A VCSE ifjúsági csillagászati cikkíró pályázata 2017-ben is:

Ezen a pályázaton 13-26 éves fiatalok indulhatnak (kivéve: egyetemen csillagászatot vagy asztrofizikát tanuló egyetemi hallgatók). Díjazás:

I. díj: 15 000.- Ft jutalom

II. díj: 10 000.- Ft jutalom

III. díj: 5 000.- Ft jutalom

Ezen felül az első tíz helyezett a 2017. július 1. – 2018. december 31. közötti időszakra szóló, ingyenes VCSE-tagságot nyer (amennyiben kérik felvételüket a VCSE-be). A legjobb cikkeket pedig a VEGA-ban is közölni fogjuk. A műfajnak és az írás stílusának emiatt olyannak kell lennie, hogy a VEGA-ban közölhető legyen cikk formájában. A pályázat leadási határideje: 2017. június 4-e, éjfél. A pályázatot a vcse@vcse.hu e-mail címre kell beküldeni DOC vagy DOCX formátumban. Eredményhirdetés 2017. július 4-ig lesz. További információ a vcse@vcse.hu e-mail címen kérhető.

 

A pályázati feladat:
Írj egy legalább 1, legfeljebb 4 oldalas fogalmazást az alábbi témák egyikéből! (Az elbírálás szempontjai: helyesírás és stílus: max. 10 pont, tartalom és szakmaiság: max. 20 pont, felhasznált források megjelölése és a legfontosabb irodalmak idézése: 10 pont.) A betűméret legalább 10-es, legfeljebb 13-as legyen, a sortávolság normál, a lap mérete A4-es; az esetleges képek, táblázatok nem számítanak bele a terjedelembe. Ügyelj arra, hogy ne másolj, hanem Te magad fogalmazd meg a szövegedet! A másolás a pályázatból való kizáró ok.

Lehetséges témák, amiket fel lehetne dolgozni ebben a pályázatban (csak egyet válassz ki):
a) Fekete lyukak galaxisok középpontjában.
b) Neves csillagászok rövid életrajza.
c) Meteorok vagy kisbolygók (a kettő közül csak az egyik), esetleg egy-egy érdekesebb meteorraj, üstökös vagy kisbolygó kapcsolata, részletes bemutatása.
d) Magyarországi meteorithullások bemutatása.
e) Kémiailag pekuliáris csillagok.
f) Naprendszeren kívüli bolygók.
g) Röntgencsillagászati megfigyelőműszerek.
h) Magyarországi amatőrcsillagászati egyesületek vagy csillagvizsgálók (csak az egyik).
i) Kettőscsillagok.
j) Lehet-e élet Naprendszer-beli vagy azon kívüli holdakon?
k) Kepler-törvények.
l) Idegen civilizációk kutatása.
m) Gyorsulva táguló Univerzum.
n) Egyéb szabadon választott csillagászati, asztrofizikai vagy csillagászattörténeti téma.


Minden érintettet csak biztatni tudunk a pályázaton való elindulásra, és mindenkit bátorítunk, írjon  pályázatot!

A pályázat végén add meg teljes nevedet, lakcímedet irányítószámmal együtt, születési dátumodat, iskolád nevét és hogy hányadik osztályos vagy (vagy munkahelyed és legmagasabb iskolai végzettséged, ha már nem jársz iskolába), valamint e-mail címedet. Akik pénzjutalomban fognak részesülni, a döntés kihirdetése után 15 napon belül kell hogy megadják bankszámla- és adószámukat. Ennek elmulasztása azt eredményezi, hogy a pénzjutalmat a soron következő helyezett kapja meg.

A pályázatokat az elnökség tagjai bírálják el.

