A Bakonyi Csillagászati Egyesület (BCSE) a Vega Csillagászati Egyesület részvétlével egész napos programot szervez a Zalaegerszegen.

A Tapintható Univerzum program során összesen 90 tapintható, domborított, egyedileg festett modellen keresztül ismerheti meg a közönség a Naprendszerünk égitesteit. Az egyes makettekhez részletes hanganyag tartozik. A tapintható, interaktív tárlat megalkotói a vak és gyengénlátó emberek számára hiánypótló módon adnak betekintést az Univerzum leginkább látás útján megismerhető izgalmas világába. A program érdekessége, hogy látók és látássérültek is egyformán élvezhetik és megérthetik azt.

Forrás: BCSE, szeged.hu
Forrás: BCSE, szeged.hu

A Naprendszer égitestjeinek többsége mellett megismerhetik a Hold érdekesebb felszíni alakzatait, de tapinthatók lesznek meteoritok is.

A bemutató teljes élvezetéhez NFC vagy QR-kód olvasására alkalmas okostelefon szükséges, fülhallgatóval. (A legtöbb okostelefon alkalmas NFC és QR-kód olvasásra.) Amennyiben rendelkezik ilyen eszközzel, kérjük, azt mindenképpen hozza magával!

A részvétel ingyenes.

Helyszín: Keresztury ÁMK (VMK) Zalaegerszeg, Landorhegyi út 24.

Ideje: 2022. április 2. 13.00 – 15.00 bárki részére (ép látású érdeklődők számára is). 10-13 óra között kizárólag látássérültek részére.

A BCSE hasonló korábbi, Vas megyei kiállításáról egy rövid tudósítás itt érhető el:

“Az asztrofotózás, és különösen a digitális asztrofotózás elterjedésével egész más képet kapunk a mélyég-objektumokról, mint amit évszázadokon át láthattak elődeink távcsöveikbe pillantva. Szerencsére napjainkban is sokan észlelnek vizuálisan, ám az asztrofotók zöme hosszú expozíciós időkkel készül és erős utómunkával kerül publikálásra. Az eredmény bár nagyon látványos, kevés köze van a távcsőben látottakhoz. Sok esetben okoz csalódást a kezdő távcsőtulajdonosoknak, hogy az okulárban látott mélyég-objektumok nem olyan fényesek, mint ahogy a fotókon látták, ráadásul a legtöbb teljesen színtelenül jelenik meg.

Ezzel az albummal szeretnénk közelebb hozni Messier listájának objektumait, fotóinkon és rajzainkon úgy láttatni azokat, ahogy amatőrtávcsövekben – némi kitartással – láthatjuk őket.”

A könyv hátsó borítóján olvasható a fenti, dőlt betűs szöveg, amely egyben definiálja is a könyv célját. A szerzők a Messier-katalógus összes objektumát észlelték 15-30 cm-es távcsővel. Rövid szöveges leírásaikat, rajzaikat közlik a könyvben. Külön értéke a műnek, hogy a Messier-katalógus objektumairól készített fényképeiket is közzéteszik, de az expozíciós időket olyan rövidre választották, hogy a fotók többé-kevésbé a vizuális látványt próbálják visszaadni: vajon mit láthat az objektumból az emberi szem. Ezt hasonlíthatjuk össze a könyvben azzal, hogy mit tudott a két tapasztalt észlelő ténylegesen megörökíteni rajzban.

A könyvnek minden amatőrcsillagász, különösen a kezdő észlelők polcán ott kellene lennie.

Várható megjelenés időpontja: 2022. április

A keményfedeles könyv ára még nem ismert, de elköteleződés nélkül előjegyezhető a vcse@vcse.hu e-mail címen. Az előjegyzőknek e-mailben küldünk értesítést a megjelenésről és a véglegesen meghatározott árról, ennek fényében dönthetnek a megrendelésről. A várható ár 2500-3000.- Ft lesz.

Varga György – Horváth Tamás: Vizuális Messier-kalauz

224 oldal

Kiadja a Vega Csillagászati Egyesület

Várható megjelenési időpont: 2022. április

Előszó: Dr. Csizmadia Szilárd (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt)

Előjegyzés: vcse@vcse.hu címen.

 

 

 

A Messier-maraton észleléseinek feljegyzéséhez ajánlott észlelőlap itt érhető el PDF, illetve DOC formátumban. Az észlelőlap kitöltése értelemszerűen történik. Tekintettel arra, hogy a Messier-maratonozás nem részletes mélyég-megfigyelést takar, hanem csak a Messier-katalógus egyik objektumának megpillantását a másik után, csak egyszerű, 1-2 szavas, vagy egymondatos észlelések készítésére van lehetőség. Adott esetben, amikor nagyon kell rohanni egyik objektumról a másikra, elegendő felírni a megpillantást tényét (pl.: “Láttam.”) a megpillantás óra:perc alapon megadott időpontja mellé. Szép eredménynek számít, ha valaki 90 objektum fölé tud jutni egy éjszaka alatt, és igazán szép eredmény a 100 vagy több Messier-objektum megpillantása egyetlen éjszaka.

Az észlelési sorrend elérhető Excel-táblázatban is (Horváth Dárius munkája).

Az észlelőlap – vagy annak lefotózott változata – beküldhető a vcse@vcse.hu címre. A 90 objektumnál többet észlelők számára oklevelet állítunk majd ki.

Derült eget!

