VCSE - Az LDN 792 (Kunkori-köd, Pigtailed Nebula) Schmall Rafael felvételén. Figyeljük meg az előtérben látszó számos kék csilagot - a Vul OB1 asszociáció fényes, kékes és kékesfehér csillagait. - Forrás: Schmall Rafael
VCSE – Az LDN 792 (Kunkori-köd, Pigtail Nebula) Schmall Rafael felvételén. Figyeljük meg az előtérben látszó számos kék csillagot és kékesfehér csillagait. A kép jobb alsó sarkában lévő fényes, narancssárgás-sárgás csillag a G8III színképtípusú a 10 Vulpeculae, egy óriáscsillag. – Forrás: Schmall Rafael

Schmall Rafael: A 2020. évi VEGA-táborban sokszor volt téma ez a köd, hogy na de majd a jövő évben csak le lesz fotózva, amikor már csak el kell indítani a Zselicben a rendszereket… Nos ez a jövő egy újabb lépéssel sokkal közelebb került. 2021. május 10-én elkészült a kép, augusztusra pedig a kép feldolgozása is. Azon az estén be lettek állítva a mechanikák, hogy dolguk végeztével a távcsöveket automatikusan fordítsák be a tető síkja alá, valamint ha esetleg elaludnék, akkor a rendszerek biztonságból parkoljanak. Eme fotó már a távvezérelt rendszerrel készült. A Kunkori nevet én találtam ki. Remélem, senki nem kerget meg érte, se a NASA, se az IAU, se a SIMBAD…

A kép készítésének főbb adatai:
Távcső: Skywatcher Quattro 200/800 (átépített)
Időpont: 2021-05-10
Helyszín: Kaposfő
Átlátszóság: 3
Nyugodtság: 5
Kamera: Canon EOS 6Da
Mechanika: Skywatcher EQ6-Pro GOTO
Expozíciós adatok: 550×150 sec RGB, ISO1600, f/4

Csizmadia Szilárd: Az LDN 792-nek eddig nem volt saját neve: Schmall Rafael adta neki a Kunkori-köd nevet, amit Csizmadia Szilárd angolosított Pigtail Nebula-ra. Az LDN 792 akár binokulárokkal is felfedezhető sötétköd a Vulpecula (Kis Róka) csillagképben, ennek ellenére egy nagyon gyengén tanulmányozott sötétköd Galaxisunkban. A SIMBAD, a legteljesebb csillagászati adatbázis mindössze öt csillagászati szakcikket tartalmaz róla. Ezek egyike is Lynds cikke a katalógusba-vételéről 1962-ben. Egy 1995-ös tanulmány megállapítja, hogy a sötétköd távolságát addig még senki nem határozta meg… Turner 1986-ban már felvetette, hogy mivel az LDN 792 a környező három fényes régió között helyezkedik el szinte pontosan a közepükön, mindegyiktől egyforma távolságra (az Sh2-86, Sh2-87, Sh2-88 között, Sh: Sharpless-katalógus), talán egy szupernóvarobbanás lökéshulláma alakította ki a sötétköd alakját és hozzájárult a fénylő Sharpless-ködösségek kialakulásához. Egyben felvetették, hogy az LDN 792 e három Sharpless-köddel a Vul OB1 asszociációhoz tartozik. Ehlerová és munkatársai 2001-es vizsgálatai azonban ellentmondtak Turner felvetésének, mert korbecslésük szerint az Sh2-87 és -88 3-4 millió évvel idősebb az Sh2-86-nál, miközben az LDN 792 távolsága mindhárom fénylő ködösségtől egyforma. Egyetlen szupernóvarobbanás viszont egy időben hozta volna létre lökéshullámával a három fénylő ködöt, és ekkor azok életkora is egyenlő lenne – de nem ezt észleljük. Billot és munkatársai 2010-ben újra megvizsgálták a kérdést. Ehhez azt használták fel, hogy számos új YSO-t fedeztek fel (Young Stellar Objectet, születő csillagot; az YSO-ok magukban foglalják a protocsillagokat és a fősorozat előtti csillagokat, amikben a stabilan jelenlévő hidrogénfúzió még nem indult be). Ezek eloszlását számítógépes szimulációkkal vetették össze, hogy hogyan kellene a térben előfordulniuk azokon a csillagkeletkezési területeken, ahol önmagát előrehajtó csillagkeletkezés (self-propagating star formation) zajlik, mint a Vul OB1-ben is. Azt találták, hogy Ehrelováék forgatókönyvét nem támogatják az új YSO-k felfedezései, de összhangban vannak Turner elgondolásával.

