2020. január 10-én 18:07:45 óra:perc:másodperc téli időszámítás szerint (KöZEI) félárnyékos holdfogyatkozás vette kezdetét, melyet a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójával távoli eléréssel több tagtárssal közösen figyeltünk meg. Résztvevők voltak: Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna, Vámosi Flórián, Ágoston Zsolt, Péter Attila, Bánfalvi Péter. Szokás szerint, mindenki otthonában tartózkodott, és a csillagdai gépre, illetve skype-on keresztül követte az észlelés folyamatát, tett javaslatot expozíciós időre, érzékenységre stb.

Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk forduló oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást láthatna ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehetett látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat is megfigyeltük – már akinél derült volt.

VCSE - Holdfogyatkozás 2020. 01. 10. - Rögzítés: Csizmadia Szilárd - Feldolgozás: Ágoston Zsolt
VCSE – Holdfogyatkozás 2020. január 10. A félárnyék legsötétebb része jól látszik a kép alsó részén. – Rögzítés: Csizmadia Szilárd – Feldolgozás: Ágoston Zsolt

Az észleléshez használt műszer a Teamviewer-rel távvezérelt, Zalaegerszegről működő csillagda 250/1200-as Newton távcsöve volt, ami el van látva kómakorrektorral, Canon 6D – nem átalakított – fényképezőgéppel, ami két percenként készített felvételeket. A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 20:09:59 (KöZEI). A maximum ideje előtti és utáni 10 – 10 felvételt – ISO100 érzékenységgel, 1/800 s záridővel – egyesítette Ágoston Zsolt Autostakkert 3 szoftverrel, Registaxszal élesítette, majd Photoshoppal emelte a fényességét és kontrasztját (alsó kép).

VCSE - Holdfogyatkozás 2020. 01. 10. - Rögzítés: Csizmadia Szilárd - Feldolgozás: Ágoston Zsolt
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás 2020. január 10. A kép alján látható sötétebb árnyalatú terület a félárnyék sötétebb része. A kép alsó felén látható hatalmas kráter, amiből a krátert létrehozó becsapódáskor keletkezett hosszú sugársávok kiindulnak a Tycho-kráter.  – Rögzítés: Csizmadia Szilárd – Feldolgozás: Ágoston Zsolt

Egy másik variációt is kidolgozott Zsolt, melynél erősen megemelte a színtelítettséget, ezzel látványosnak mondható eredményt érve el, bár vizuálisan talán sosem néz ki így a Hold (felső kép).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 22:12:19 (KöZEI) volt, de a maximális fázist követően egyre több felhő takarta ki kísérőnket, a rögzített felvételek minősége jelentősen romlani kezdett. 21:46 KöZEI-kor, mintegy fél órával a fogytakozás vége előtt abba is kellett hagynunk a megfigyelést, a távcsövet parkolópozícióba küldtük, és a tetőt bezártuk. A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 4 perc 34 másodperc volt. A következő félárnyékos holdfogyatkozás 2020. június 5-én lesz.

A jelenséget Szilárd Berlinből nem látta felhős időjárás miatt. Zalaegerszegről Zsolt, Péter és Attila, Gárdonyból Zsuzsa lakásuk ablakaiból vizuálisan, illetve kisebb binokulárokkal, távcsövekkel is figyelték. Flórián Hetesről vizuálisan és 1000 mm-es fókuszú, f/4 Newton-távcsővel (AZ-EQ6 GT, Canon EOS 600D 1/1250s ISO100) észlelt (fényképét lásd itt). Bognár Tamás vizuálisan hét óra körül észrevette szabad szemmel az árnyékot azzal a megjegyzéssel, hogy tudta, mit kell keresnie – de ha nem tudta volna, akkor nem vette volna észre, annyira nehéz és gyenge volt a látványa. A félárnyék vizuális észleléséről Flórián is beszámolt ekkortájt. Péter Attila megjegyezte, hogy sokkal jobb volt a látvány szabad szemmel, mint a 7 cm-es lencsés távcsövében.

 

 

Érdekes év lesz 2020 a holdfogyatkozások terén: egyetlen részlegest vagy teljeset sem láthatunk, helyette lesz viszont négy félárnyékos fogyatkozás is január 10-én, június 5-én, július 5-én és november 30-án.

