Az ember szíve megáll a szépségtől egy pillanatra, ha ránéz Schmall Rafael csodálatos napfotóira: annyira részletgazdagok, hogy az ember nem is tudja, mit nézzen rajta először. Alig hinni el, hogy egy amatőrcsillagász ilyet képes alkotni. Pedig lehetséges! És Rafael be is mutatja, hogyan kell ezt csinálni. Minden egyes képét hosszasan kell szemlélni, bele kell nagyítani, és el kell méláznunk a Nap felszínének kavargásain, amit a mágneses tér és a turbulens fel-le áramlások okoznak. Érdemes egy-egy képét klikkeléssel kinagyítani, és számtalan apró, halvány vagy pici részlet felfedezésével tölteni az időt! Nemcsak napunkat ismerjük meg jobban, hanem a Természet művészi csodákat meghaladó szépségét is felfedezhetjük. Ehhez a jól elkapott pillanatokon túl hatalmas kitartás, jó felszerelés, sok tudás kell, hiszen a képei nemcsak élesek, hanem a kontrasztviszonyokat is jól eltalálják, így sok halványabb jelenség is megfigyelhető rajtuk. Most az ő képeiből mutatunk be egy válogatást. (A főszerk.)
...Kategória: Cikkek – Észlelés
Jelentkezés a június 17/18-i illancsi észlelőhétvégére – VCSE
VCSE Illancsi Észlelőhétvége 2023. június 17-18. (szombat-vasárnap) Helyszín: Illancs, a Bajai Obszervatórium Alapítvány észlelőbázisa (Bács-Kiskun vármegye) Szervező: Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) Bajai Obszervatórium Alapítvány Hegedüs Tibor, Szalontai Tibor, Vizsi Csaba Szeretettel hívjuk meg tagtársainkat és a közelben-távolban élő más barátainkat idei nyári észlelőhétvégénkre!
...2023. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot! A Nap május közepén 5:20 (NYISZ) körül kel, 20:20 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold május 5-én, utolsó negyed május 12-én, újhold május 19-én, első negyed május 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra): 05.01. 23:00 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal, az Éta Aquaridák meteorraj maximuma (ZHR=25). 05.05. Félárnyékos holdfogyatkozás lesz, legnagyobb fázisát 17:23 UT-kor éri el, maga a fogyatkozás 15:14-19:32 UT között zajlik. Európa nagyobb részéből, így Magyarországról nem igazán látható, mert a Hold Zalaegerszegről nézve pl. csak a fogyatkozás vége felé, 18:08 UT-kor kel fel. A még világos égen a félárnyékos fogyatkozás utolsó pillanatai észrevehetetlenek. 05.13. 02:12 A Szaturnusz 8,5 fokkal északra a Holdtól (44% holdfázis). 05.17. 15:33 A Jupiter 24'-cel délre a Holdtól (5% holdfázis). 05.20. 18:43 27 órás holdsarló 5,5° magasan az esti égen. 05.23. 12:08 A Vénusz 2 fokkal délre a Holdtól (15% holdfázis). 05.24. 19:42 A Mars 3 fokkal délre a Holdtól (24% holdfázis). 05.29. 06:00 A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (25°). A Merkúr 15-étől lesz megfigyelésre alkalmas pozícióban hajnalonként. A hónap végére háromnegyed órával kel a Nap előtt, 25°-ra lesz tőle. A Vénusz az éjszaka első felében kereshető nyugati irányban. -4,4 magnitúdós, átmérője 17"-ről 22"-re nő, fázisa 67%-ról 52%-ra csökken. A Mars az éjszaka első felében figyelhető meg az Ikrek, majd a Rák csillagképekben nyugaton. Fényessége 1,6 magnitúdó, látszó átmérője 4,7". A Jupiter 15-étől a Halak, majd a Kos csillagképekben látható hajnalban, keleten. Fényessége -2,1 magnitúdó, látszó átmérője 34". A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben látható napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, átmérője 17". Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Neptunusz a Halak csillagképben látható napkelte előtt, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. M94 és társai (NGC 4618, 4625 és a NGC 4490, 4485) A Vadászebek (Canes Venatici) csillagképet általában kutyapárként ábrázolják, akiknek pórázát az Ökörhajcsár (Bootes) tartja. Régebben az északi kutyát Asterionnak, a délit pedig Charanak nevezték. A Chara-ban láthatjuk a csillagkép legfényesebb csillagait az Alfa (α) és Béta (β) Canum Venaticorumot, amelyek elvezetnek bennünket az M94-hez, amely az első lépés számos lenyűgöző galaxis megtalálásához ezen az égi területen. Manapság a Béta CVn neve a Chara, míg az Alfa a Cor Caroli (Károly szíve) nevet kapta, Edmond Halley nevezte el így ezt a kettőscsillagot II. Károly király tiszteletére. Az Alfa Canum Venaticorum fő komponense egy kékesfehér színű 2,9 magnitúdós csillag, egy ötödrendű kísérővel, amely már kistávcsővel is látható. A Béta pedig G színképtípusú, negyedrendű, a Földtől 30 fényév távolságra lévő törpecsillag. Az M94 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 22-én, Charles Messier két nappal később már be is tette a mára már híressé vált katalógusába. Az M94 zömök, egyenlő szárú háromszöget alkot az Alfa és a Béta CVn-nel, és a Bétától 3,2°-ra keletre találjuk. Egy 105 mm-es refraktorral 28x-os nagyításnál meglehetősen fényes ovális halót láthatunk, amely egy kis apró, de intenzív magot foglal magába. Megpillantható körülötte a külső halvány fátyol, illetve egy a középpontból induló nyúlvány is, amely valószínűleg egy spirálkar darabja. A nagyítás növelésével (127x) a galaxis központi része foltosnak látszik. Egy 9,5 magnitúdós csillag látható az M94-től északra, és egy 11 magnitúdós csillag szikrázik a nyugati szélén. Egy szép aranysárga kettőscsillag, az Espin 2643 is feltűnik még a látómezőben. A galaxistól 1°-ra észak-északnyugatra egy nyíl alakú aszterizmus látható 8 magnitúdós csillagokkal. A nagyítás 87-szeresre növelése fokozza a szépséget, ez több halvány csillagot is megmutat az aszterizmusban. Az M94 nagyjából 16 millió fényévre van tőlünk, ez a legközelebbi csillagontó, gyűrűs galaxis, amelyet szinte szemből látunk. A galaxismagot kb. 3800 fényévnyi távolságra egy intenzív csillagkeletkezési régió veszi körbe gyűrű alakban. Úgy gondolják, hogy az M94 kis küllős magjával való kölcsönhatás a csillagkeletkezési folyamat mozgatórugója. A HyperLeda extragalaktikus adatbázis szerint az M94 másik négy galaxissal együtt egy valódi galaxiscsoport részét képezi. Az egyik kölcsönhatásban álló pár körülbelül félúton van az M94 és a Béta CVn között. A fényesebb tagja az NGC 4618. A kis refraktorral 87x-es nagyítással ovális, 2’ hosszú és kétharmad olyan széles, észak-északkeleti lejtésű. Magja kelet-északkelet felé billenő sávszerű magot mutat. A közelben – ugyanebben a közepes látómezőben – feltűnik az NGC 4625 is; egy kis bolyhos halvány csillag a nyugati oldalán. Mindkét galaxis Magellán-spirál, amelyek gyakran egyetlen spirálkarral rendelkeznek, ami nem a központi régióból indul. A gravitációs kölcsönhatások fokozhatják ezt a szokatlan struktúrát. Egy 25 cm-es tubussal már észlelhető az NGC 4618 spirálkarja, amelynek foltos fényességű régiói vannak, a magtól keletre kezdődik és dél felé „tekeredik”. A másik, az M94-hez kapcsolódó kölcsönható pár 40’-re található a Bétától nyugat-északnyugatra. Egy 105 mm-es távcsővel 87x-es nagyításnál az NGC 4490 4,5’ hosszúnak, egyharmad szélesnek tűnik, és a délkeleti vége „dagibb”. Széles, szabálytalanul világos sáv fut végig a galaxis hossztengelyén. Társa keskenyebb végétől északra lebeg az NGC 4485, egy kicsi, kerek ragyogás, kissé fényesebb maggal. Sue French: Deep-Sky Wonders, 113-115. o. Walter Scott Houston 1957 júliusában a Sky and Telescope Mélyég-csodák (Deep Sky Wonders) rovatában így írt az M 94-ről: M 94 (NGC 4736): kissé ovális spirálköd, 5,0x3,5’ átmérővel. Amatőr távcsövekben a spirálszerkezete rejtve marad, de vizuális fényessége 7,9 mg, míg néhány más Messier objektum 11 mg, így nehéz megérteni, hogy az M 94-et miért nem tekintik vizuális objektumnak. A fényképeken e galaxis fényes karjai szorosan tekerednek a majdnem kör alakú fénylő gömb körül. Halványabb, valamivel rövidebb karjai