VCSE - A Swan-üstökös - Kép: Fridrich János Mihály
VCSE – A Swan-üstökös – Kép: Fridrich János Mihály

 

Kép készítésének dátuma: 2020.05.22. 02:45 NYISZ

Kép készítésének helye: Ság-hegy

Expozíciós idő: 8×60 sec

Érzékenység: ISO 1600

Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo

Kamera vagy detektor: Canon EOS 4000Da, átalakított

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6

Az eddigi egyik legnehezebb fotózásom. Az üstökös viszonylag közel van a Naphoz, és csak 5-6° a horizont feletti magassága. Ebben a szinte vízszintes módban a vezetés sem akart jól működni. Korlátozott volt a kép készítésére szánt idő is a virradat miatt. A kezdeti nagy fellángolásom az első próba után elszállt, második nekifutásra sikerült a kép. Ennek is nagyon örültem.

Az égboltot kevéssé ismerőknek nyilvánvalóan nagy segítség, ha a SynScan GoTo-mechanikák beállító csillagainak listája elérhető. Ilyenek pl. a népszerű SkyWatcher GoTo-mechanikák. Az alábbi linkről letölthető dokumentum (ami különben innen származik) tartalmazza:

  • a beállító csillagok neveit úgy, ahogy az a kézivezérlőn megjelenik,
  • hogy melyik csillagképben találhatók,
  • és hogy melyik térképlapon találhatók.

A térképlapok és minimális égboltismeret segítségével bárki könnyebben megcsinálhatja az 1-, 2- vagy 3-csillagos beszabályozást, ha nem simeri minden csillag nevét és égi elhelyezkedését fejből.

Példa a beállító csillagok megjelenítésére a mellékelt dokumentum térképein
Példa a beállító csillagok megjelenítésére a mellékelt dokumentum térképein

 


Nem voltBias (nullkép)Dark (sötétkép)Flatdark (mező-sötétkép)Flat-field (mezősimító)Gradiens-korrekcióDeep Sky StackerAutostakkertPhotoshopAstro Pixel ProcessorStartools

EQ-1EQ-2EQ-3EQ-3 GoToEQ-5EQ-5 GoToHEQ-5HEQ-5 Pro GoToEQ-6EQ-6 GotoEQ-6 Pro GoToEQ-6REQ-8R Pro GoToEQ-8RH ProAZ-3AZ-EQ5 Pro GotoAZ-6AZ-EQ6 Pro GoToAvant AZEQStar AdventurerEQM-35EQM-35 Pro GotoEQ-AL 55Fornax


Vizuális/rajzos észlelésMobiltelefon (típusát alul, a képleírásban add meg)Canon 6DCanon 600DCanon 700DCanon EOS 1300DCanon EOS 4000DaNikon D5300QHY174Mono

ÁtalakítottNem átalakítottNem tudom


Nem voltLacerta MGENPHD2Egyéb (a leírásban add meg)


Nem voltSkyWatcher kómakorrektor F4/5SkyWatcher kómakorrektor F5/6TS MaxfieldEgyéb kómakorrektor (írjad le az egyébbe, melyik)

Kedves Tagtársunk, Barátunk!

Ezen az oldalon töltheted fel fotografikus észleléseid és rajzos észleléseid egyaránt (utóbbit szkenneld be nagy felbontásban, kérünk). A rovatok többnyire nyilvánvalóak. Ha kérdésed merülne fel, mihez mit írjál, kérjük, küldj egy üzenetet a vcse@vcse.hu e-mail címre.

Másutt már közölt észlelések másodközlése itt elfogadható, csak kérjük, írjad be a megjegyzések rovatba, hova küldted még be.

Ha itt közlöd először az észlelésed, attól még bárhol másutt is közölheted az észleléseket – az észlelés szerzői joga a Tiéd!

A kép, rajz, észlelés beküldésével egyidejűleg hozzájárulsz, hogy a képet, rajzot, észlelést a VCSE közölje honlapján, VEGA c. egyesületi körlevelében és amatőrcsillagászati tájékoztatójában, körlevelében, facebook-oldalán és csoportjában, egyéb kiadványaiban, akár többször is, illetve szükség esetén tudományos célokra felhasználja. A közlés jogát ingyenesen engeded át a VCSE-nek. Ha tudományos közlemény születik belőle (pl. szupernóva, nóvarobbanás, vagy kisbolygóészlelés stb. esetén), akkor társszerző leszel természetesen.

Köszönjük szépen, hogy észleléseiddel, munkáddal megtiszteled a VCSE honlapját! Örülünk, hogy publikációs lehetőséget kínálhatunk Neked.

2020. április 17-én, egy Zalaegerszeg-közeli megfigyelőhelyről készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, mely a Messier 51 és a Messier 101 katalógusszámú galaxisokról készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Nikon D5300 fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  35×240 s objektum (light, M101), 40×240 s objektum (light, M51), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 800 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - M101 - VCSE
Ágoston Zsolt – Messier 101 – VCSE
Ágoston Zsolt - Messier 51 - VCSE
Ágoston Zsolt – Messier 51 – VCSE

A Messier 101, népszerű megnevezésén “Szélkerék-galaxis”, egy spirálgalaxis, jellegzetes spirális karszerkezettel, melyet kísérőgalaxisai, azon belül főként az NGC 5474 kísérőgalaxis tömegvonzása aszimmetrikusan eltorzított: a felvételen a jobboldali, alsó kar látványosan kinyúlik és megtörik. Magja és karjai kifejezetten fényesek, csak a kihajló karja halványodik el látványosan.

Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én, Charles Messier megerősítette a felfedezést és katalógusába vette az objektumot. Átmérője 170 000 fényév, közel ezermilliárd csillag alkotja, így közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer. Mintegy huszonegymillió fényévre található tőlünk. Számos emissziós ködöt figyeltek meg benne, ezek intenzív csillagkeletkezést jeleznek, amit valószínűleg a kísérőgalaxisok tömegvonzása indított el. (Egy 1990-es tanulmány 1264 db HII-régiót azonosított benne.)

Az M101-ben négy szupernóvát figyeltek meg. Közülük az egyiket, az SN 1970G-t Lovas Miklós fedezte fel a piszkéstetői 60 cm-es Schmidt távcsővel (elnevezésében a felfedezés évszáma szerepel). A 11,5 magnitúdós szupernóva volt az első, amelyet rádiótávcsövekkel is megfigyeltek. A szupernóvamaradványt 2004-ben pl. a Chandra röntgenűrtávcsővel figyelték meg, 35 évvel a robbanása után.

Az M101-et sokszor fotózzák az amatőrcsillagászok (pl. itt, itt és itt láthatók róla további képek).

A Messier 51, melynek gyakori megnevezése az “Örvény-galaxis”, szintén spirálgalaxis, két spirálkarral. Az egyik spirálkar az NGC 5194 galaxisban végződik, melynek külső rétegeit szétszórja, feloszlatja a vele összeolvadó M51. A külső rétegek halványan körülveszik az NGC 5194 magját, míg az M51 egyelőre megőrizte szerkezeti jellegét. Látványos, fényes, kék színű spirálkarjai körbeveszik a magot.

Charles Messier fedezte fel 1773. október 13-án, majd felvette katalógusába. Kísérőgalaxisát, az NGC 5194-et Pierre Méchain fedezte fel 1781 során. Mintegy huszonhárommillió fényévre található tőlünk, becsült átmérője 76 000 fényév, tömege százhatvanmilliárd naptömeget tesz ki. Átmérője fele, becsült tömege tizede a Tejúténak. Kísérőgalaxisával a becslések szerint félmilliárd évvel ezelőtt került kapcsolatba, összeolvadásuk azóta is tart.

Az M51 centrumában egy közepes tömegű fekete lyuk rejtőzhet. Ezt is fotózták már tagtársaink (pl. itt), és külön érdekes összehasonlítani a mostani képet a szerző néhány évvel ezelőtti tesztelésével.

 

 

VCSE - A Vénusz a Fiastyúk mellett 2020. április 4-én - Kép: Kapiller Zoltán
VCSE – A Vénusz a Fiastyúk mellett 2020. április 4-én – Kép: Kapiller Zoltán

Én is nagy izgalommal fogtam hozzá az együttállás észleléséhez. Ezt az eseményt otthon, a kertből fotózva örökítettem meg. Amint lehetett, pólusra állítottam a mechanikát. Ezután a mechanikára szerelt fényképezőgépet a teleobjektívvel a kívánt irányba állítottam. Ezután még egyszer ellenőriztem a pólusra állás pontosságát. A szállemezen a Sarkcsillag pontos helyét a Polar Aligment telefonos applikáció segítségével állítottam be. Korábbi esetekből okulva, páramentesítő fűtést is alkalmaztam az objektíven. A Hold fénye sajnos bezavart, ugyanakkor arra is számítanom kellett, hogy a Vénusz és az M45 közötti fényesség különbséget nem lesz könnyű kezelni. Szerencsére azért viszonylag sok csillag látható a végső kidolgozott képen, szerintem a Fiastyúk is jól kivehető, illetve a Vénusz sem vitte túlságosan telítésbe a képen a környezetét. Sajnos egy zöldes becsillanás is megjelent a kép jobb alsó részén. Először arra gondoltam, hogy a helyi utcai világításból származhat. Mivel azonban a mechanika követésre volt állítva, a becsillanás pedig minden egyes képen ugyanott volt, így azt csak a Vénusz okozhatta. A Hold nem zavarhatta az objektívemet, a napellenzőt is használtam. A kidolgozáskor külön nehézség volt a Vénusz és a csillagok megfelelő megjelenítése együtt, a fényesség különbség miatt. Kompozit technikát és szelektív kidolgozást nem alkalmaztam.

Eszközök:
Objektív: 70-300mm, F/4.0-5.6 (Tamron)
Detektor: Canon 700D – átalakítatlan
Mechanika: Star Adventurer full set fotóállványon – vezetés nem volt
Egyéb: távkioldó, páramentesítő fűtés
Készítés helye, ideje: Pókaszepetk (Zala megye), 2020.04.04. NYISZ 20:54-21:29 (light képekre)
Expozíciós adatok
Objektumkép (light): 36x30sec, ISO800, F/8.0, 300mm – 62 képből válogatva
Sötétkép (dark): 15x30sec, ISO800
Nullkép (bias): 24×1/4000sec, ISO800
Mezősimítás (flat): 10x2s, ISO100, F/8.0
Használt szoftverek: Siril (stackelés), RawTherapee (tónusok átskálázása, képkivágás), Gimp (elforgatás 90 fokkal)
A kép 4×3 fokot fog át, nyugati irányba néz.
Légköri adatok: átlátszóság 6/10, nyugodtság 6/10