VCSE – A 2009. február 9-i félárnyékos holdfogyatkozás egyik fotója – Forrás: wikipedia.org

Félárnyékos fogyatkozás esetén a Holdról nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja ki – a Hold felénk lévő oldalán lévő képzeletbeli megfigyelő részleges napfogyatkozást lát ilyenkor -, vagyis a Hold kap napfényt, csak kevesebbet a szokottnál. (Mert nem az egész napkorong, csak egy része világítja meg. A többit a Föld kitakarja.) Ezért azt lehet látni szabad szemmel, hogy a Hold sokkal halványabb a szokottnál, és a telehold nem vet árnyékot, mint fogyatkozáson kívüli időben. Ezeket a fényerősség-változásokat érdemes megfigyelni.

A félárnyékot lehet fotografikusan és vizuálisan is látni néha, de nem túl látványos égi dolog: csak mint halovány, elmosódott, nehezen meghatározható szélű sötétebb, de áttetsző sáv. Igen sok észlelő számolt be róla, hogy nem észlelte a félárnyékot fogyatkozás idején.

Általában a félárnyékos fogyatkozás legkorábbi és legkésőbbi szakaszai nem észlelhetők. Kb. 40 perccel a félárnyékba való belépés után lehet észrevenni a holdfényesség csökkenését, és esetleg magát a félárnyékot is úgy, hogy a Hold egyik oldala kevésbbé fényes. Ugyanígy, kb. 40 perccel a jelenség vége előtt és utána a jelenség végéig már nem látni a félárnyékot távcsővel sem.

Bármilyen jellegű is a holdfogyatkozás, szabad szemmel, binokulárokkal, kisebb és nagyobb távcsövekkel, vizuálisan és fotografikusan is érdemes észlelni őket. Reméljük, derült lesz az idő és láthatjuk őket.

A 2020. évi négy félárnyékos fogyatkozás adatai a következők:

2020. január 10.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 18:07:45 óra:perc:másodperc téli időszámítás szerint (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 20:09:59 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 22:12:19 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 4 perc 34 másodperc.

A Hold Zalaegerszegről nézve felkel: 16 óra 3 perc KöZEI-kor, lenyugszik másnap reggel 7 óra 18 perckor. (Az ország keleti részén a Zalaegerszegre megadott kelési és nyugvási időpontok fél órával, a középső részén negyedórával korábbiak!) A fogyatkozás éppen csak, de részleges félárnyékos fogyatkozásnak minősül, mert a Hold nem merül bele teljesen a penumbrába (félárnyékba).

VCSE - A 2020. január 10-i fogyatkozás láthatósági térképe. Világos: a fogyatkozás részben vagy egészben látható, sötét: nem látható. A csillag a legjobb láthatóság helyét jelzi. No Eclipse Visible: a fogyatkozás nem látható. Eclipse at MoonRise: a fogyatkozés egy része egybeesik a holdkeltével, Eclipse at Moonset: a fogyatkozás egy része egybeesik a holdnyugtával, All eclipse visible: a teljes fogyatkozás az elejétől a végéig látható.- Forrás: wikipedia.rog
VCSE – A 2020. január 10-i fogyatkozás láthatósági térképe. Világos: a fogyatkozás részben vagy egészben látható, sötét: nem látható. A csillag a legjobb láthatóság helyét jelzi. No Eclipse Visible: a fogyatkozás nem látható. Eclipse at MoonRise: a fogyatkozás egy része egybeesik a holdkeltével, Eclipse at Moonset: a fogyatkozás egy része egybeesik a holdnyugtával, All Eclipse Visible: a teljes fogyatkozás az elejétől a végéig látható. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A 2020. január 10-i holdfogyatkozás sémája: a világosabb szürke korong a Föld teljes árnyéka, a sötétebb szürke rész a félárnyék, a teljesen fekete rész az égbolt sötétje. A Hold pályáját a fehér körök, illetve a holdtérkép jelzi. – Forrás: wikipedia.org

2020. június 5.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 19:45:50 óra:perc:másodperc nyári időszámítás szerint (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 21:25:02 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 23:04:03 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 3 óra 18 perc 13 másodperc.

A Hold Zalaegerszegről nézve felkel: 20 óra 29 perc KöZEI-kor, lenyugszik másnap reggel 4 óra 45 perckor. (Az ország keleti részén a Zalaegerszegre megadott kelési és nyugvási időpontok fél órával, a középső részén negyedórával korábbiak!) A fogyatkozás Magyarországról, Európából jól látható derült idő esetén (Skandinávia legészakabbi részei kivételével).