is vannak, melyek kinyúlnak a térbe. Legkorábbi feljegyzésem erről az objektumról 1926-ból származik, amikor mint fiatalember kerestem meg egy saját készítésű távcsővel: az objektív 2,5 cm szemüveglencse volt, az okulár egy nagyítólencse, s a cső újságpapírból volt összeragasztva. De éppen ezzel az alkalmatlan eszközzel az M 94 tisztán látható volt, s néhány közeli csillag is felkerült vázlatomra. A Steward Observatory 91 cm-es reflektorával ez a galaxis egy nagy izzó gömb, elég tisztán látszó spirálkarokkal, de különös, hogy Lord Rosse óriási távcsövével határozatlan volt a spirális jelleg eldöntésében. (Fordította: Szentmártoni Béla)
...2023. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot! A Nap április közepén 6:00 (NYISZ) körül kel, 19:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold április 6-án, utolsó negyed április 13-án, újhold április 20-án, első negyed április 27-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra): 04.11. 22:00 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja (19°) 04.12. A Virginidák meteorraj maximuma (ZHR=5) 04.16. 04:01 A Szaturnusz 4,5 fokkal északra a Holdtól (Aquarius csillagkép, 20%-os holdfázis) 04.21. 18:11 38 órás holdsarló 11 fok magasan az esti égen 04.23. 01:00 A Lyridák meteorraj maximuma (ZHR=18) 04.23. 13:36 A Vénusz 1 fokra a Holdtól (12%-os holdfázis) 04.25. 21:57 A Mars 4,5 fokkal északkeletre a Holdtól (31%-os holdfázis) 04.29. Az Alfa Scorpiidák meteorraj maximuma (ZHR=5) A Merkúr a hónap nagy részében jól megfigyelhető napnyugta után nyugati irányban, ez az idei legkedvezőbb esti láthatósága. 11-én van a legnagyobb keleti kitérésben a Naptól, 19 fokra. Ezután láthatósága folyamatosan romlik, a hónap végére már eltűnik az esti szürkületben. A Vénusz a kora esti órákban délnyugaton kereshető, láthatósága kiváló a hónap során. Fényessége -4 magnitúdó, átmérője 17", fázisa 67%. A Mars kora este kel, az este első felében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége 1,3 magnitúdóra, látszó átmérője 5,4"-re csökken. A Jupiter a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben figyelhető meg, hajnalban megfigyelhető alacsonyan a délkeleti irányban. Az Uránusz a hónap első felében még kereshető a Kos csillagképben, alacsonyan nyugaton. A Neptunusz a hónap során nem figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: félhold, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián-dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50'-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. Galaxisok a Nagy Medvében Ha tavasz, akkor galaxisok… De nem a megszokott Virgo galaxishalmaz tagjai közül szemezgetünk áprilisi ajánlónkban, hanem a Nagy Medve csillagképbeliek közül! Első célpontunk az NGC 2768, amely félúton fekszik az Üpszilon (υ) és az Omikron (ο) Ursae Majoris, a Nagy Medve orrát jelző csillag között. Ez a galaxis halványan látszik egy kis refraktorral is 17x-es nagyítás mellett. Alakja KNY-i irányú ovális formát mutat 47x-es nagyításnál és a galaxismag felé világosabbá válik. A 87-szeres nagyítás szebb képet ad, egy 10 magnitúdós csillaggal a galaxis nyugati-északnyugati peremén, és egy halvánnyal a keleti-északkeleti széléhez közel. Ha északnyugat felé mozdítjuk a távcsövet, akkor egy 53’-es látómezőben feltűnik az NGC 2742 is. Formáját és tájolását tekintve hasonló az NGC 2768-hoz, de kisebb és egyenletesebb felületi fényerővel rendelkezik. Az NGC 2742-t északnyugaton egy mélysárga csillag, délnyugaton pedig egy halvány csillagokból álló kis háromszög kíséri. Mindkét galaxis nagyjából 65 millió fényévre helyezkedik el tőlünk. Az NGC 2768 a Seyfert-galaxisokra példa, egy olyan objektumtípusra, amelynek középpontjában egy nagyon nagytömegű fekete lyuk található. Mindkét galaxis, miképp a Nagy Medve csillagkép is, cirkumpoláris Magyarországról nézve. Az NGC 2742-től körülbelül egy fokkal délre egy 6 magnitúdós csillaghoz jutunk, ahonnan 1,8°-kal nyugatra egy másik csillag is látszik. Az NGC 2685, a Hélix-galaxis a második csillagtól 27'-re délkeletre fekszik. (Nem összekeverendő az NGC 7293-mal, ami a Hélix-köd.) Nagyon halvány ÉK-DNY irányú ovális formát mutat egy 105 mm-es refraktorral 28x-os nagyítás mellett, és egy halvány csillag ül északkeleti csúcsától északra. 