A NASA Ingenuity (magyarul: Találékonyság) névre hallgató, az emberiség történetének első Földön kívüli repülését végrehajtó helikoptere az utóbbi évek talán egyik legsikeresebb űrkutatási küldetése. Ebből következően nem lehet túl meglepő, hogy a sikeren felbátorodva már tervezés alatt áll a következő marsi helikopter, mely jelenleg a "Nighthawk" (magyarul: "Éjszakai Sólyom") kódnevet viseli. Az új projektről két, a koncepciót bemutató cikk született, Pascal Lee és Derric Loya, a NASA, illetve a SETI kutatói vezetésével. A névadás mögött a tervezett landolási hely, a Noctis Labyrinthus (azaz az Éjszaka Labirintusa) fanázianevű, kanyonokkal és völgyekkel tarkított régió húzódik meg. Ez a Tharsis vulkanikus hátság és a Valles Marineris kanyonrendszer között, utóbbitól közvetlenül nyugatra terül el. A Labirintusra nem csupán a koncepció szerzőinek tetszése miatt esett a választás: a régió keleti végén elhelyezkedő, Noctis Landing-ra keresztelt hely sokszor felmerül, mint lehetséges, jövőbeli emberes utazások leszállóhelye, így a környék és a régió előzetes, részletes felderítése fontos feladat.
...Kategória: Cikkek – ismeretterjesztő
Mesterséges intelligencia az asztrofotózásban – Bartek Luca
Az elmúlt néhány évben teljesen berobbant mindennapjainkba a mesterséges intelligencia (angol rövidítésével: AI) - és vele együtt az asztrofotózás világába is. A különféle mesterséges intelligenciák egyre szélesebb körben válnak elérhetővé, és sosem látott ütemben fejlődik a technológia. Az utóbbi időszakban például egyre több példát látni arra, hogy amatőrök és haladók egyaránt elkezdtek AI-t használni a feldolgozáshoz. Egyszerűen feltöltik a saját távcsővel készüt képeiket például a ChatGPT-be vagy valamilyen hasonló rendszerbe, és megkérik a modellt, hogy “javítsa fel” az adott fotót. És a végeredmény? Kétségkívül látványos. Szebb, részletesebb, kontrasztosabb képek születnek. Ott van bennük minden, amit egy jó asztrofotótól elvárunk: élő színek, finomszerkezetek, tűéles csillagok. Néha olyan hatást keltenek, mintha a Hubble Űrtávcső készítette volna őket. Csakhogy néha annyira eltávolodnak az eredeti képtől, hogy óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még tényleg az eredeti fotó?
...Milyen magasabb rendű élet lehet a vörös törpék bolygóin? – Nagy Pál
Freeman Dyson angol-amerikai elméleti fizikus 1960-ban dobta be a tudományos köztudatba az azóta is Dyson-gömbnek nevezett, meglehetősen fantáziadús „létesítmény” gondolatát. Elgondolása szerint igen fejlett civilizációk építik körül a saját csillagukat mesterséges alkotmányokkal (amelyben a bolygójuk benne van), hogy ezáltal a csillag energiájának minél nagyobb hányadát tudják hasznosítani. A csillag köré épített gömb a bennrekedt hőtől felmelegszik, és emiatt a többlet IR (infravörös)-sugárzást bocsát ki, amelyet detektálni lehet.
...A Vera Rubin obszervatórium meghökkentő képei – Császár Kornél
A világ legnagyobb kamerája nemrég elkészítette első tesztfelvételeit a Világegyetemről, melyek alapján rendkívül ígéretes tíz éves mérési programnak néz elébe az újonnan épült Vera C. Rubin obszervatórium és annak Simonyi Égboltfelmérő Távcsöve (Simonyi Survey Telescope - SST). A projekt jelentőségének megértéséhez először nézzük meg a kamerát, az obszervatórium talán legizgalmasabb részét, mely a legnagyobb előrelépést jelenti a korábbi égboltfelmérő programokhoz képest! Legszembetűnőbb maga a kamera mérete: másfél méteres átmérőjű lencséje már nagy dolgokra teszi hivatottá a „Hagyaték” Tér- és Idő Felmérés Kamerát (Legacy Space and Time Camera – LSST, a korábbi Large Synopitc Survey Telescope tiszteletére nevezték el). A szenzor optikai előtagjával és három tonnás súlyával együtt az SST-n foglal helyet, innen kémleli majd végig az egész chilei égboltot összesen 3-4 nap alatt.
...Az ESA XMM-Newton és a japán JAXA Suzaku röntgen űrteleszkópok segítségével nagy mennyiségű barionos anyagot fedeztek fel: kapcsolata a sötét anyaghoz? – Nagy Pál
Az ESA XMM-Newton és a japán JAXA Suzaku röntgentartományban működő űrteleszkópok segítségével nagy mennyiségű barionos anyagot fedeztek fel. Az...