A fogyatkozás részleges félárnyékos fogyatkozás.

VCSE - A 2020. jún. 5-i fogyatkozás láthatósági térképe - magyarázatot lásd a januári fogyatkozás térképénél. - Forrás: wikipedia.org
VCSE – A 2020. jún. 5-i fogyatkozás láthatósági térképe – magyarázatot lásd a januári fogyatkozás térképénél. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A június 5-i fogyatkozás sémája – magyarázatot lásd fentebb a januárinál. – Forrás: wikipedia.org

2020. július 5.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 05:07:23 óra:perc:másodperc (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 06:30:00 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 07:52:23 (NYISZ).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 2 óra 45 perc 00 másodperc.

Ez a félárnyékos fogyatkozás Európa nagy részéből, és Magyarországról sem látható. Nyugat-Európából egy része látszik. Megfigyelhető az Antarktiszról, Dél- és Közép-Amerikából, valamint Észak-Amerika egyes részeiről (Alaszkából és Kanada legészakabbi részeiből nem).

VCSE - A júliusi fogyatkozás láthatósági térképe - magyarázatot lásd a januárinál. - Forrás: wikipedia.org
VCSE – A júliusi fogyatkozás láthatósági térképe – magyarázatot lásd a januárinál. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A júliusi fogyatkozás sémája – magyarázatot lásd a januári jelenségnél. – Forrás: wikipedia.org

2020. november 30.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete: 08:32:21 óra:perc:másodperc (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás legnagyobb fázisa (amikor a Hold a legmélyebben merül a félárnyékba, és a legjobban elhalványul): 10:42:49 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás vége: 12:53:20 (KöZEI).

A félárnyékos fogyatkozás teljes időtartama: 4 óra 20 perc 59 másodperc.

Ez a félárnyékos fogyatkozás Európából, így Magyarországról sem látható (kivéve Skandinávia középső és északi részeit, Skóciát és Írországot, ahonnan egy része látszik). Legjobban Észak-Amerikából figyelhető meg. A fogyatkozás részleges félárnyékos fogyatkozás.

A fogyatkozás részleges félárnyékos fogyatkozás.

Legközelebb teljes félárnyékos fogyatkozást – amikor a Hold teljesen belemerül a félárnyékba, de nem érinti a teljes árnyékot – 2053-ban lehet látni, de nem Magyarországról, hanem Nyugat-Európából.

VCSE - A novemberi jelenség láthatósági térképe - magyarázatot lásd a januárinál. Forrás: wikipedia.org
VCSE – A novemberi jelenség láthatósági térképe – magyarázatot lásd a januárinál. – Forrás: wikipedia.org

 

VCSE – A novemberi jelenség sémája – magyarázatot lásd a januári fogyatkozásnál. – Forrás: wikipedia.org

Részleges holdfogyatkozás lesz 2019. július 16/17-én, keddről szerdára virradó éjszaka. A fogyatkozás nagysága 66%, vagyis a holdátmérő kb. kétharmada merül a Föld árnyékába. A fogyatkozást szakszerű magyarázattal kísérve, távcsöveken keresztül bemutatjuk. A távcsöves bemutatás

helyszíne: Zalaegerszeg, Landorhegy, a VMK feletti domboldal

kezdete: 2019. július 16. kedd, 22 óra (nyári időszámítás szerint)

A holdfogyatkozás mellett az éppen jól látható Szaturnusz és Jupiter bolygók is távcsővégre kerülnek, utóbbi négy legnagyobb holdja is jól látható lesz.

A holdfogyatkozásokról ezeket írtuk eddig: ide klikkelve elérhető. A holdfogyatkozások megfigyeléséről a VEGA 80. számának 4-7. oldalán írtunk, a Holdról pedig a VEGA 93. számában több cikket is. Érdemes ezeket holdfogyatkozás előtt áttanulmányozni.

Várjuk észleléseiteket és fotóitokat, rajzaitokat a vcse@vcse.hu e-mail címre!

Közreműködők a TIT Öveges Egyesület és a Vega Csillagászati Egyesület tagjai.

A távcsöves bemutatásra csak derült, felhőmentes időjárás esetén kerül sor!

