A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 2-án, első negyed január 9-én, telehold január 18-án, utolsó negyed 25-én lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. január 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. január 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

01.01. 05:52 37 órás holdsarló 4° magasan, 7°-ra a Marstól.
01.03. 20:40 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
01.04. 15:46 45 órás holdsarló 8° magasan, a Merkúrtól 8°-ra, a Szaturnusztól 5°-ra, a Vénusztól és a Jupitertől 21-22°-ra.
01.10. 15:53 A Merkúr kedvező esti láthatósága 7° magasan, -0,3 magnitúdó, 45%-os fázis.
01.13. 16:11 A Merkúr és a Szaturnusz 4°-os közelsége a Bak csillagképben.
01.13. 21:10 A Hold súrolva fedi a kappa Taurit (4 magnitúdó).
01.31. 20:10 A C/2019 L3 (Atlas) üstökös 18′-cel DK-re az NGC 2266 nyílthalmaztól az Ikrek csillagképben.


A Merkúr a hónap első felében, napnyugta után figyelhető meg. 7-én van a legnagyobb keleti kitérésben, másfél órával a Nap után nyugszik. 15-étől láthatósága gyorsan romlik, de 31-én már egy órával előbb kel, mint a Nap.

A Vénusz koraeste még megfigyelhető a hónap első napjaiban, de láthatósága gyorsan romlik. 11-én már újra kereshető hajnalban, a délkeleti ég alján.

A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4,3″.

A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,1 magnitúdós, átmérője 34″.

A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati égen, a hónap első napjaiban, láthatósága gyorsan romlik, a hónap közepén már nem figyelhető meg. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 15″.

Az Uránusz az éjszaka első felében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

Január során hajnalban megfigyelhető a 8-10 magnitúdós 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös
Január során hajnalban megfigyelhető a 8-10 magnitúdós 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
01. 01.Szo2459580.56:42:3107:3811:5616:1506:1810:3114:385%
01. 02.V2459581.56:46:2807:3811:5716:1607:3411:3715:381%
01. 03.H2459582.56:50:2407:3811:5716:1708:3812:4316:520%
01. 04.K2459583.56:54:2107:3811:5816:1809:2613:4618:122%
01. 05.Sze2459584.56:58:1707:3711:5816:1910:0214:4419:347%
01. 06.Cs2459585.57: 2:1407:3711:5916:1910:2915:3620:5214%
01. 07.P2459586.57: 6:1107:3711:5916:2110:5216:2322:0623%
01. 08.Szo2459587.57:10: 707:3711:5916:2211:1117:0823:1633%
01. 09.V2459588.57:14: 407:3612:0016:2311:2917:50-43%
01. 10.H2459589.57:18: 007:3612:0016:2511:4618:3200:2353%
01. 11.K2459590.57:21:5707:3612:0116:2612:0519:1501:3162%
01. 12.Sze2459591.57:25:5307:3512:0116:2712:2719:5902:3771%
01. 13.Cs2459592.57:29:5007:3512:0116:2712:5220:4503:4379%
01. 14.P2459593.57:33:4607:3412:0216:3013:2321:3304:4886%
01. 15.Szo2459594.57:37:4307:3412:0216:3114:0222:2305:4992%
01. 16.V2459595.57:41:4007:3312:0316:3214:5023:1406:4596%
01. 17.H2459596.57:45:3607:3212:0316:3415:47-07:3499%
01. 18.K2459597.57:49:3307:3112:0316:3416:5100:0408:13100%
01. 19.Sze2459598.57:53:2907:3112:0416:3617:5900:5508:4799%
01. 20.Cs2459599.57:57:2607:3012:0416:3819:0901:4309:1496%
01. 21.P2459600.58: 1:2207:2912:0416:3820:1902:3009:3691%
01. 22.Szo2459601.58: 5:1907:2812:0416:4121:3003:1509:5685%
01. 23.V2459602.58: 9:1507:2712:0516:4222:4204:0010:1576%
01. 24.H2459603.58:13:1207:2612:0516:4423:5504:4410:3367%
01. 25.K2459604.58:17: 907:2512:0516:45-05:3110:5456%
01. 26.Sze2459605.58:21: 507:2412:0516:4701:1206:2111:1845%
01. 27.Cs2459606.58:25: 207:2312:0616:4802:3207:1511:4734%
01. 28.P2459607.58:28:5807:2212:0616:4903:5308:1312:2624%
01. 29.Szo2459608.58:32:5507:2112:0616:5105:1109:1613:1815%
01. 30.V2459609.58:36:5107:2012:0616:5306:1910:2114:237%
01. 31.H2459610.58:40:4807:1912:0616:5307:1411:2515:412%

