A következőkben augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap Zalaegerszegen augusztusban a hó közepén kb. 5:50 (KözEI) körül kel, 20:00 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed augusztus 5-én, telehold augusztus 12-én, utolsó negyed augusztus 19-én, újhold augusztus 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 08.12. 18:40 A Merkúr esti láthatósága, magassága 1,5°, -0,1 magnitúdó, 73% fázis. 08.13. 01:00 A Perseidák meteorraj maximuma (ZHR=120). 08.13. 23:11 A 95%-os fázisú holdkorong peremétől 9'-re ÉNY-ra látható a ψ-3 Aquarii (5 magnitúdós). 08.18. 02:40 A Vénusztól 38'-cel északra látható a Praescepe nyílthalmaz, a Rák csillagképben. 08.19. 03:07 A Mars 4°-ra látható az 50%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben. 08.21. 02:30 A Marstól 5,5°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben. 08.26. 03:18 A Vénusz 4°-ra látható az 1,6%-os fázisú Holdtól a Rák csillagképben. 08.26. 03:18 29 órás holdsarló a Vénusztól 4°-ra, 7° magasan. 08.27. 16:14 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja 27° -ra a Naptól, 7" átmérő, 53% fázis, Szűz csillagkép. 08.28. 18:09 34 órás holdsarló 2° magasan az esti égen. A Merkúr a hónap nagy részén háromnegyed órával a Nap után nyugszik. 27-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 27°-ra a Naptól, de továbbra is nagyon alacsonyan van. A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik. -3,9 magnitúdós, átmérője 11"-ről 10"-re csökken, fázisa 93%-ról 97%-ra nő. A Mars éjféltől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Fényessége -0,1 magnitúdó, látszó átmérője 9,7". A Jupiter a Cet csillagképben látható késő este, délkeleten. Fényessége -2,8 magnitúdó, látszó átmérője 47". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől, délkeleten. Fényessége 0,3 magnitúdó, átmérője 19". Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjféltől, délkeleten. A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Az NGC 6774 és NGC 6822 A Nyilas csillagkép itthonról sosem látszik túl magasan, talán az augusztusi éjszakák a legalkalmasabbak arra, hogy felfedezzük a Tejútrendszer központja körüli régiót, ha a kora esti órákban szeretnénk észlelni. A csillagkép legfényesebb csillagai egy könnyedén felismerhető, „teáskanna” formájú alakzatot adnak ki. A Kaus Media (δ Sagittari), a Kaus Australis (ε Sagittari), az Ascella (ζ Sagittari) és a φ Sagittari formázzák meg a teáskanna alját, a Kaus Borealis (λ Sagittari) a csúcsát, az Alnasl (γ-2 Sgr) a kiöntőjét, a Nunki (σ Sgr) és a τ Sgr pedig a fülét. Ezek a csillagok képezik egyébként a Nyilas íját és nyilát is. A teáskanna-metaforát erősíti, hogy jó légköri viszonyok mellett megfigyelhető a Tejútrendszer egy része, éppen a kiöntőnél, azt a hatást keltve, mintha gőzölögne a kanna. A „teáskanna” legészakibb csillaga a Ró Sagittarii (ρ Sgr), egy változócsillag. Az NGC 6774 mindössze 2"-re északnyugatra fekszik tőle. Ez egy nagy és ritka, körülbelül 30" átmérőjű nyílthalmaz, amely kis távcsővel, kis nagyítással látható a legjobban. Gazdag csillagmezőben bújik meg és nagy látómezőre van szükség az észleléséhez. A NGC 6774, másnéven Ruprecht 147 egy nyílthalmaz a Tejútrendszerben, ami kb. 1000 fényévre van tőlünk. Ez viszonylag közeli, különösen más hasonló halmazokhoz képest. A csillagok ténylegesen is egy halmazt alkotnak, csillagai kb. 2,5–3,25 milliárd évesek. A nyílthalmazok eleinte gravitációsan kötött, bár sokszor éppen csak kötött csillagcsoportok. A Galaxis árapályereje, más halmazok és csillagközi felhők melletti elhaladás könnyen megbontja őket és gravitációsan nem kötötté válnak. Ezért a csillagaik elszökhetnek a halmazból. Emiatt átlagosan 2-4 galaktikus keringés alatt a nyílthalmazok felbomlanak és csillagaik elkeverednek a többi galaxisbeli csillaggal. A Ruprecht 147-et gravitációsan még mindig kötöttnek gondolják, ezért élhetett meg oly sok milliárd évet. (Megfigyeltek nála is idősebb nyílthalmazokat, de ahogy a kor nő, annál kevesebb idős nyílthalmaz található az égen.) A John Herschel által 1830-ban felfedezett halmazt eleinte aszterizmusnak gondolták ritkássága és elhelyezkedése miatt, de 1966-ban Jaroslav Ruprecht cseh csillagász a Trumpler-rendszer szerint III2m-es típusú nyílthalmaznak minősítette. 