A fogyatkozás adatai részletesebben (minden időadat NYISZ-ben):

Telehold 2019. július 16-án este 23:38-kor lesz. A fogyatkozás nagysága 66%-os lesz, vagyis nem az egész Hold merül bele a földárnyékba.  A jelenség Magyarországról jól megfigyelhető, főbb időadatai a következők:

A Hold felkel Zalaegerszegen: júl. 16. 20:35 NYISZ (az ország középső részein kb. negyedórával, keleti részein kb. félórával korábban!)

Félárnyékos fogyatkozás kezdete: 20:42 NYISZ

Részleges fogyatkozás kezdete: 22:01 NYISZ

Fogyatkozás közepe: 23:31 NYISZ

Részleges fogyatkozás vége: júl. 17. 01:00 NYISZ

Félárnyékos fogyatkozás vége: 2:20 NYISZ

A Hold lenyugszik Zalaegerszegről nézve: 4:35 NYISZ

lunar-eclipse-of-july-16-2019

A fogyatkozás lefolyása (fenn). A Hold nyugatról kelet felé (az égen jobbról balra) halad majd földárnyékon. A középső, vörös-fekete kép mutatja, hogy mekkora terület lesz elfedve a Holdból. A Hold a földárnyék közepe alatt fog elhaladni, és nem a teljes Hold merül bele a földárnyékba – ezért látunk majd csak részleges fogyatkozást.

A Hold úgy lép be a földárnyékba, hogy delelés idején a szabad szemmel látható felső része lesz a földárnyékban.

Visibility_Lunar_Eclipse_2019-07-16-800x341

A fogyatkozás láthatósága a Földről fenn (No eclipse visible: a fogyatkozás nem látható, Eclipse at Moonrise: fogyatkozásban lévő Hold kel fel, all Eclipse Visible: a teljes fogyatkozás látható, Eclipse at Moonset: fogyatkozásban lévő Hold nyugszik le).

A holdfogyatkozásoknál a legfontosabb megfigyelés, ha a fogyatkozás színét és sötétségét az André Danjon (ejtsd: danzson) francia csillagász által kidolgozott skála szerint megbecsüljük (és beküldjük a VCSE-nek):

L=0: Nagyon sötét fogyatkozás. A Hold szinte vagy ténylegesen láthatatlan.

L=1: Sötét fogyatkozás. A földárnyékban lévő Hold színe szürke vagy barnás. Részleteket a Holdon csak nehezen lehet látni.

L=2: Mélyvörös vagy vörös fogyatkozás. Az árnyék közepe sötét, de a széle világos, így a Holdon fényességváltozások láthatók.

L=3: Téglavörös színű fogyatkozás. A földárnyékba merült Hold fényes, és az árnyék széle sárgás és fényes.

L=4: Rézvörös vagy narancssárga színű fogyatkozás. Az árnyékban kékes részek is előfordulnak, és nagyon fényes a széle.

A Danjon-fokozat becslését távcső és fényképezőgép nélkül, szabad szemmel (szemüvegesek szemüvegben), a fogyatkozás közepén kell elvégezni. Danjon meghatározta ezeket a fokozatokat hosszú időre visszamenőleg sok holdfogyatkozásra a régi leírásokból, így évszázados – évezredes hosszúságú, összemérhető adatsort kaphatunk segítségével. Megjegyzendő, hogy a Danjon-fokozatok becslésének csak teljes fogyatkozásokkor van értelme, részleges fogyatkozásoknál nem igazán használható.

Kráter-kontaktusok előrejelzett időpontjai:

Belépés (NYISZ):

22:12 Aristarchus
22:17 Plato
22:24 Pytheas
22:24 Timocharis
22:26 Kepler
22:26 Aristoteles
22:29 Eudoxus
22:32 Copernicus
22:33 Grimaldi
22:42 Manilius
22:44 Menelaus
22:48 Plinius
22:56 Dionysius
22:57 Billy
22:57 Proclus
23:05 Taruntius
23:21 Goclenius
23:24 Langrenus

Kilépés (NYISZ):

23:19 Billy
23:30 Grimaldi
23:56 Kepler
00:04 Aristarchus
00:07 Copernicus
00:15 Pytheas
00:22 Timocharis

00:24 Dionysius

00:25 Goclenius
00:28 Manilius
00:32 Langrenus
00:33 Menelaus
00:34 Plato

00:36 Plinius
00:41 Taruntius
00:42 Eudoxus
00:43 Aristoteles
00:48 Proclus

Az előrejelzések 1%-os földárnyék-megnagyobbodással készültek. Forrás: “Eclipses During 2019”, Fred Espenak, Observer’s Handbook 2019, Royal Astronomical Society of Canada.

