2022. július 25-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételem az NGC 6905 jelű planetáris ködről, más néven a Kék Ragyogás-ködről (Blue Flash Nebula irodalmibb jellegű magyarosításából született a neve). A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

A ködöt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.

A felvételen hamar feltűnik a planetáris köd elliptikus, türkízes színű formája: középen egy szaggatott mintájú, kör alakú, fényesebb területet vesz körbe kétoldalt egy-egy halványabb, tölcsérszerű alakzat. A köd magjában halványan megfigyelhető a központi fehér törpe is.

Az NGC 6905 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett mikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A halvány, középső csillag a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.

A ködöt William Herschel fedezte fel 1784-ben, a Delfin csillagképben látszik. Látszó átmérője nagyon kicsi, csak 1′. Távolságát 7500 fényévre becsülik, főleg oxigénből áll (ez adja kékeszöld színét), de maradt benne nem kevés hidrogén is.

A főszerk. (Cs. Sz.) kiegészítései:

A ködösség 10,9 magnitúdó összfényességű, így közepes-nagyobb amatőr távcsövekkel kell megfigyelni vizuálisan (minimum 10 cm-essel, de fényszennyezett helyről nagyobb kellhet). A központi csillag egy vizuálisan 14 magnitúdós fehér törpe. A ködösség belsejéből az ötszörösen (OVI) és a hétszeresen (OVIII) ionizált oxigén emissziós sugárzását figyelték meg spektroszkópiai úton, ami arra utal, hogy a köd belseje nagyon forró! Más, pl. háromszorosan és négyszeresen ionizált szén, valamint négyszeresen ionizált magnézium, kétszeresen, háromszorosan és négyszeresen ionizált neon, háromszorosan és négyszeresen ionizált argon tiltott vonalait is megtalálták a ködösség ultraibolya színképében. (A tiltott itt arra utal, hogy földi laboratóriumokban ezek a vonalak nem hozhatók létre könnyen, csakis csillagászati körülmények között keletkeznek.) A ködösség teljes tömegét 0,31 és 0,47 naptömeg közé becsülik. A fehér törpe mostani tömege 0,6 naptömeg lehet, ez esetben pedig a ködösséget létrehozó csillag eredetileg egy naptömegű lehetett, pont mint a mi Napunk most – más becslések szerint inkább 1,07 naptömegű volt eredetileg. A fehér törpe felszínén 150 000 K hőmérsékletű manapság, és nagyon lassan hűl. E magas hőmérséklet miatt erős az ultraibolya és röntgen sugárzása, és ez segít a köd legbelső részeiben az előbb említett magas ionizációt elérni. A törpe magas hőmérséklete arra utal, hogy fiatalabb lehet még az átlagos fehér törpéknél.

Related posts:

Az Abell 1656 (Coma-halmaz) fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt Az M16 Sas-köd fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt Az NGC 7635 Buborék-köd, az M52 és a Nova Cas 2021 fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt Az NGC 6826 Pislogó-köd fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt Az M57 Gyűrűs-köd fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt