A meteortudományban az egyik legszebb az, hogy bármikor történhet olyan esemény, amire senki sem számít. Vannak olyan események, amelyek ismert meteorrajokkal kapcsolatosak, gondoljunk csak a múlt évre, 2021-re, amikor a Perseidák lecsengő fázisában hirtelen emelkedni kezdett az aktivitás és újabb maximum következett be! Aztán vannak olyan események is, amelyek teljesen váratlanul következnek be, meglepetést okozva ezzel a meteorkutatóknak és a téma iránt érdeklődőknek. Utóbbi történt 2022. augusztus 16/17. éjszakáján, amikor egy eddig ismeretlen meteorraj aprócska darabjai izzottak fel Földünk légkörében.

A HU0002 kamera által detektált sporadikus meteorok 2022.08.16/17-e éjszakáján. Zölddel jelöltem az új meteorrajhoz társítható meteorokat, amelyek szépen kirajzolják a radiánst.

Hosszas fontolgatás, majd tervezgetés után augusztus elején vásároltam egy GMN meteorkamerát, azzal a céllal, hogy hozzájárulhassak én is értékes meteoradatokkal e tudományhoz. A kamera a HU0002 azonosítót kapta. (Ajánlom megtekintésre a globalmeteornetwork.org oldalt; hamarosan a GMN-ről, valamint magáról a meteorkamera-rendszerről is tervezek írni egy bemutatót, beszámolót.) Augusztus 13/14-e éjszakája volt az első olyan észlelés, amikor már minden a helyén volt, az asztrometriai beállítások pontosak voltak. Ez önmagában öröm, a bónusz pedig az, hogy gyönyörű Perseidákat sikerült fogni értékes pozíció- és sebességadatokkal együtt!

Olvasd tovább

2022. július 21-22-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az M57 jelű planetáris ködről, más néven a Gyűrűs-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Messier 57 - M57 - VCSE - Ágoston Zsolt
Messier 57 – M57 – VCSE – Ágoston Zsolt

Talán a legismertebb és az egyik legtöbbet fényképezett planetáris köd, remélem azért sikerül valami újat mutatnom.

Az M57 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett, amikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A halvány, középső csillag a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.

A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.

A ködösség egy fényes, elliptikus alakú vöröses, hidrogénben gazdag külső gyűrűből, és egy zöldeskék, nagyrészt oxigénből álló belső alakzatból áll. A köd közepén egy halvány csillag látható, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.

A Gyűrűs-köd elnevezést azért kapta, mert vizuálisan megfigyelve a fényes külső gyűrű élesen elkülönül a halvány belső területtől, a külső gyűrű ezért kifejezetten szembetűnő.

A Lant csillagképben található planetáris ködöt Charles Messier fedezte fel 1779 januárjában, miközben üstökösöket keresett. Elsőként Gothard Jenő fényképezte le 1886-ban, a központi csillag először ezen a felvételen vált megfigyelhetővé, így annak felfedezője a kiváló magyar csillagász. Látszólagos átmérője 2′, valós átmérője 1,3 fényév. 2500 fényév távol van a Földtől. Kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki.

Here we are, we’ve just begun,
And after all this time, our time has come.
Yeah, here we are, still going strong,
Right here in the place where we belong.
It’s a new world, a new start,
It’s alive with the beating of young hearts.
It’s a new day, a new plan,
I’ve been waiting for you,
Here I am.
                                                -Bryan Adams

 

Kinyitom a szemem, reggel nyolc. Már ébresztő sem kell, magamtól felébredek, felpörget a következő napban rejlő lehetőségek sokasága. Padló reccsen, ajtó nyikorog, hálózsák zörög, miközben szám szélén rejlő apró mosollyal – mindenki más még mindig alszik, még ilyet! – kilépek a reggeli őrimagyarósdi frissességbe. Mély levegő, majd irány az észlelőrét. Távcsövek erdeje, sátrak tömkelege, este kint felejtett székek, asztalok, étel-ital; néha egy harcmezőre emlékeztet a látvány. Legtöbbször az előző éjszaka győztes csatája rémlik fel: sikeres küzdelem a felhőkkel, mechanikákkal, goto-rendszerekkel, rengeteg észlelés és új élmény emléke. Újra megelevenednek az észlelések közben elhangzó poénok és hatalmas röhögések. Indul egy újabb nap a Vega Csillagászati Egyesület, a TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület és az MCSE Zalaegerszegi Helyi Csoportja által közösen szervezett VEGA ’22 táborban, mely sorozatban már a harmincegyedik. Egyetlen évben sem maradt ki a kezdetek óta!

VCSE - Napmegfigyelés a VEGA '22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban - Kép: Ágoston Zsolt
VCSE – Napmegfigyelés a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban – Kép: Ágoston Zsolt

Olvasd tovább

VCSE - Rakétamakettek a Hermann Oberth Múzeumban - Fotó: Csizmadia Szilárd
VCSE – Rakétamakettek a Hermann Oberth Múzeumban – Fotó: Csizmadia Szilárd

A rakétatechnika történetéről, a rakéták kialakulásának történetéről Jandó Attila tartott egy 54 perces előadást a Virtuális Csillagászati Klubon 2019. április 17. Az előadás a youtube-on ingyenesen megtekinthető itt!

A második világháború előtt is folytak már elméleti számítások és gyakorlati rakétakísérletek, amelyek aztán elvezettek az űrkorszakhoz 1957-ben, amikor is az első műhold pályára állt a Föld körül. Ennek a hőskornak három úttörője volt:

Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935), ” a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója”. A róla elnevezett egyenlet ma is a rakéták végsebességének kiszámítására használt egyenlet, és elsőként mutatott rá a többlépcsős rakéták hasznára (ilyenek a mai, világűrbe hasznos terhet juttató rakéták is).

Olvasd tovább

Az „Egy hét a csillagok alatt” programsorozat keretében két előadást tartottam alkalmanként 35 iskoláskorú gyermeknek. A téma a Naprendszer bemutatása, némi űrkutatási alapismeretekkel fűszerezve. Az előadásokra a községi kézműves tábor keretében a Művelődési Házban került sor.

VCSE – Zalacsében a Holdat figyelik meg a 100/1000 Zeiss refraktorral – Fotó: Bánfalvi Péter, 2022. augusztus 5.

Augusztus 5-én este a falunapon tartottam távcsöves bemutatót, amelynek fő témája a Hold volt, de ismerkedhetett a közönség a nyári csillagképekkel is. A távcsőbe tekintők száma meghaladta a 60 főt.

VCSE – Hosszú volt a sor a távcső előtt. A távcsőnél Bánfalvi Péter magyaráz. Az esti szürkületben a Holdat már lehetett észlelni.