Lentebb Fred Espenak (NASA) információs lapjának egy részlete a holdfogyatkozásról:

Clipboard01

Teljes holdfogyatkozásra kerül sor 2019. január 21-én (hétfőn) hajnalban. Európából, így Magyarországról is nagyobbrészt jól látható, bár a legeslegutolsó pillanatokról lemaradunk a holdnyugta miatt. A jelenség hétfő hajnalra esik. A fogyatkozás főbb időadatai:

A Hold felkel Zalaegerszegen: jan. 20. 17:04 KöZEI

Félárnyékos fogyatkozás kezdete: jan. 21. 3:37 KöZEI

Részleges fogyatkozás kezdete: 4:34 KöZEI

Teljes fogyatkozás kezdete: 5:41 KöZEI

Fogyatkozás közepe: 6:12 KöZEI

Teljes fogyatkozás vége: 6:43 KöZEI

A Hold lenyugszik Zalaegerszegről nézve: 7:40 KöZEI (az ország középső részein kb. negyedórával, keleti részein kb. fél órával korábban!) Zalaegerszegről nézve a Nap 7:29 KöZEI-kor kel, így a fogyatkozás végét már világosban, vagy a szürkületi, világosodó égbolton láthatjuk.

Részleges fogyatkozás vége: 7:51 KöZEI

Félárnyékos fogyatkozás vége: 8:48 KöZEI

VCSE - A holdfogyatkozások létrejötte - forrás: wikipédia
VCSE – A holdfogyatkozások létrejötte. – Az angol feliratok magyar fordításai: Sun: Nap, orbit of the Moon: holdpálya, orbit of the Earth: földpálya, umbra: teljes (föld)árnyék, penumbra: félárnyék – Forrás: wikipédia

A fogyatkozás magnitúdója 1,1953 lesz. (Itt a magnitúdó nem a fényesség mértékegysége!) Ez azt jelenti, hogy a Hold látszó korongjának átmérőjének hányadrésze lép a földárnyékba. Ha ez a szám egynél nagyobb, akkor teljes a fogyatkozás.

 

A holdfogyatkozásoknál a legfontosabb megfigyelés, ha a fogyatkozás színét és sötétségét az André Danjon (ejtsd: danzson) francia csillagász által kidolgozott skála szerint megbecsüljük (és beküldjük a VCSE-nek):

L=0: Nagyon sötét fogyatkozás. A Hold szinte vagy ténylegesen láthatatlan.

L=1: Sötét fogyatkozás. A földárnyékban lévő Hold színe szürke vagy barnás. Részleteket a Holdon csak nehezen lehet látni.

L=2: Mélyvörös vagy vörös fogyatkozás. Az árnyék közepe sötét, de a széle világos, így a Holdon fényességváltozások láthatók.

L=3: Téglavörös színű fogyatkozás. A földárnyékba merült Hold fényes, és az árnyék széle sárgás és fényes.

L=4: Rézvörös vagy narancssárga színű fogyatkozás. Az árnyékban kékes részek is előfordulnak, és nagyon fényes a széle.

A Danjon-fokozat becslését távcső és fényképezőgép nélkül, szabad szemmel (szemüvegesek szemüvegben), a fogyatkozás közepén kell elvégezni. Danjon meghatározta ezeket a fokozatokat hosszú időre visszamenőleg sok holdfogyatkozásra a régi leírásokból, így évszázados – évezredes hosszúságú, összemérhető adatsort kaphatunk segítségével.

