Rövid áttekintést adok a Zalaegerszegen és környékén, 2022. tavasz végén és nyár elején tartott csillagászati rendezvényekről:
A felvétel egy korábbi távcsöves bemutatón készült Zalaegerszeg főterén.
Botfa, Hűvös Kastély
Előadó: Bánfalvi Péter
Május utolsó hetében egy 2. osztályos csoport bentlakásos, elsősorban természetvédelmi táborába hívtak meg csillagászati előadás és távcsöves bemutató tartására. A mindszentys másodikosok nagy érdeklődés tanúsítottak a diaképes előadás során és sok értelmes kérdést tettek fel a távcső mellett is. Lencsevégre kaptunk halmazokat, kettőscsillagokat. Sajnos a bolygók és a Hold nem volt bemutatásra alkalmas pozícióban. (28 fő és 2 pedagógus)
2021. október 2-án 18:58:37 UT-kor a Zala megyei Nagyradáról nézve egy szép lassú, méltóságteljes, narancsos színű, épphogy negatív fényrendű meteor húzott át a dél-délnyugati ég felől keletre. Szeretem a lassú meteorokat, mert valamivel több idő jut arra, hogy megfigyeljem őket, mint villámgyors társaikat. Ennél a meteornál szerencsém volt, mert épp a látóterem közepének közelében haladt, láthattam kezdetétől végéig és kis felfénylését is észrevettem. Még nagyobb szerencse talán, hogy a fényképezőgépemmel is sikerült lencsevégre kapni, így utólag lehetőségem volt egy kicsit „kutakodni” a meteor után.
A meteor a kép bal felső részén látható. Canon 1200D, 10 mm Sigma halszemobjektív, f/2.8. Expozíció: 45 sec, ISO 1600 (Pető Zsolt felvétele)
Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban megfigyelhető volt. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthatjuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, az legközelebb csak 2492-ben következik be – utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ráadásul az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 – 04:10 között már megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban lesz, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között, középen lesz megfigyelhető. Részletesen lásd itt.
Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a jelenséget. A megfigyelők: Péter Attila, Vizsi Csaba, Vizsi Imre, Makár Dávid és Ágoston Zsolt. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7×50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a négy legnagyobb holdját, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Ágoston Zsolt, Boncodfölde 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 200, 4s, f/4
A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel.
Az 1 km-esnél is kisebb kisbolygóról 2018. június 24-én készült ez a felvétel, amit kb. 40 km távolságból készített a Hayabusa2. A japán űrügynökség (JAXA) űrszondája magával vitte a német és francia űrügynökségek (DLR, ill. CNES) MASCOT nevű leszállóegységét is. Forrás: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2018/06/Asteroid_Ryugu
A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.
TOVÁBB A FELADATOKHOZ! Figyelem, a feladatok betöltése akár egy percet is igénybe vehet!
2020. évi táborunk (Ágoston Zsolt)
A kvízjáték 2022. június 28-án éjfélkor zárul. Azután további megoldásokat nem fogadunk el. A megoldásokat és az eredményeket július 1-e táján itt tesszük közzé.
A 2021. évi és a 2020. évi kvízfeladatok itt, illetve itt találhatók, a 2019. éviek pedig itt.
A negyvenegynéhány feladatból álló kvíz bármikor megszakítható, és onnét folytatható, ahol abbahagytad.
