az itt nem szabályozott kérdésekben a VCSE elnöke dönt az alelnök és a titkár véleményének kikérése után.

Érdeklődve várjuk pályázatotokat!

VCSE - “Pósteleki csíkhúzós” – Ágoston Zsolt
VCSE – “Pósteleki csíkhúzós” – Kelemen Tamás – 2017. január 22/23.

A kép készítésének helyszíne Póstelek, egy kisebb erdő közepe a Viharsarokban. Van ott egy jobb korokat megélt kastélyrom, ami még a világháborús pusztítást túlélve maradt ott.

Éjfélkor indulás otthonról, 45 perc séta a kastélyig. Teljesen derült az ég, nagyon jó nyugodtsággal. Az erdő körül nagy volt a köd/szmog, de a fák közé már jóval kevesebb jutott, alig lehetett észrevenni. Még egy félóra elmegy a beállítással, tesztképekkel, aztán kezdődhet az expozíció-sorozat.

30 másodperces képeket, összesen egy órát terveztem. Utólag nézve sötétre sikerült a kép, az előtérnek jót tett volna egy kis megvilágítás. Lett is volna fény, de az egyetlen fényforrásom a mobilom LED-je. A telefon akkumulátora pedig a -6°-os hidegnek megadta magát, és 0%-os töltöttséget jelezve kikapcsolt még az erdő szélén. Emiatt az érzékenységet vettem egy picit feljebb, a tervezett ISO 1600 helyett ISO 3200 lett, így azért kivehető a sötétben is pár részlet a romokból.

Végeredményként 120 db 30 sec-es kép, ISO 3200-as érzékenység került  akép technikai adatainak rovatába. A felszerelés gyakorlatilag a kezdő szett, Canon 1300D, 18mm-es fókusztávú kit objektív f/3,5-es rekesszel.