VCSE - A kontaktusok magyarázata - Forrás: wikipédia
VCSE – A kontaktusok magyarázata. A világosabb szürke körgyűrű a Föld félárnyékát jelenti: innen nézve a Föld csak a napkorong egy részét takarja el, a Holdon álló, a penumbrába süppedt megfigyelő részleges napfogyatkozást tapasztalna. A sötétszürke kör a Föld teljes árnyéka, innen a Föld teljes egésze eltakarja a napkorongot. Aki az umbrában lenne, teljes napfogyatkozást látna. (Ide fény csak azért jut be, mert a Föld légköre lencseként viselkedik, és fényt szór be a teljes árnyékba is.) P1: első penumbrális kontaktus, a Hold belép a félárnyékba – félárnyékos fogyatkozás kezdete. U1: első umbrális érintkezés, a Hold belép a teljes árnyékba – a részleges fogyatkozás kezdete. U2: a holdkorong minden pontja bekerül a teljes árnyékba – a teljes fogyatkozás kezdete. Mid: a fogyatkozás közepe. U3: harmadik umbrális érintkezés, a Hold elkezdi elhagyni a teljes árnyékot – a teljes fogyatkozás vége. U4: utolsó umbrális kontaktus, a Hold teljesen elhagyta a teljes árnyékot – a részleges fogyatkozás vége P4: utolsó penumbrális kontaktus, a félárnyékos fogyatkozás vége.  – Forrás: wikipédia

Kráterkontaktus-előrejelzések (időpontok KöZEI-ben):

Belépés a földárnyékba:
04:39 Grimaldi
04:46 Campanus
04:51 Tycho
04:52 Kepler
04:57 Aristarchus
04:59 Copernicus
05:10 Timocharis
05:13 Dionysius
05:14 Manilius
05:17 Menelaus
05:20 Goclenius
05:20 Plinius
05:23 Plato
05:25 Langrenus
05:25 Taruntius
05:27 Eudoxus
05:29 Proclus
05:30 Aristoteles

Kilépés a földárnyékból:

06:53 Aristarchus
06:53 Grimaldi
07:00 Kepler
07:01 Plato
07:05 Pytheas
07:07 Timocharis
07:08 Copernicus
07:11 Aristoteles
07:12 Campanus
07:13 Eudoxus
07:21 Manilius
07:21 Tycho
07:24 Menelaus
07:28 Plinius
07:28 Dionysius
07:37 Proclus
07:40 Taruntius
07:42 Goclenius
07:47 Langrenus

Ezek az értékek bizonytalanok 1-2 perc erejéig, mert az aktuális felsőlégköri állapot miatt a földárnyék mérete nagyobb vagy kisebb lehet.

A holdfogyatkozásokról több: http://vcse.hu/?s=holdfogyatkoz%C3%A1s&submit=.

A holdfogyatkozások megfigyeléséről a VEGA 80. számának 4-7. oldalán írtunk, a Holdról pedig a VEGA 93. számában több cikket is. Érdemes ezeket holdfogyatkozás előtt áttanulmányozni.

Várjuk észleléseiteket és fotóitokat, rajzaitokat a vcse@vcse.hu e-mail címre!

VCSE - A holdfogytakozás főbb adatai, lefolyása és láthatósága a Föld különböző pontjairól - Forrás: NASA
VCSE – A holdfogyatkozás főbb adatai, lefolyása és láthatósága a Föld különböző pontjairól – Forrás: NASA

A Hold Földtől mért távolságát Hipparkhosz görög csillagász is meghatározta Kr. e. 129-ben egy napfogyatkozás segítségével. A Nap-Föld távolságot már ismerte Arisztarkhosz eljárása nyomán. A nagy előd a Hellészpontosznál az akkor bekövetkezett napfogyatkozást teljesnek ismerte, beszámolók szerint viszont Alexandriában csak a Nap 4/5-öd részét takarta ki a Hold.

VCSE - Hipparkhosz holdtávolság-mérésének elve.
VCSE – Hipparkhosz holdtávolság-mérésének elve.

Hipparkhosz Hellészpontosz (H) és Alexandria (A) távolságát közelítően ismerhette, és az ókori földrajztudományból tudhatta, hogy az Alexandria-Hellészpontosz AH-távolság a földgömbön kb. hány földrajzi foknak felel meg. A fenti ábrát megszerkesztve lemérte a Föld-Hold távolságot, amire azt kapta, hogy az a Föld sugarának kb. 60-szorosa.