A pályázatok elbírálásában nem vehet részt az az elnökségi tag, akivel szemben az alapszabályban megjelölt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

Szeretettel hívjuk meg kedves tagtársainkat és minden érdeklődőt a Vega Csillagászati Egyesület 2017. évi rendes közgyűlésére és tavaszi észlelőhétvégéjére! Tudnivalók:

A Vega Csillagászati Egyesület (székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.) elnöksége a VCSE 2017. évi rendes közgyűlését az alábbi időpontra és helyszínre összehívta:

időpontja: 2017. április 29. (szombat), 14:00 óra (a teljes program 13:00 órától kezdődik!),

helyszíne: Zalaegerszeg, Dísz tér 7., II. emelet 241. (Tudomány és Technika Háza, TIT-előadó).

A közgyűlést követően Dobronhegy-Balázsfán tartjuk ápr. 29/30-a és ápr. 30/máj. 1-e éjjelein tavaszi észlelőhétvégénket, amelyre ugyancsak mindenkit szeretettel várunk (30 főig!)!

Kedvcsinálóul egy kis animáció a legutóbbi, 2016. őszi észlelőhétvégénkről:

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, részletek itt találhatók.

Olvasd tovább

Zalaegerszeg Andráshida városrészéről észleltem, 2017. február 25/26-án, vizuálisan és fotografikusan is. Ekkor készült a most bemutatott asztrofotó.

Abell 426 – Ágoston Zsolt. Az azonosított galaxisok katalógusjelükkel vannak megjelölve. NGC: New General Catalogue, IC: Index Catalogue, UGC: Uppsala Galaxy Catalogue. A hosszabb nevű 2MAXS nevek nem férnének el kényelmesen a képen, ezért a képen rövidítéseket alkalmaztunk, feloldásuk a kép alatti táblázatban érhetők el. A kép feliratmentes változata lejjebb látható.

A megfigyeléshez a Skywatcher cég HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750-es Newton-távcsövét, Baader MPCC Mk III kómakorrektort és Canon EOS 6D fényképezőgépet használtam. A vizuális észleléshez  28 mm-es APEX okulárt, illetve 4 mm-es Planetary okulárt tettem be a távcsőbe.

Nagyon tiszta volt az ég Zalaegerszeg-Andráshida fölött, a fényszennyezés is visszafogott, a hőmérséklet elviselhető volt. A fényképezőgép csatlakoztatása előtt a Vénuszt sikerült vizuálisan megfigyelnem a 4 mm-es “Planetary” okulárral, 188x-os nagyítással. Vékony éles sarlóként jelent meg a felénk eső megvilágított terület. 28x-os nagyítás mellett az APEX okulárral diffrakciós tüskék voltak  megfigyelhetők.

A fotografikus megfigyelés során a Perzeusz-galaxishalmazról (Abell 426) készítettem 44×240 sec objektum (light), 10 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), ISO 1600-on felvett képet.

Az időjárás miatti hosszabb – hetek – kihagyás után, nagyon tiszta égbolt alatt készítettem a felvételt,  de ahogy a halmaz egyre közelebb süllyedt a horizonthoz, egyre erősebbé vált a nyers képeken megfigyelhető háttérgradiens, elsősorban emiatt nem tudtam jobban előhozni a halmaz tagjait. A múltkori alkalomhoz képest egészen simán sikerült a felszerelés beindítása, az MGen gyorsan talált vezetőcsillagot (némi fókuszálás után), és tartotta is azt, nagyon könnyen használható, és pontos az egész rendszer.
Abell 426 – Ágoston Zsolt
Az Abell 426 az egyik legnagyobb ismert galaxishalmaz, ezer feletti taggal. Perzeusz-halmaznak is nevezik. A halmazt alkotó galaxisok kb. 200-250 millió fényévre találhatóak a Földtől, legfényesebb tagja az NGC 1275 elliptikus galaxis 12,6 magnitúdóval, mely egyben az egyik legerősebb ismert röntgen- és rádióforrás. A kb. 230 millió fényévre található extragalaxis erős sugárzását a magjában elhelyezkedő nagyon nagy tömegű fekete lyuknak köszönheti: ez a fekete lyuk 340 millió naptömegű.
A fenti kép a teljes képmező kb. 1/6-a, ez tartalmazza a halmaz legsűrűbb részét, nagyobb kép esetén teljesen elvesznek a galaxisok. A halmaz kb. 40 tagját sikerült azonosítanom, néhány halvány galaxisnak nem találtam katalógusszámát, de a képet kinagyítva egyértelműen látszanak.
A leghalványabb galaxis, amit azonosítani tudtam, az UGC 2626 galaxis, 15,7 magnitúdóval.
A Perzeusz-halmaz teljes kiterjedése az égen 863 ívperc, azaz 14 fok. A képen csak a legsűrűbb belső része látható, a kép mérete átlósan kb. 43′.
A galaxisokról és galaxishalmazokról a VEGA korábbi számaiban is lehet olvasni:
Csizmadia Szilárd: Galaxisok, VEGA (1995) 20. szám, 4-14. oldalak http://www.vcse.hu/vega/vega20/page4.html