87x-es nagyítással 1,5' hosszú, és valamivel fényesebbé válik a közepe felé. A Hélix-galaxis az egyik legközelebbi poláris gyűrűs galaxis. A poláris gyűrűs galaxis egy gázból, porból és csillagokból álló korongot (vagy gyűrűt) mutat, amely majdnem merőleges a befogadó galaxis korongjára. Úgy gondolják, hogy a gyűrű egy szomszédos galaxis anyagával való egyesülés vagy felhalmozódás eredményeként keletkezik. Egy 25 cm-es távcsővel a galaxis poláris gyűrűjét úgy érzékeljük, hogy közepén a galaxis vastagsága nagyobb, mint amit egyébként várhatnánk. Egy 14,5”-es tubussal nagyon halványan mutatja meg ezt a szélesebb középső régiót. Amely a fő galaxisra merőlegestől, kissé az óramutató járásával megegyező irányba billen, az északnyugati oldalon lévő rész egyértelműbben látszik. A Hélix-galaxis egy lentikuláris és poláris gyűrűs Seyfert 2 típusú galaxis. Kb. 50.000 fényév átmérőjű és körülbelül 45 millió fényévre van a Földtől. Másodpercenként 883 kilométeres sebességgel távolodik tőlünk. Nagy tudományos érdeklődésre számot tartó objektum, mert a poláris gyűrűs galaxisok elég ritkák. Innen észak felé induljunk távcsövünkkel, ahol is galaxisok egy érdekes kvartettjét találjuk, a Holmberg 124-et. Erik Holmberg 1937-ben készítette el katalógusát a kettős és többszörös galaxisokról, amelyeket korai fényképlemezeken talált, sajnos a fejletlenebb technikával készített képek számos hamis azonosításhoz vezetettek. A csoport legnagyobb tagja az NGC 2805, Tau (τ) Ursae Majoristól 1,2° K-ÉK-re látszik. Ennek a spirálisnak a felülete nagyon alacsony fényerővel rendelkezik, és a kis teleszkópokkal csak az apró, világosabb magot tudjuk észlelni. Egy 25 centiméteressel, 170x-es nagyításnál ez a kísérteties galaxis szabálytalanul kereknek és 4-5' átmérőjűnek tűnik. Egy pár meglehetősen fényes, 9-es és 10-es magnitúdós csillag veszi körül, míg egy 12 magnitúdós csillag őrzi északnyugati szélét. Megosztva a látómezőt, az NGC 2814 (küllős spirálgalaxis) 10,5"-re észak-északkeletre helyezkedik el nagyobb társától, és déli csúcsa közelében van egy 11 magnitúdós csillag. Ennek a spirálnak az összmagnitúdója lényegesen halványabb, mint az NGC 2805-é, de fénye sokkal kisebb területre oszlik szét, ami lényegesen nagyobb felületi fényességet eredményez. Úgy néz ki, mint egy 1' hosszú észak-déli perjel. Az NGC 2820 valamivel nyilvánvalóbban mutatja magát, mint az NGC 2814, és csak 3,7’-re van a látómező középpontjától keletre. Az NGC 2820 egy másik éléről látszódó spirál galaxis és elég vékony ahhoz, hogy szerepeljen a „Laposgalaxis” Katalógusban (Igor D. Karachentsev és munkatársai, 1999). A katalógusban szereplő objektumok olyan korongszerű galaxisok, amelyeknek nincs központi dudora, vagy csak csekély a középső kidudorodásuk, és legalább hétszer hosszabbnak tűnnek, mint a szélességük. Egy 25 cm-es távcsővel az NGC 2820 karcsú formája K-ÉK - NY-DNY irányú, és 2,5’-es. A csoporthoz tartozó IC 2458-at Sue French sem látta a saját szemével. A kihívás: valaki látja, ahogy az NGC 2820 nyugati csúcsán lóg? Ezek a Holmberg-galaxisok körülbelül 76 millió fényévnyire találhatók tőlünk. Sue French: Deep-Sky Wonders 98-99. o.
...Közös észlelés Káváson 2023. február 15-én – Szalontai Tibor, Vizsi Csaba, Ágoston Zsolt
(Szalontai Tibor írása) Az elmúlt hónapok borult, vagy csak felhőrésekkel megszakított időjárása után már alig vártuk, hogy egy holdtalan és...