A Vul OB1 távolságát különböző szerzők régebben 1500-3200 parszekre tették, ez tehát nem túl jól ismert adat – a legfrissebb, legelfogadottabb távolságérték 1600-2300 parszek, tehát a Kunkori-köd is körülbelül ennyire lehet tőlünk.

VCSE - Az LDN 792 a Kis Róka csillagképben található. A szabad szemmel könnyen látható, mintegy 3 magnitúdós Albireótól kiindulva kell a Stock 1 hatalmas nyilthalmazon át az Alfa Vul-t és a 10 Vul csillagot megekersni. Utóbbitól keletre lévő sötét területen lehet a Kunkori-ködöt megtalálni. - Forrás: CdC
VCSE – Az LDN 792 a Kis Róka csillagképben található. A szabad szemmel könnyen látható, mintegy 3 magnitúdós Albireótól kiindulva kell a Stock 1 hatalmas nyílthalmazon át az Alfa Vul-t és a 10 Vul csillagot megkeresni. Utóbbitól keletre lévő sötét területen lehet a Kunkori-ködöt megtalálni, akár binokulárral is. – Forrás: CdC

Scott N. Harrington „250-nél is több szabad szemmel és 7×35-ös binokulárral látható mélyégobjektum” c. könyvében („250+ Deep-Sky Objects Visible with 7×35 Binoculars and Naked-Eye”, 2018, második kiadás, 35 oldal) azt írja, hogy ezt a sötétködöt igen könnyű észlelni 7×35-ös binokulárjával. Az Alfa Vulpeculae nevű csillag közelében, és a 10 Vul csillag mellett látszik, nem messze a Stock 1 nyílthalmaztól. Ez a nyílthalmaz az Albireo nevű csillagtól délre látszik, nem messze tőle, és szintén észlelhető binokulárokkal, kis távcsövekkel (pl. 10×50-es binokulárral, lásd itt). Így az LDN 792 helyének megtalálása sem nehéz. Bár a fényképeken határozottan kirajzolódik, binokulárokkal azt figyelhetjük meg, hogy egy csillagokban szegény terület fordul elő a Tejútban.

VCSE - A 10 Vil csillagtól a képen balra (az égen keletre) látható a Kunkori-köd. A környéken sok nyilthalmazt is meg lehet figyelni. - Forrás: Gabriel R. Santos, astrobin
VCSE – A 10 Vul csillagtól a képen balra (az égen keletre) látható a Kunkori-köd. A környéken sok nyílthalmazt is meg lehet figyelni. – Forrás: Gabriel R. Santos, astrobin
VCSE - Mel Bartels észlelése az Albideo környéki sötét és fénylő ködökről 26,7 cm-es, f/2,7-es fényerejű távcsővel készült. A látómező GoV, Field of View) a kép tetején van megjelölve. - Forrás: Mel Bartels honlapja (linka szövegben)
VCSE – Mel Bartels észlelése az Albireo környéki sötét és fénylő ködökről 26,7 cm-es, f/2,7-es fényerejű távcsővel készült. A látómező léptéke (FoV, Field of View) a kép tetején van megjelölve. – Forrás: Mel Bartels honlapja (link a szövegben)

Létezik egy nagyszerű oldal sötétködök – és néhány fénylő diffúzköd, nyílthalmaz – vizuális észleléséről itt. Egyszerű Móricka-rajzokat és rövid, angol nyelvű leírásokat tartalmaz. Mégis izgalmas oldal amatőrcsillagász szemmel nézve, mert hatalmas mennyiségű sötétködöt észlelt Mel Bartels. Honlapja szerint ő 1981-ben találkozott John Dobsonnal – igen, a Dobson-távcső névadójával. Sőt, észlelt is John Dobson 24 hüvelykes távcsövével a találkozásuk éjszakáján (micsoda szerencsés ember!) A (17823) Bartels kisbolygó róla van elnevezve – nem kis észlelőről van szó tehát. Egy obszervatóriumot támogató csillagászati társaság elnöke is volt egy időben. Némelyik észlelési feljegyzése szabad szemes és 50 fokot átfogó rajz, mások 6, 10,5, 13 és 20 hüvelykes távcsővel készültek (15,2; 26,7; 33; 50,8 cm-es – ilyen jellegű műszerpark volt a VEGA-táborban is például, tehát itthon is elérhető műszerátmérőkről van szó…). Nem a rajzok, vagy inkább skiccek minőségét érdemes nézni, hanem azt az elképesztő mennyiségű sötétködöt, amit felkeresett és megtalált. A lap alján vannak az érdekesebb rajzai, pl. a Betelgeuse környéki fénylő ködökről. Érdemes honlapját böngészni: https://www.bbastrodesigns.com/.