A későbbiekben nagyon sokan más módokon is megmérték a Hold távolságát. Manapság a legpontosabb eredményt a lézeres mérés adja. Az Apollo-expedíciók számos macskaszem-tükröt hagytak a holdfelszínen, amiket a Földről lézerrel megcéloznak, és felfogják a visszavert sugár érkezési idejét. A kibocsátás és a visszaverődés különbségének idejét a fénysebességgel szorozva kapjuk a Hold távolságát (amit még át kell számítani a Föld és a Hold centrumainak távolságára), és ezt manapság már 2-3 cm-es pontossággal tudjuk kivitelezni.

A Hold távolságát Newton gravitációelméletéből számítjuk, amely az árapályerők és a relativisztikus korrekciók figyelembevétele után a megfigyelésekkel összhangban van.

A Hold mozgása első közelítésben egy ellipszis, amelynek fókuszpontjában áll a Föld, és ami körül a Hold változó sebességgel, átlagosan e=0,00549006 excentricitású pályán 27,322 nap alatt megy körbe (a csillagokhoz képest mérve a keringésidőt).

Elsősorban a Nap, a Föld nem szimmetrikus tömegeloszlása, és a nagybolygók okozta perturbációk miatt azonban ennek az ellipszisnek a helyzete, a nagytengely iránya és a mérete is folyamatosan változik, ami miatt a Hold távolsága a Földtől viszonylag komplikált módon váltakozik. Az alábbi ábra bemutatja, hogyan alakul a Hold földtávolsága egy három éves időszak alatt:

VCSE - A Hold Földtől mért távolságának változása napról-napra 2019. január 1-e után három éven keresztül. Vízszintes tengelyen a napok száma a fenti dátum után, függőlegesen a Hold középpontjának távolsága a Föld centrumától 1000 km-ben mérve (vagyis pl. 380 az ábrán 380 ezer km-t jelent.) - Csizmadia Szilárd
VCSE – A Hold Földtől mért távolságának változása napról-napra 2019. január 1-e után három éven keresztül. Vízszintes tengelyen a napok száma a fenti dátum után, függőlegesen a Hold középpontjának távolsága a Föld centrumától 1000 km-ben mérve (vagyis pl. 380 az ábrán 380 ezer km-t jelent.) – Csizmadia Szilárd

Az ábrán a Hold egy keringési ciklusa nagyon szépen látszik: a holdpálya excentricitása miatt földközeltől (perigeum) földtávolig (apogeum) változik a Hold távolsága, mégpedig a megszokott 27,3 napos periódusidővel. Ami nagyon feltűnik ezen az ábrán még, az az, hogy a perigeumok és apogeumok (legkisebb és legnagyobb holdtávolságok egy keringési ciklus alatt) szinte periodikusan váltakoznak. A perigeumok távolsága sokkal inkább váltakozik, mint az apogeumoké. Az apogeumok hozzávetőleg 404 ezer és 406,5 ezer km közötti földtávolságban következnek be, vagyis értékük  0,6%-ot ingadozik kb. fél éves periódussal.

A perigeumok kb. 354 ezer és 380 ezer km távolságokban következnek be, vagyis a földközelség értékében sokkal nagyobb a változás: kb. 7%. Ez már szemmel is észrevehető, mert a telehold méretében is kb. ugyanekkora változást okoz és az emberi szem ezt már képes érzékelni. (Ha valaki emlékszik, mekkora volt a Hold látszó mérete egy hónappal azelőtt… És közben a holdfázis is változik, mert az nem 27,3, hanem 29,5 napos periódusidővel bír.) A perigeumtávolságok ingadozásának periódusideje az apogeumokéval megegyező az ábrára tekintve.

Ha valaki alaposabban is megnézi az ábrát, azt is láthatja, hogy a perigeumok és az apogeumok egymással azonos ütemben váltakoznak, azaz mintha a holdpálya ellipszise pulzálna. Amikor az ellipszis ellaposodik, akkor a perigeum közelebb, az apogeum távolabb következik be, vagyis a holdpálya nagytengelye nagyobb; amikor az ellipszis kikerekedik, akkor az apogeum közelebb, a perigeum távolabb kerül, és a holdpálya mérete kisebb… Mindezt szép periodikussággal cselekszi a Hold, úgy, ahogy elszenvedi a Naptól, a többi bolygótól és az árapályerőktől származó perturbációkat.