2012-ig kevés figyelmet kapott, amikor is potenciálisan fontos referenciaként azonosították a napszerű csillagok kutatásához. Még egy érdekesség, hogy a Ruprecht 147-nek öt fedési kettőscsillaga is van, amelyek viszonylag fényesek, és így könnyen megfigyelhetők. Ezek olyan csillagrendszerek, ahol az egymás körül keringő két csillag pályasíkja olyan közel fekszik a megfigyelő látóirányához, hogy a rendszer tagjai kölcsönös fogyatkozásokon mennek keresztül. Forrás: Wikipedia Kisebb távcsövek pici, 20-30x-os nagyítás mellett 40 db 8-12 magnitúdós csillagot mutatnak meg, kis csokorba és láncba rendezve. Az NGC 6774 megosztozik a látómezőn a nagyon fényes Y Sagittariival, amely egy cefeida változócsillag. Látszólagos fényessége +5,25 és +6,24 között változik és 1293 fényévre található a Naprendszertől. Az Y Sagittarii-től kis távolságra nyugatra három ívet láthatunk 5 magnitúdós csillagokból. Ha a középső csillagtól észak felé haladunk, ugyanekkora távolságot, akkor megtalálhatjuk az NGC 6822-t, a Barnard-galaxist. Edward Emerson Barnard amerikai csillagász fedezte fel 1884-ben, amikor még amatőr volt Tennessee-ben, de csak az 1920-as években ismerte fel Hubble, hogy ez egy extragalaxis. A Barnard-galaxis (más néven Caldwell 57) a Lokális Galaxiscsoport tagja, amely 63-64 ismert galaxisból álló halmaz: a Tejút is ennek a galaxishalmaznak a része. Barnard úgy jellemezte felfedezését, mint „egy elég halvány köd... nagyon diffúz és egyenletes fényű, körülbelül 1 és 1/4°-os területen látszik, mégis egészen jól kivehető. Ezt szem előtt kell tartani a keresése során.” Barnard tanácsát érdemes megfogadni: gyakran könnyebb megpillantani az NGC 6822-t egy kisebb távcsővel, amelynek nagy a látómezeje, mint egy nagy távcsővel, aminek kisebb a látómezeje. A Barnard-galaxist már 7x35-ös binokulárral is megfigyelték, de azt javasoljuk, hogy legalább egy 60 mm-es távcsővel és sötét, fényszennyezésmentes égbolt alatt próbáljuk megkeresni. Egy 105 mm-es refraktorral 17x-es nagyítással, „félig vidéki” égen a galaxis szinte láthatatlan, csak egy nagyon halvány és hosszúkás foltnak tűnik, amelynek hossztengelye É-D-i és nagyjából kb. 11” hosszú. Sua French: Deep-Sky Wonders 181-182. o. Walter Scott Houston 1987 szeptemberében így írt a Sky and Telescope Mély-ég csodák (Deep Sky Wonders) rovatában a Barnard-galaxisról (Szentmártoni Béla fordításában): NGC 6822 egy szabálytalan GX, tagja a Lokális Csoportnak; távolságát 1,7 millió fényévre becsülik, ami kb. 10-szerese a Nagy Magellán Felhőének, de csak 3/4-e az And GX-énak. A régi észlelők nem ismerték, csak 1884-ben fedezte fel E. E. Barnard, amikor egy 12,7 L-lel pásztázott. Ezen az alacsony felületi fényességű GX látásának kulcsa nem a távcső átmérője, hanem a nagy látómező. Hubble vette észre, hogy viszonylag könnyű meglátni kis nagyítású, 10 cm-es keresőtávcsővel, de „nehezen érzékelhető” volt a Mt. Wilson 2,5 m távcsövével. A Sky Cat. 2000-ben 10,2x9,5’ méretű. Ezt a méretet feltehetően fényképről olvasták le. Vizuálisan elnyúltabbnak látszik, s legnagyobb kiterjedése erősen függ az ég sötétségétől és tisztaságától. Már néhány perc elég, hogy a légkör radikálisan megváltoztassa látszó méretét. Én a GX-t egységesen megvilágított korongnak láttam. Még 43 cm-es távcsővel sem voltam képes meglátni valamely egyedi csillagot, mely legalább 13 mg lett volna. Így, ha bárki észrevesz egy 5-6 mg-s csillagot a GX-on belül, az szupernóva lesz, mivel a Vesta kivételével egyetlen kisbolygó sincs ilyen fényes. Egy 7 mg körüli objektumot több órán át kell ellenőrizni, a kisbolygó mozgása elárulja magát.
