A mellékelt kép 150/1200-as ED távcsővel készült a Jupiterről 2021. október 25-én Kiskunhalasról. A távcső EQ-6-os mechanikára volt felszerelve, a kamera ASI178MC volt. 60 000 képkocka (frame) legjobb 18%-ából állítottam össze a képet.

A Jupiter napfogyatkozásai és az Europa hold (Csizmadia Szilárd):

A Jupiternek 79, vagy inkább 80 holdja ismert. Valóságos holdfelhő veszi körül. Négy legnagyobb holdját Galileo Galilei fedezte fel 1610-ben, távcső használatával, ezért ezeket Galilei-holdaknak nevezzük. Ma használatos nevük: Io, Europa, Callisto és Ganymedes. A Jupiter egy gázóriás bolygó, ami nagyjából tizenegyszer nagyobb átmérőjű a Földnél és kb. 318-szor nagyobb tömegű a mi bolygónknál. Ezért gravitációs vonzóereje is 318-szor nagyobb a Földénél, így sok holdat tud maga körül a pályáján tartani.

A Nap- és a többi bolygórendszer működését látjuk itt piciben, hiszen úgy keringenek a bolygók a csillagok körül, ahogy a Jupiter nagy holdjai a bolygó körül.

A Jupiter e nagy holdjai az ekliptika síkjához közel keringenek, ezért gyakran következik be a Jupiterről nézve holdfogyatkozás és napfogyatkozás is. Először is mind a négy hold kerülhet a Jupiter által vetett árnyékba, nem csak egy, mint a mi Földünk egyetlen Holdja esetében. (A Jupiter kisebb holdjait amatőr eszközökkel már nehezebb megfigyelni, de sokuk pályája olyan, hogy szintén lehetnek jupiteri holdfogyatkozás, illetve napfogyatkozás részesei.) Ugyanígy, mindegyik hold vethet árnyékot a Jupiterre. Az Io 1,77 nap; az Europa 3,55 nap; a Ganymedes 7,16 nap; a Callisto pedig 16,69 nap alatt kerüli meg a Jupitert. Így a rövidebb keringésidő miatt is gyakran vetnek árnyékot a Jupiterre, vagy kerülnek a bolygó árnyékába. Amikor árnyékot vetnek a Jupiterre, akkor ott, ahol az árnyékuk van a Jupiteren, a gázóriásról nézve napfogyatkozást lehetne látni. Amikor a bolygó árnyékába kerülnek, akkor holdfogyatkozást szenvednek el. Ilyenkor azt látjuk a Földről, hogy a hold nem kap fényt, és hirtelen mintha eltűnne a sötétben a holdfogyatkozás idejére.

Krisztián észlelésének estéjén az Europa nevezetű jupiterhold elvonult a bolygó korongja előtt, majd ahogy megfelelő szögbe ért, árnyéka a Jupiterre vetült. A kép közepe tájékán látható, közel kör alakú fekete folt az Europa-hold árnyéka. Azt a fekete területet nem éri napfény. Ott tehát teljes napfogyatkozás zajlott.

Az Europa jéghold. Kemény jégpáncélja óriási nyomást fejt ki a lejjebb lévő rétegekre. A nagy nyomás miatt az alsóbb rétegek megolvadnak, és ott folyékony, jég alatti óceánok létét gyanítják. Ezen a vízrétegen úszkálnak a hatalmas, összefüggő jégpáncéldarabok, egymásra torlódnak, ütköznek, darabolódnak, de sehol sem bukkan a felszínre a víz. Egy ilyen hatalmas, jég alatti óceánban akár élet is lehet. Nem tudjuk, van-e benne élet, de kizárva sincs még. A csillagászok és az asztrobiológusok szeretnék ezt a kérdést részletesebben is megvizsgálni. A most ismert tervek szerint a NASA legkorábban 2024. október 10-én indítaná útnak az Europa Clipper nevű kutatószondáját az Europa holdhoz. (A klipper egy vitorlástípus.) Az indítási ablak 21 nap hosszú. 2025 februárjában a Mars mellett, 2026 decemberében a Föld mellett haladna el, és hintamanőverrel extra sebességre tenne szert e bolygók gravitációs erőterében, így lendülne tovább a Jupiter rendszeréhez, ahová 2030 áprilisában érkezne meg.

Az Europa Clipper a Jupiter körül fog keringeni, és élettartama alatt a tervek szerint 44 alkalommal fog az Europa mellett nagyon közel elrepülni. Eközben természetesen számos fényképet és spektrumot készít, valamint egyéb méréseket fog végezni. Feladata lesz a jégpáncél vastagságának és a vízóceán mélységének megállapítása. Ilyen adatok nélkül nehéz, sőt csaknem lehetetlen lenne olyan eszközt készíteni, ami később majd leszáll az Europa felszínére, majd valahogy – például felmelegítve magát – átverekszik a jégrétegen, és megnézi, mi van a jégpáncél alatti vízrétegekben. A szondán lesznek például látható fényben és infravörösben érzékeny fényképezőgépek, spektrométerek, radar, plazmadetektor, magnetométer. Az Europa Clippernek nincs leszállóegysége. Elméletben van még lehetőség további 250 kg műszert elhelyezni rajta. Vizsgálták annak lehetőségét, hogy már az Europa Clipper is vigyen magával egy ilyen tömeghatárba még beférő leszállóegységet, de ez a becslések szerint további 1 milliárd dollár pluszköltséget jelentene, aminek a fedezete nem állt korábban rendelkezésre.

Később kitalálták, hogy a leszállóegységet, ami az Europa Lander nevet viseli, egy évvel később, 2025-ben indítják. Ezzel két misszió megy az Európához, ami csökkenti az indítási balesetek okozta kockázatot. Az indítás azonban későbbre csúszott, jelenleg már 2027-beli legkorábbi indításról van szó a leszállóegység tekintetében. Az Europa Lander költségei jelenleg vizsgálat alatt állnak, még nincs döntés a finanszírozásáról. A NASA 2021-es költségvetése nyitva hagyta a leszállóegység-projekt útját: nem is adott rá pénzt, de nem is vette ki a jövőben finanszírozandó projektek közül. Ha zöld utat és szponzorációt kap, nagyon sokat tudhatunk majd meg az Europa vízvilágáról. Az Europa Lander csak az Europa jéghold felső 10 cm-nyi kérgében keresne életnyomokat. A Trump-kormányzat idején nem adtak pénzt a megépítésére, de ugyanők 195 millió dollárt biztosítottak az elgondolás tanulmányozására és tervek készítésére.

Érdekes ötlet, hogy az Europa Clipper szonda magával vihetne apró, deciméter méretű nanoszatelita-halmazt, és a hold körüli pályára állítaná őket. Ezeknek a lehetőségét jelenleg vizsgálják, akárcsak egy lehetséges impaktorét, ami becsapódna az Europába, és a becsapódásban kivált anyagfelhő tanulmányozásával mélyebb rétegekről is geológiai információkat szerezhetnének. Természetesen óriási előkészületeket kell tenni egy ilyen impaktor sterilizálása tekintetében, nehogy földi élőformákkal szennyezzük be az Europát, ahol esetleg földön kívüli életet találhatunk.

A küldetés nehézségét jelenti, hogy az Europa a Jupiter erős sugárzási övezetén belül kering, ezért az űreszközt megfelelő védelemmel kell ellátni. A küldetés összköltsége 2 milliárd dollár körüli.