A holdpálya excentricitásának fenti értéke csak az átlagexcentricitás, a számítások szerint az excentricitás 0,044 és 0,067 szélső határok között ingadozik. A Hold pályahajlása is ingadozik mintegy 21 ívpercet. A Hold perigeuma és vele az egész pályaellipszise 8,85 év alatt körbefordul a Föld körül, elsősorban a Nap hatására (kis omega-pályelem), miközben a felszálló csomó (nagy omega-pályaelem), vagyis ahol a Hold délről észak felé áthalad az ekliptikán, 18,6 év alatt jár körbe (ennyi idő alatt tesz meg 360 fokot) – az utóbbi az oka egyébként annak, hogy a hold- és napfogyatkozások 18 év és pár nap alatt ismétlődnek.

A Hold mozgásában több egyenlőtlenség is mutatkozik:

Elliptikus tagok. Végtelen számú elliptikus jellegű perturbáció van, amelyek periódusa 27,3 nap, illetve ennek fele, harmada, negyede, ötöde stb. Ezek közül a fő tagokat még Hipparkhosz vette észre, és ennek nyomán egymáson gördülő körök segítségével próbálta magyarázni a Hold mozgását. Vagyis, ilyen módon közelítette az ellipszispályát.

Evekció. Ptolemaiosz fedezte fel.  Az ellipszispályán való mozgás módján előrejelzetthez képest a Hold 1° 20′-cel is előre- vagy hátrasiethet első negyedkor és utolsó negyedkor az újholdhoz és a teleholdbeli sebességéhez képest. Ennek oka, hogy amikor a Hold a Földnek Nap felőli oldalán van, a Nap erősebben vonzza, mint amikor a Hold a Napból nézve a Földdel átellenes oldalon van – hiszen akkor távolabb van a Naptól, és a gravitáció a távolság négyzetével fordítottan arányosan gyengül. Periódusa 31,8 nap. (Ezt a tagot nem lehet elliptikus tag módjára körön gördülő körökkel magyarázni, mert nemcsak a Hold Földhöz képesti, de Naphoz képesti helyzetétől is függ.)

Aequatio. A Föld januárban napközelben, júliusban naptávolban van, a különbség kb. 5%-ot tesz ki távolságában. Emiatt januárban a Nap erősebben, júliusban gyengébben vonzza a Földet is, a Holdat is, így perturbációs ereje az év folyamán változik. Emiatt télen a Hold 27 nap és 12-13 óra alatt járja körbe a Földet, nyáron viszont csak 27 nap 1 óra alatt. Egymástól függetlenül fedezték fel ezt a jelenséget Tycho de Brahe dán és Abulfeda arab csillagászok a 16. században. Ez éppen az a kb. féléves változás, amit fentebb a diagramokról leolvastunk. Évi egyenetlenségnek és “évi egyenletnek” is nevezik, periódusa egy év.

Variatio. Szintén Tycho de Brahe fedezte fel a 16. században, a Hold pozíciójában a sima ellipszispályához képest fél foknyi változást tud okozni. Abból származik, hogy amikor a Hold nem a Napot és a Földet összekötő egyenesen áll, hanem ahhoz képest szögben, a Napból származó gravitációs erő szöget zár be a Földre kifejtett gravitációjával. Érdekes, hogy a görögök ezt nem fedezték fel – Érdi Bálint azzal magyarázza ezt, hogy a variatio értéke újholdkor és teleholdkor nulla, márpedig a görögök éppen a fogyatkozásokból szerezték ismereteiket leginkább a Hold mozgását illetően – márpedig napfogyatkozáskor újhold, holdfogyatkozáskor telehold van.

A Hold járásában mutatkozó minden kis periodikus változást nagyon nehéz összegezni. Érdi Bálint Égimechanika c., a Nemzeti Tankönyvkiadónál 1996-ban kiadott egyetemi tankönyve idézi Delaunay francia csillagász 19. századi számításait. Eszerint a Hold ekliptikai hosszúsága kiszámításához ő 479 tagot, az ekliptikai szélesség kiszámításához 436 tagot vett figyelembe; a Hold parallaxisának (ami a távolságával egyenértékű) előrejelzéséhez elég volt 100, különféle periódusidejű tag is.

Az amatőrcsillagásznak is rendkívül fontos a holdtávolság ismerete. Amikor a Hold közelebb van, távcsövével picit kisebb felszíni részleteket is meg tud pillantani, mint amikor távol van. De egyben a gravitáció működésére is szép példát mutatnak a holdtávolságok és a Hold pályaalakjának szép, ismétlődő változásai.