A mintegy 4-5 km átmérőjű, 3122-es sorszámú, a Földre potenciálisan veszélyes, Florence névre keresztelt kisbolygó 2017. szeptember 1-én este a Földtől mintegy hét millió km-re (a Hold tőlünk való távolságának kb. 18-szorosára) halad el. Eközben jelentősen kifényesedik, legfényesebb pillanatában kb. 8,5 – 9 mg-s lesz.

VCSE - 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as ttávcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.)
VCSE – A képre klikkelve az animáció elindul. 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as távcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.)

Online keresőtérkép itt érhető el.

Ilyen fényességgel szabad szemmel nem lehet látni, de nagyon-nagyon jó égről elméletben már egy 6 cm-es távcső is elég lenne megpillantásához. De hogy valaki biztosan be tudja azonosítani a környező csillagokat is, jobb, ha a megfigyeléshez vidéki, sötét égről 9-10 cm-es távcsövet vagy nagyobbat használ.  Az első negyed utáni Hold nem zavar túl sokat. A kisbolygó délről észak felé, majdnem pontosan a Sarkcsillag irányába fog mozogni. A távcsőben annyit lehet látni, hogy egy, a csillagokhoz hasonló fénypont lassan elmozdul a csillagokhoz képest. Mozgása PA 345° irányba történik (0°: észak, 90°: kelet), mintegy 23 ívmásodperc/perc látszó szögsebességgel. Ez azt jelenti, hogy a telehold látszó szögátmérőjének megfelelő égi utat – fél fokot – mintegy 78 perc alatt tesz meg. Igen lassan fog tehát mozogni a távcsövek látómezejében. Azt lehet majd megfigyelni, hogy a környező csillagokhoz képest egy csillagszerű fénypont lassan mozog. Érdekes összehasonlítás lenne, hogy ki mennyi idő alatt veszi észre az elmozdulását. 10 perc alatt már 230 ívmásodpercet, vagyis 3 ívpercet is halad, ez a telehold látszó átmérőjének tizede, amit már észre kell tudni venni vizuálisan is.

A kisbolygó környezetének felkereséséhez kisebb nagyítást (25-30x-os) adó okulárt érdemes használni, majd ha a csillagkörnyezetet beazonosítottuk, akkor lehet közepes (60-80x-os), esetleg még nagyobb nagyításra váltani. A nagyobb nagyítás miatt a környező csillagokhoz képest könnyebb az elmozdulást észrevenni.

A felkeresést megkönnyítő alábbiakban órás bontásban közöljük a kisbolygó koordinátáit. Időhiány miatt még nem készítettünk a felkereséshez térképet, ezeket péntek reggel töltjük fel (de a fenti linken közölt online keresőtérkép is jó), akkor érdemes visszanézni erre az oldalra. Érdemes a lentebb közzétett koordinátákat letölteni, és ha valaki laptopot vagy mobiltelefont visz magával, amire planetráiumprogram (pl. a Stellarium) rá van töltve, akkor készíthet magának térképet a Florence kisbolygó égi környezetéről. Így könnyebben beazonosíthatja a látómezőt. Egyes planetáriumprogramokkal vigyázni kell, mert nem veszik figyelembe az összes perturbációt, vagy nem a legfrissebb pályaelemekkel dolgoznak, így nem pontos pozíciókat adnak. Az alább közölt pozíciók az IAU Minor Planet centertől származó legjobb elérhető előrejelzések, ezeket kell használni tehát.

A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában tervezzük a kisbolygó földközelségének közös megfigyelését. Tagtársaink skype-on keresztül csatlakozhatnak, és élőben, néhány másodperces expozíciós idejű képeken követhetik nyomon a kisbolygó mozgását egész éjjel. A nagy – 103×68 ívperces – látómező miatt néhány mélyégobjektum is a LM-be fog kerülni. A különleges észlelés iránt érdeklődők a csizmadia.szilard skype-címen jelentkezzenek.

Kapcsolódó cikk: A Fides-kisbolygó mozgása.

Táblázat: a Florence kisbolygó mozgása. Delta: földtávolság CSE-ben. r: naptávolság CSE-ben. El: elongáció (Naptól mért szögtávolság fokokban). Ph: fázisszög (ilyen szög alatt látszik a Nap és a Föld a kisbolygóból nézve). V: V-sávbeli várt fényesség magnitúdóban. Sky motion: a kisbolygó látszó égi mozgásának sebessége “/percben és iránya PA szerint fokokban. A kisbolygó Azi-val jelölt azimutját és Alt-tal jelölt horizont feletti magasságát (mindkettő fokokban) a 17 fok keleti hosszuságra és a 48 fok északi szélességre számítattuk ki. Nagy változás nincs Magyarországon e tekintetben (Kelet-Magyarországon esetleg fél órával korábban éri el ezeket a horizont feletti magasságokat). Végezetül a Nap (Sun) horizont feletti magassága, a Hold fázisa és fokokban mért távolsága a kisbolygótól az égen van megadva.