...Kategória: Almanach
Holdfogyatkozás 2022. május 16-án hajnalban – VCSE
Teljes holdfogyatkozás lesz 2022. május 16-án, hétfő hajnalban. Ez lesz az idei két holdfogyatkozás közül az első. (A 2027-ig bekövetkező...
2021. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. 2021. december elejének nagy látványossága a C/2021 A1 (Leonard) üstökös lesz, ami jó égen szabad szemmel is látható lesz valószínűleg a hajnali égbolton, bár nem a legkönnyebb szabadszemes objektum lesz. Binokulárokkal, kis és nagy távcsövekkel egyaránt érdekes és nagyszerű látványnak lehetünk majd tanúi! Az üstökösről és megfigyelhetőségéről itt és itt írtunk bővebben. Ugyanott keresőtérképek és üstököskoordináták is találhatók. A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 11-én, telehold december 19-én, utolsó negyed 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 12.03. 03:00 A 4-5 magnitúdós C/2021 A1 (Leonard) üstökös megközelíti az M3 gömbhalmazt 12.03. 05:34 26 órás holdsarló 5° magasan 12.03-05. A VCSE téli észlelőhétvégéje Dobronhegy-Balázsfán 12.14. 07:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150) 12.20. 18:08 A (270) Anahita kisbolygó (11 magnitúdó) 27'-el északra az M1 szupernóva-maradványtól a Bika csillagképben 12.21. 15:59 Téli napforduló 12.29. 15:41 A Merkúr és a Vénusz 4°-os közelsége a Nyilas csillagképben A Merkúr láthatósága a hónap elején kedvezőtlen, de 20-ától gyorsan javul. 31-én már egy órával napkelte előtt megfigyelhető a délnyugati ég alján. A Vénusz koraeste még megfigyelhető, láthatósága gyorsan romlik a hónap vége felé. -4,3 magnitúdós, 30%-ról 3%-ra esik a fázisa, átmérője 60"-re nő. A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4". A Jupiter megfigyelhető a Bak, majd a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,2 magnitúdós, átmérője 37". A Szaturnusz késő estig megfigyelhető a délnyugati égen, a Bak csillagképben. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 16". Az Uránusz az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.
...Szabadszemes üstökös decemberben? C/2021 A1 (Leonard) üstökös pozíciói és keresőtérképe – Csizmadia Szilárd
A C/2021 A1 (Leonard) üstököst G. J. Leonard fedezte fel 2021. január 3-án az amerikai Mount Lemmon Obszervatóriumból, pont egy évvel napközelségének elérése előtt. Felfedezésekor még csak 5 csillagászati egységre (CSE-re) járt a Naptól a kométa. (1 CSE a közepes Nap-Föld távolság.) 5 CSE megfelel kb. 750 millió km távolságnak. Ez volt a 2021-ben felfedezett első üstökös. Várhatóan 4 és 5 magnitúdó közötti fényességet érhet el 2021 decemberében.
...2021. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Jandó Dániel, Csizmadia Szilárd
A következőkben az augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap augusztusban 05:30 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold augusztus 8-án, első negyed augusztus 15-én, telehold augusztus 22-én, utolsó negyed augusztus 30-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 08.02. 06:13 A Szaturnusz oppozícióban a Bak csillagképben 08.07-14. VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd 08.07. 02:50 35 órás holdsarló 9° magasságban 008.09. 18:44 29 órás holdsarló 2° magasságban, a Vénusztól 6°-ra 08.12. 21:00 A Perseidák maximuma (ZHR=110) 08.20. 00:26 A Jupiter oppozícióban a Bak csillagképben 08.29. 22:43 - 23:16 Az Europa és a Ganymedes árnyéka látszik a Jupiteren 08.31. 21:25 Az Aurigidák maximuma (ZHR=50-100) A Merkúr 10-e után megfigyelhető nyugaton, napnyugtakor. A Vénusz esténként nyugaton megfigyelhető. -4,0 magnitúdós, 73%-ra esik a fázisa, átmérője 15"-re nő. A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen. A Jupiter egész éjszaka megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,9 magnitúdós. A Szaturnusz egész éjszaka megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,4 magnitúdó. Az Uránusz éjféltől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. A Neptunusz este kel, a Vízöntő csillagképben található a délkeleti látóhatáron. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. Észlelési ajánlat kezdőknek: Lagúna-köd - Messier 8 Ezt a koncentrált párafoltot a Nyilas fényes csillagai által alkotott Teáskanna-aszterizmus fölött keresd. A Lagúna-köd (M8) hazánkból nézve elég alacsonyan vitorlázik át a déli égbolton, de még fényszennyezettebb, külvárosi égen is láthatjuk. Amikor egy kis távcsövet az M8 felé fordítasz, az első dolog, amit észreveszel a ködösségben, az NGC 6530 csillaghalmaz. Egy 105 mm-es refraktorral 87x-es nagyítás mellett ék alakban (ÉK felé mutat), akár 25 csillagot is meg lehet számolni. A csillagok 7-11 magnitúdósak, nagyjából 10' hosszan elnyúló területen látszanak (ez megfelel a Hold átmérője egyharmadának). Két kisebb, több csillagból álló csoportosulást láthatsz ÉNy-ra. Az utóbbiban látszik az 5,9 magnitúdós 9 Sagittarii. A köd önálló jelölést kapott: NGC 6523. Elsőre csak a csillagok koncentrációjának közelében lehet érzékelni ködösséget. A legnyilvánvalóbb folt a 9 Sagittarii-t „borítja”, a csillagtól 3'-re Ny-DNy-ra látható egy különösen fényes rész. A csomó nagy nagyításnál megmutatja "Homokóra"-alakját, amelyet a mellette látható 9,5 magnitúdós csillag világít meg. A Lagúna második legfényesebb területe, amely a csillagos éket is magába foglalja, a klaszter DNy-i részén látható. Ezen az izzó felhőn egy fekete sáv fut keresztül, része annak a sötét ködnek, amely a Lagúna nevet adja. A köd átlátszóbb, kevésbé fényes része a halmaztól K-D-re látszik. A sötét égbolt életre kelti ezeket a halvány részeket, de ha fényszennyezett az ég, sokat javíthatnak az észlelésen a speciális mélyég-szűrők (OIII, keskenysávú mélyég szűrő UHC) - a H-béta szűrő itt nem segít sokat). A Lagúna-köd É-i része nyugat felé elnyúlik. 105 mm-es távcsővel, 87x-es nagyítással, kb. 26'-ig lehet követni a 9 magnitúdós, 7 Sagittarii csillagig. A köd elhalványul, mielőtt eléri az Argelander 31 kettőscsillagot (Arg 31). A kettős fényesebb csillaga 7, míg párja 9 magnitúdós. Ez a széles és finoman kanyargó fénysáv a 9 Sagitarii körüli világosabb ködösség, amely a Lagúna sötét csatornájáig ér. További ajánlat: NGC 7479 GX Pegasus. Augusztusban viszonylag magasra emelkedik már éjfélig is, de ebben a hónapban éjféltől kezdve ajánljuk a megfigyelését. Közepes fényű, aktív, Seyfert-típusú galaxis (11,6 mag), 8 cm-es távcsővel már megpillantható, emellett megtalálni is könnyű: A Markab = Alfa Pegasi csillagtól van égi déli irányban kb. 3 fokra. Az Alfa Pegasi a Pegasus négyszögének "jobb alsó" csillaga, és az égi déli irány felé szinte tökéletesen párhuzamosan van a Pegasus négyszögének rövidebb oldalával. Nagyon érdekes szerkezete van, jól elkülönülő spirálkarokkal, amelyek viszonylag fényesek. A Deep-Sky Wonders szerint 20-25 cm-es távcsővel már jól láthatók ezek a spirálkarok, kisebb távcsövekben csak apró pacányi folt a galaxis. A galaxis hosszúkás magja és esetleg a karok tövében egy kis torzulás már egészen kis távcsővel is megfigyelhető. Mindenképp érdemes lenne majd a táborban a 46 cm-es távcsőben is mindenkinek megnéznie, azzal biztos nagyon jól kijön majd az alakja. Nyílthalmazokból a táborra a Melotte 20 = Alfa Persei Mozgóhalmazt ajánljuk, ami a keresőtávcsövekben, binokulárokban látszik jól (és szabadszemes objektum is). Az NGC 7008 planetáris köd (Magzat-köd) a Hattyúban látszik, 12 magnitúdós, és a Herschel-400 objektumlista egyik tagja. Nagyon érdekes alakja van, egész nagy kiterjedésű planetáris ködhöz képest (1,4 x 1,1 ívperces), és egész éjszaka megfigyelhető, akár kisebb távcsövekkel is (8 cm-estől kezdve), de részleteket csak nagyobb műszerrel mutat. Az NGC 6946 (Tűzijáték-galaxis) a Cefeuszban és az NGC 6888 diffúz-köd (Sarló-köd) a Hattyúban szintén a tábor vizuális észlelési programjának célpontjai lesznek.
...