A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel.

Az 1 km-esnél is kisebb kisbolygóról 2018. június 24-én készült ez a felvétel, amit kb. 40 km távolságból készített a Hayabusa2. A japán űrügynökség (JAXA) űrszondája magával vitte a német és francia űrügynökségek (DLR, ill. CNES) MASCOT nevű leszállóegységét is. Forrás: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2018/06/Asteroid_Ryugu

A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.

Olvasd tovább

NYERJ INGYENES TÁBOROZÁST CSILLAGÁSZATI KVÍZEN!

TOVÁBB A FELADATOKHOZ! Figyelem, a feladatok betöltése akár egy percet is igénybe vehet!

2020. évi táborunk (Ágoston Zsolt)

A kvízjáték 2022. június 28-án éjfélkor zárul. Azután további megoldásokat nem fogadunk el. A megoldásokat és az eredményeket július 1-e táján itt tesszük közzé.

A 2021. évi és a 2020. évi kvízfeladatok itt, illetve itt találhatók, a 2019. éviek pedig itt.

A negyvenegynéhány feladatból álló kvíz bármikor megszakítható, és onnét folytatható, ahol abbahagytad.

KATEGÓRIÁK:

Olvasd tovább

Az első, Tejútrendszeren kívüli neutroncsillagot a Kis Magellán-felhőben lévő 1E 0102.2-7219 jelű szupernóva-maradványban találták. Röviden a csillagászatban csak E0102-nek is írják. A maradványt létrehozó szupernóva kb. 1000 évvel ezelőtt fényesedhetett fel, és a déli féltekéről az akkor ott élő emberek akár láthatták is szabad szemmel.

A képen három különböző távcsővel készült felvételek egyesített nézetét látjuk. A vöröses háttérkép a NASA és az ESA (amerikai és európai űrkutatási ügynökségek) Hubble Űrtávcsövével készült felvétel. Ez leginkább a zöldesen mutatkozó 1E0102.2-7219 szupernóva-maradvány körüli gázanyagot mutatja. A vörös gyűrű az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8,4 méteres távcsövével készüt (VLT, MUSE berendezés a fókuszsíkban). Kék és rózsaszín árnyalatot a Chandra röntgenműholdról származó kép kapott. A maradvány közepén lévp kék foltocska egy neutroncsillag, aminek gyenge mágneses tere is van a röntgenmérések szerint. Ez az első, Tejútrendszeren kívóli ismert neutroncsillag. Forrás: ESO/NASA, ESA and the Hubble Heritage Team (STScI/AURA)/F. Vogt et al.
A képen három különböző távcsővel készült felvétel egyesített nézetét látjuk. A vöröses háttérkép a NASA és az ESA (amerikai és európai űrkutatási ügynökségek) Hubble Űrtávcsövével készült felvétel. Ez leginkább a zöldesen mutatkozó 1E 0102.2-7219 szupernóva-maradvány körüli gázanyagot mutatja. A vörös gyűrű az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8,4 méteres távcsövével készült (VLT, MUSE berendezés a fókuszsíkban). Kék és rózsaszín árnyalatot a Chandra röntgenműholdról származó kép kapott. A maradvány beljebb lévő, vörösre színezett részének közepe alatt lévő kék foltocska egy neutroncsillag, aminek gyenge mágneses tere is van a röntgenmérések szerint. Ez az első, Tejútrendszeren kívüli ismert neutroncsillag. Forrás: ESO/NASA, ESA és a Hubble Heritage Team (STScI/AURA)/F. Vogt és mktsai.

E szupernóva-maradvány egy külső, gyűrű alakú, táguló gázhéjból áll, amit a robbanás lökéshulláma hozott létre vagy a csillagközi anyagot összesöpörve, vagy a csillag által korábban lefújt anyagból (vagy mindkettőből), és egy belső gyűrűből, ami szintén tágul, és egyben hűl is. A belső gyűrű valószínűleg a robbanásban kilökött csillaganyagot tartalmazza.

Olvasd tovább

A tavaly téli sikeres C/2021 A1 (Leonard) üstökös megörökítésére kiírt pályázat sikerén felbuzdulva újabb közös észlelésre invitálunk benneteket! Ezúttal is a Naprendszer lesz terítéken, ráadásul ez alkalommal még távcső sem szükséges a megfigyeléshez, megörökítéshez!

Az égitestek látványa Stellarium planetáriumprogramal előrejelezve.
Az égitestek látványa a hajnali szürkületben, a 2022. június 24. környéki napokban Stellarium planetáriumprogrammal előre jelezve. (A Hold helyzete gyorsan változik napról napra!)

Olvasd tovább

Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyenre volt példa a 2020-as VCSE-táborban is, ahol a Merkúrtól a Neptunuszig egy és ugyanazon órában lehetett látni őket szabad szemmel (a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt), illetve távcsővel (az Uránuszt és a Neptunuszt). Erről a megfigyelésről itt számoltunk be.

A mostani jelenség extra különlegességét az adja, hogy a mostani bolygóparádé során nem akármilyen sorrendben lesznek a bolygók keletről nyugatra (az égen balról jobbra haladva), hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében!

Az égbolt látványa a Cartes du Ciel planetáriumprogrammal előrejelezve Zalaegerszegre, 2022. június 24-én hajnali 4 órára. A Nap ezen a napon hajnali 4:59-kor kel Zalaegerszegen (minden időadat nyári időszámítás szerint van megadva.) Az ország középső részén negyed, a keleti határszéleken kb. fél órával korábbi időpontokkal kell számolni. A világosodó északkeleti égen láthatjuk a Merkúrt alacsonyan horizonton (és nehezen kezdő észlelők által), a nagyon fényes Vénuszt tőle jobbra messzebb, kelet-északkeleten és alacsonyan, majd június 24-én a Hold következik (más hajnalokon másutt lesz), és még messzebb a halvány, vöröses Marsot, a Vénusznál halványabb Jupitert és majdnem delelés előtt alacsonyan a Szaturnuszt. A csak távcsővel látható Uránusz és Neptunusz helyzete is jelezve van a térképen. Távcsöves bemutatókat kettőtől, fél háromtól érdemes szervezni, és a világosodó égen megmutatni a Szaturnuszt a gyűrűjével, a Jupitert a Galilei-holdakkal stb. Június 23/24-e éjszakáján a bolygók és a Hold kelési időpontjai Zalaegerszegről nézve: Szaturnusz: 23:30-kor, Neptunusz: 0:38-kor, Mars: 0:57-kor, Jupiter: 01:01-kor, Hold: 2:09-kor, Uránusz: 2:26-kor, Vénusz: 3:12-kor, Merkúr: 3:50-kor. Kelés után 15-30 perccel figyelhetők meg jobban a bolygók. A csillagtérképen lefelé van dél, balra kelet, jobbra nyugat és a teteje felé észak.

Éppen ezért érdemes lesz megtekinteni a látványosságot.

Olvasd tovább