A kisbolygók döntő többsége a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóövezetben, vagy a Neptunusz pályáján túl, az Edgeworth-Kuiper övezetben kering. Csak nagyon kevés olyan van, amelynek a pályája ezeken a kisbolygóövezeteken kívülre esik részben vagy egészben.

Egy művész fantáziarajza a Napról (jobbra), a 2021 PH27-ről (középen), és a Merkúrról (jobbra). Forrás: www.space.com
Egy művész fantáziarajza a Napról (balra), a 2021 PH27-ről (középen), és a Merkúrról (jobbra). Forrás: www.space.com

Nemrégiben felfedeztek egy olyan kisbolygót, ami mindössze 113 nap alatt kerüli meg a Napot. Ideiglenes jelölése: 2021 PH27. Ezzel ez az újonnan megismert objektum lett a legrövidebb keringésidejű kisbolygó. Megjegyzendő, hogy a Merkúr, a legbelső nagybolygó a Napot 88 nap alatt járja körbe, a Vénusz, a második leggyorsabb keringésidejű nagybolygó pedig 225 nap alatt.

Pályája sokkal elnyúltabb, mint a 0,20-as excentricitású Merkúré. Napközelben az új kisbolygó 20 millió km-re is megközelíti a Napot, miközben a Merkúr 47 millió km-nél sohasem jut közelebb a Naphoz.

Napközelben a 2021 PH27 akár 500 °C-ra is felmelegedhet a nappali oldalon, annyira erősen süti a Nap. Erős napközelsége és nagy excentricitása miatt pályáját nemcsak a többi bolygó pályája és a Nap lapultsága, belső tömegeloszlása perturbálja, de az általános relativitáselméletből származó effektusok is nagyon erősek, pl. pályája erősebben precesszál, mint a Merkúré.

Úgy tűnik, a 2021 PH27 pályája éppen ezen erős perturbációk miatt nem stabil. A Nap árapályereje is erősen hat rá. A pályavizsgálatok még nem tudták eldönteni, mi lesz a kisbolygó sorsa, de nagyon valószínű, hogy a következő néhány millió évben vagy ütközik a Nappal, esetleg a Merkúrral vagy a Vénusszal, de az sem lehetetlen, hogy egy Merkúr-közelítés nyomán kivetődik külsőbb pályára. Hogy melyik forgatókönyv valósul meg, ahhoz a kisbolygó pályáját még pontosabban meg kell mérni, és nagyon sok számítógépes pályaszámítást, szimulációt kell még lefolytatni.

A 2021 PH27-et 2021. augusztus 13-án fedezték fel a Sötétenergia-kamerával (Dark Energy Camera, DEC), amit a négy méter nyílású Víctor M. Blanco távcsőre szereltek fel. Ez a távcső Chilében, a Cerro Tololo Amerika-közi Obszervatóriumban található. A DEC-kel, illetve a 6,5 m-es Magellán-távcsővel (Las Campanas Obszervatórium, Chile – nem keverendő össze az építés alatt álló Óriás Magellán-távcsővel, ami 22 méteres lesz) néhány napig tudták követni a pályáját.

Forrás: https://www.space.com/solar-system-fastest-orbiting-asteroid-2021-ph27?utm_source=notification

A kisbolygó pályája a naprendszerben a Wikipédia ábrája szerint.

Az angol feliratok magyarázata: Sun = Nap, Mercury = Merkúr, Venus = Vénusz, Earth = Föld, Mars = Mars. A fehér ellipszis mutatja az újonnan felfedezett kisbolygó pályáját, a függőleges vonalkázás próbálja jelölni, mennyivel megy az ekliptika alatt/felett az adott pályaszakaszon a kisbolygó.Láthatóan, még a naptávolpontja is jóval a földpályán belül van. Érdemes megjegyezni, hogy van olyan kisbolygó is, ami még elnyúltabb pályán kering, napközelpontja ezért a 2021 PH27-nél kicsit közelebb van a Naphoz, de naptávolpontja a földpályán túlra esik, így annak keringésideje hosszabb. (A 2005 HC4 pl. 10,6 millió km-re is megközelíti a Napot, de pályája olyan elnyúlt, hogy fél nagytengelye már annyira nagy, hogy Nap körüli keringésideje 300 nap.)