Eicher, J. David: A galaxisok arcai, VEGA (1996) 27. szám 7-9. oldalak, Astronomy 1995 dec. Fordította: Csizmadia Ákos. http://www.vcse.hu/vega/vega27/page7.html

Csizmadia Ákos: M87 extragalaxis, VEGA (1997) 32. szám 4. oldal http://www.vcse.hu/vega/vega32/page4.html

Csizmadia Szilárd: Galaxis szuperhalmazok, VEGA (2004), 69. szám 12-19. oldalak
http://www.vcse.hu/vega/vega69/vega69.pdf

Nagy Zsófia: Az elliptikus galaxisok kozmológiai jelentősége az M86 tükrében, VEGA (2005), 70. szám, 5-12. oldalak http://www.vcse.hu/vega/vega70/VEGA70.doc

Csizmadia Szilárd: Közeli galaxisok, VEGA (2014), 102. szám, 3-5. oldalak, https://drive.google.com/open?id=0B5vbbBRLdg3sSUZWc1pMdi1sdk0

Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévő pontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

A fenti videón egy animáció látható arról, hogyan fog lezajlani a félárnyékos holdfogyatkozás – természetesen élőben kell megnézni!

Félárnyékos holdfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

VCSE – Landy-Gyebnár Mónika felvétele a 2016. szeptember 16-i félárnyékos holdfogyatkozásról. A baloldali kép a fogyatkozás legnagyobb fázisa idején készült: látható, hogy csak apró elsötétülés figyelhető meg a Hold egészen pici (a képen bal felső) részén. A jobboldali kép jóval a fogyatkozás befejeződése után, ugyanazon az éjszakán készült: a Hold visszanyerte teljes fényét.

A legutóbbi, Magyarországról látható félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án volt, a következő pedig 2017. február 10/11-én lesz, az éjfél körüli órákban, így Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A fogyatkozás adatai:

A félárnyékos fogyatkozás kezdődik: 2017. február 10-én 23:34:16 óra:perc:másodperckor

A legnagyobb fogyatkozás időpontja: 2017. február 11. 01:45:43

A félárnyékos fogyatkozás vége: 2017. február 11. 03:53:26

A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei kb. 20 perccel a fogyatkozás kezdete után, tehát olyan 23:54 körül kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak baloldali része kezd elszürkülni, kevésbé fényes lesz.

A félárnyékos fogyatkozás hajnali háromnegyed kettő körül lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold kb. 4%-a azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy vele szemben állva az alsó részén egy apró sarlócska rész – a holdkorong kb. 4%-a, alig-alig észrevehető része – fényesebb, a többi halványabb.

Kb. negyed kettőtől negyed háromig lesz igazán látványos a Hold fényének csökkenése. Maga a félárnyékos fogyatkozás egy egyre fényesedő Holddal hajnali 3:53-kor ér véget, így a jelenség teljes hossza 4 óra 19 perc 10 másodperc. A Holdat a félárnyék vele szemben állva a jobboldali felső-középső oldalán hagyja el. A mostani jelenség nagyobb fogyatkozást jelent, mint a tavaly szeptemberi volt, ezért a Hold jobban elhalványodik, mint a legutóbbi hasonló jelenségnél. (Akkor a Hold egytizede maradt ki a félárnyékból, most, mint írtuk, csak 4%-a.)

Az időpontok téli időszámítás szerint vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabadszemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken is van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok nem téli időszámítás szerint, hanem UT-ben vannak, ez egy órával kevesebb, mint amit fentebb írtunk.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

A Tejútrendszerbeli Palomar 4 (Pal 4) gömbhalmazt egymástól függetlenül fedezte fel Edwin Hubble 1949-ben és Albert George Wilson 1955-ben. Távolságát tőlünk 356 ezer fényévre becsülik. Noha a Tejútrendszer gömbhalmaza, messzebb van jelenleg tőlünk, mint a 163 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-Felhő vagy a Sagittarius-törpegalaxis! Ennek oka, hogy nagyon elnyúlt pályán kering a Tejútrendszer centruma körül.

VCSE - Palomar 4
VCSE – Palomar 4 

A Palomar 4 tömege csak mintegy 30 000 naptömeg, a halmazban élesen elválnak a nagytömegű csillagok – amik a magban vannak – a kistömegűektől (amik inkább a szélére húzódtak). Ezt a jelenséget hívják tömegszegregációnak. De kistömegű csillagokból nagyon kevés van benne más halmazokhoz képest Az Univerzum élettartama alatt még nem válhattak volna ennyire szét a nagy- és kistömegű csillagok, egy picivel nagyobb keveredést várnánk benne. A Pal 4 tehát vagy így született eleve, vagy a nagyon elnyúlt, erősen excentrikus pályáján érték hatalmas árapályerők, amik ilyenre alakították.

VCSE - Palomar 4
VCSE – Palomar 4

Egy iráni-német-cseh-amerikai kutatócsoport alaposan megvizsgálta ezt a második lehetőséget. Arra jutottak, hogy a Pal 4 pályájának excentricitása e=0,9 körül lehet (ilyen erős elnyúltsággal a Naprendszerben pl. csak az üstökösök rendelkeznek), és amikor pericentrumban jár, akkor 5 kiloparszekre található a Tejútrendszer centrumától. Amikor megszületett, a Pal 4 tömege 100 000 naptömeg lehetett (ez hasonló a többi gömbhalmazéhoz), és a kezdeti tömeg fele 4-5 parszeken belül lehetett a magjában (ez is hasonló más gömbhalmazokéhoz). Amikor pericentrumban – a Tejútrendszer magjához legközelebb – jár, akkor a Galaxis árapályereje okozhatta a megfigyelt tömegszegregációt. Ha az árapályerők okozta tömegszegregációra a modellszámításaik helyesek, akkor van egy érdekes következménye a kalkulációiknak: a Pal 4-nek a Tejútrendszer körüli, sok évmilliónyi keringésidejű mozgása miatt az égen el kell mozdulnia (ahogy a bolygók is elmozdulnak látszólag az égen számunkra a Nap körüli keringésük során), mégpedig deklinációban -0,52… -0,38 milliívmásodperc/év, rektaszcenzióban -0,30…-0,15 milliívmásodperc/év közötti nagyságú sajátmozgást kellene mutatnia. Bármekkora kicsi szögekről is van szó (a milliívmásodperc az ívmásodperc ezredrésze, az ívmásodperc pedig kb. a telehold látszó méretének 1800-ad része!), a jelenleg is észleléseket végző Gaia asztrometriai műhold kb. 200 mikroívmásodperc/év szögelmozdulásokat már tud mérni, így a várt szögelmozdulás a Pal 4 esetében mérhető ma is. A Gaia végső katalógusa 2019 környékén jelenik meg, így a kutatócsoport jóslata ellenőrizhető lesz a közeli jövőben. Érdekes, hogy a tömegszegregációból a halmaz sajátmozgására is lehet következtetni. (Forrás: https://arxiv.org/abs/1701.06168)