A van den Bergh 1 (vdB1) reflexiós köd

Sidney van den Bergh (született: 1929) Hollandiában született kanadai, mára már nyugdíjba vonult csillagász, aki Németországban szerezte doktori fokozatát. Ő fedezte fel az Andromeda II jelű, tőlünk 2,22 millió fényévre lévő törpegalaxist, amiről ma sem tudni, hogy az Androméda-köd (M31) vagy a Triangulum-galaxis (M33) kísérőgalaxisa. 1972-1982 között a Nemzetközi Csillagászati Unió alelnöke volt. Csillagász pályafutása során ködökkel, csillaghalmazokkal, változócsillagokkal, szupernóvákkal foglalkozott, sőt, az Univerzum életkorát is tanulmányozta. 1974-ben egy üstököst is felfedezett. Az 1979-ben felállított Kanadai-Francia-Hawaii Távcső (CFHT) bizottságában is dolgozott, sőt, egy időben annak elnöke volt. (2021-ben zöld utat kapott az a 2018-as terv, hogy a CFHT épületében a távcsövet 3,6 méteresről 11,25 méteres nyílású spektroszkópiai távcsőre cseréljék, ami majd a látómezőben látszódó objektumok közül akár 4000-nek is képes lesz a színképét mérni egyidejűleg.)

Van den Bergh ködkatalógusa 158 (más forrás szerint 159) objektumot tartalmaz. 1966-ban tette közzé felfedezéseit. Katalógusának objektumai reflexiós ködök a -33°-os déli deklinációs körtől északra, vagyis Magyarországról is mindegyik észlelhető. A Palomar Observatory Sky Survey keretében készült képeken találta meg őket. A lista objektumai itt elérhetők. A katalógus fényképei itt csodálhatók meg. A katalógus rövidítése vdB.

A reflexiós ködök főként porból és gázból állnak, és valamely közeli csillag fényét verik vissza. Ha a csillag fénye változó, rendszerint a köd fényessége is változik.

A vdB 142-ről Stephen Leshin képe itt, a vdB 12-ről és 13-ról Fényes Lóránd képe itt, a vdB 139-ről Schmall Rafael képe itt, a vdB 27 képe pedig itt csodálható meg honlapunkon. A vdB1 a Cassiopeia csillagképben helyezkedik el.

A Kassziopeia csillagos birodalma hemzseg a mélyégi csodák százaitól. Az észlelni vágyó amatőrcsillagász a bőséges étlapon könnyen átsiklik néhány kevésbé ismert ínyencség felett, amelyek pedig gazdagítják ezt a pazar csillagképet. 

A januári koraestéken Magyarországról szinte a zenitben lévő Kassziopeia csillagkép megéri a kényelmetlen észlelést. Kezdjük a Béta (β) Kassziopeia, más néven Caph csillag közelében. Ettől mindössze 26’-re D-DK-re egy 8-9 magnitúdójú csillagok kis háromszögét láthatod a van den Bergh 1 (vdB 1) reflexiós ködben. A legtöbb reflexiós köd meglehetősen halvány kis teleszkópban, de a vdB 1 viszonylag fényes egy 10 cm-es refraktorral. Olyan nagyítást használj, amely a káprázatos Caph-ot a látómezőn kívül helyezi, miközben a vdB 1 a középpont közelében marad. A köd körülbelül 3′-es területet fed le, és a legintenzívebb fénylést természetesen a beágyazott csillagok közelében láthatod, amelyek megvilágítják a ködösséget. A vdB 1-ről készült képek két kis reflexiós ködöt tárnak még fel északkeleten. A nagyobbik szokatlan formájú, ovális, hurok alakú. Az ÉNY-i végén elhelyezkedő csillag a megvilágítása elsődleges forrása, de magát a ködöt valószínűleg egy másik közeli csillag kiáramlása „faragta”. Egy halványabb gyűrűt is megfigyelhetünk DK-i irányban, amely egy korábbi kiáramlási epizódot jelezhet. A csillag neve LkHα 198 (Lick Obszervatórium hidrogén-alfa-emissziós csillag), és ködje is ugyanazt a nevet viseli. Ezt a két kicsi ködösséget vizuálisan nem lehet észlelni, csak fotókon mutatják meg magukat.

A reflexiós ködök, mint például a van den Bergh 1, gyakran feltűnően kéknek tűnnek a fényképeken, de színük nem látható az emberi szem számára!

Sue French: Deep-Sky Wonders 295.o és Wikipédia

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

 

 

A Kassziopeia csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


19:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264), a Lófej-köd (Barnard 33) és az IC 434.

21:00-tól már láthatók a Hajófara és Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.




Éjféltől megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Hajnali kettő körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t és a Stellariumot használtuk január 15-i dátummal.