Messier-maraton észlelőlap részlet. A teljes észlelőlap a fentebbi linkekről tölthető le (PDF, DOC formátumban)

John Barra, az USA Illinois államában működő Peoriai Csillagászati Egyesület tagja tanácsokat írt össze a Messier-maratont teljesíteni kívánó amatőrcsillagászoknak. Ezeket a tanácsokat ismertetjük az alábbiakban kivonatosan és némileg módosított formában:

 

1. LEGYÉL FELKÉSZÜLT. A Messier-maraton teljesítése során nincs idő keresgélni az okulárokat, az otthon hagyott csillagtérképet, és nincs alkalmad megtanulni a csillagképeket. Minden óra, perc ki van számolva, hogy láthasd az összes lehetséges Messier-objektumot ezen az éjszakán. Feltétlenül ellenőrizd otthonról való elindulás előtt kétszer is a felszerelésedet. Állíts össze saját listát, mit kell elhozni, pl.:

  • maga a távcső, állvány, keresőtávcső, szűrők, okulárok, összes alkatrész
  • csillagtérkép, Messier-objektumok keresőtérképei
  • vörös fényű zseblámpa
  • jegyzetfüzet, írószerszámok
  • az objektumok sorrendjét tartalmazó lista
  • hajszárító, termosz kávéval, teával
  • meleg ruha, sapka, sál, kesztyű stb.
  • összes csavar, állványdarab, kábel, kézivezérlő, hosszabbító, stb.
  • elemek, ha szükségesek zseblámpába, vörös pont-keresőbe stb.

Olvasd tovább

VCSE - Az LL Pegasi környéki ködösség - APOD, Domingo Pestana & Raul Villaverde
VCSE – Az LL Pegasi környéki ködösség. A kép jobb alsó sarkában lévő nagyon fényes csillag a GSC 01713-00903. – APOD, Domingo Pestana & Raul Villaverde

 

Az LL Pegasi egy Mira típusú változócsillag, 9,64-11,6 magnitúdó között változik a fényessége (a K-sávban!), de nagyon rosszul észlelt, az AAVSO adatbázisában pl. egy adatot találtunk csak róla. (A közeli infravörösbe eső K-sávbeli amplitúdó nulla közeli amplitúdót jelenthet látható fényben, ezért is kerülhette el a felfedezést olyan sokáig. Infravörösben viszonylag későn kezdtek el észlelni. Érdekes amatőr munka lenne esetleg egy pár századmagnitúdós fényességváltozást kimutatni látható fényben…) Fényes és relatíve nagy amplitúdójú változócsillag ellenére csak 1995-ben kapott változócsillag-jelölést. Fényváltozásának felfedezését az IBVS 4040 T. LeBertre-nek adja, aki 1992-ben tette közzé vizsgálódásai eredményét. 23 széncsillag fényességváltozását mérte közeli és közepes infravörös tartományban (1-20 mikrométer között). Ezek a csillagok tízezer napluminozitás környéki fényerejűek, és régen maguk mögött hagyták a fősorozati (hidrogénégető) fázisukat, már AGB, azaz aszimptotikus óriásági csillagok. Az AGB csillagok szénből és oxigénből álló magja körül hélium fuzionál szénné és oxigénné, amit egy csendes héliumhéj vesz körül, és e héj peremén a hidrogén fuzionál héliummá. Emiatt kettős héjégető csillagoknak is nevezik őket. Efelett újabb hidrogénhéj található. A konvekciós mozgások (fel-le áramlások) miatt az alsóbb rétegekből sok szén és egyéb anyag felkerül a felszínre és a csillaglégkörbe, ezért ezek a csillagok különösen sok szénhez kapcsolódó színképi jellegzetességet mutatnak: légkörükben sok a szén. Innen kapták nevüket: széncsillagok.

Míg bennük a hidrogénfúzió folyamatos, a héliumfúzió nem. A hélium csak néha-néha gyullad be, átlagosan 10-100 ezer évenként. A héliumfúzió túl sok hőt termel, a megemelkedett hőmérséklet kifelé nyomja az anyagot, a tágulás miatt viszont a hőmérséklet és a sűrűség lecsökken, ami leállítja a héliumfúziót. A leállás után azonban a felső hidrogénfúzió egyre több héliumot juttat le, ami egyre nagyobb tömeget jelent, ami ismét összenyomja az anyagot annyira, hogy a héliumfúzió beindulhat ismét. Az egész folyamat addig ismétlődik, amíg csak van elég anyag a hidrogénfúzióhoz.

A héliumfúzió szinte csak pillanatszerű ideig tart. Amikor bekövetkezik, azt nevezik héliumfelvillanásnak (helium flash).

Az LL Peg távolsága a Naprendszertől 4250 fényév körüli, és egy kettőscsillagrendszer egyik tagja.

A fenti képen a változócsillagot körülvevő halvány, héjszerű ködösséget egy pre-planetáris ködnek gondolják. Ezek a ködök a planetáris ködképződés előtt alakulnak ki, ahogy időről-időre egy-egy réteg leválik a csillagról. A leváló, táguló, hagymahéjszerű alakzat kialakulása után jön létre a csillag utolsó pukkanásakor a planetáris köd. Ez a hagymahéjszerű külső köd sok planetáris-köd körül látható hosszú expozíciós idejű felvételeken. Mivel tágul, fokozatosan ritkásabbá és hűvösebbé válik, ezért lesz az idősebb planetáris ködök körül már nehezen észlelhető.

Érdemes megfigyelni, hogy e pre-planetáris ködben az anyag egy arkhimédeszi spirált rajzol ki. A spirál matematikai tulajdonságai egyezésben vannak azzal, hogy a ködöt létrehozó csillag 810 éves periódussal kering kísérője körül, és éppen e keringés miatt alakul ki a spirál.