(3122) Florence

Dátum       UT      R.A. (J2000) Decl.    Delta     r     El.    Ph.   V      Sky Motion        Object    Sun   Moon                
            h m s                                                            "/min    P.A.    Azi. Alt.  Alt.  Phase Dist. Alt.    
2017 08 31 190000 21 05 30.7 -04 08 23 0.048 1.053 156.2 22.8 8.7 23.49 344.5 320 +30 -14 0.73 043 +22  
2017 08 31 200000 21 05 05.4 -03 45 43 0.048 1.053 156.0 23.0 8.7 23.56 344.4 336 +36 -22 0.73 042 +20  
2017 08 31 210000 21 04 40.0 -03 23 00 0.047 1.053 155.7 23.2 8.7 23.61 344.3 355 +39 -28 0.73 042 +15 
2017 08 31 220000 21 04 14.4 -03 00 15 0.047 1.053 155.5 23.4 8.7 23.65 344.4 014 +38 -32 0.74 042 +09  
2017 08 31 230000 21 03 49.0 -02 37 28 0.047 1.053 155.3 23.6 8.7 23.67 344.5 033 +34 -34 0.74 041 +01   
2017 09 01 000000 21 03 23.6 -02 14 40 0.047 1.052 155.1 23.9 8.7 23.68 344.7 049 +28 -32 0.74 041 -08 
2017 09 01 010000 21 02 58.7 -01 51 49 0.047 1.052 154.8 24.1 8.7 23.67 344.9 063 +20 -27 0.75 040 -17 
2017 09 01 020000 21 02 34.4 -01 28 57 0.047 1.052 154.6 24.3 8.7 23.66 345.3 075 +11 -20 0.75 040 -27 
2017 09 01 030000 21 02 10.6 -01 06 04 0.047 1.052 154.3 24.5 8.7 23.64 345.6 087 +01 -12 0.75 040 -36 
2017 09 01 040000 21 01 47.3 -00 43 10 0.047 1.052 154.1 24.8 8.7 23.61 345.9 099 -09 -02 0.76 039 -46 
2017 09 01 050000 21 01 24.6 -00 20 16 0.047 1.052 153.9 25.0 8.7 23.59 346.2 111 -18 +08 0.76 039 -54 
2017 09 01 060000 21 01 02.4 +00 02 39 0.047 1.052 153.6 25.2 8.7 23.57 346.5 124 -27 +18 0.76 039 -59 
2017 09 01 070000 21 00 40.7 +00 25 35 0.047 1.052 153.4 25.5 8.8 23.55 346.8 140 -34 +27 0.77 038 -61 
2017 09 01 080000 21 00 19.2 +00 48 30 0.047 1.052 153.1 25.7 8.8 23.55 346.9 157 -39 +36 0.77 038 -59 
2017 09 01 090000 20 59 57.9 +01 11 27 0.047 1.051 152.9 25.9 8.8 23.55 347.0 177 -41 +44 0.77 038 -52 
2017 09 01 100000 20 59 36.7 +01 34 24 0.047 1.051 152.6 26.2 8.8 23.56 346.9 197 -39 +49 0.78 037 -44 
2017 09 01 110000 20 59 15.3 +01 57 21 0.047 1.051 152.4 26.4 8.8 23.58 346.8 215 -34 +50 0.78 037 -35 
2017 09 01 120000 20 58 53.6 +02 20 19 0.047 1.051 152.1 26.7 8.8 23.61 346.6 230 -27 +48 0.78 037 -25 
2017 09 01 130000 20 58 31.5 +02 43 18 0.047 1.051 151.9 26.9 8.8 23.65 346.4 244 -18 +42 0.79 037 -15 
2017 09 01 140000 20 58 09.0 +03 06 17 0.047 1.051 151.6 27.2 8.8 23.68 346.1 255 -09 +34 0.79 036 -06 
2017 09 01 150000 20 57 45.8 +03 29 16 0.047 1.051 151.3 27.4 8.8 23.72 345.7 267 +02 +24 0.79 036 +03 
2017 09 01 160000 20 57 22.1 +03 52 15 0.047 1.051 151.1 27.7 8.8 23.75 345.4 278 +12 +15 0.80 036 +10 
2017 09 01 170000 20 56 57.9 +04 15 14 0.047 1.051 150.8 28.0 8.8 23.78 345.1 289 +22 +05 0.80 036 +16 
2017 09 01 180000 20 56 33.1 +04 38 13 0.047 1.050 150.5 28.2 8.8 23.80 344.8 303 +32 -05 0.80 035 +21 
2017 09 01 190000 20 56 07.9 +05 01 10 0.047 1.050 150.2 28.5 8.8 23.80 344.6 318 +40 -14 0.81 035 +23 
2017 09 01 200000 20 55 42.4 +05 24 06 0.047 1.050 149.9 28.8 8.8 23.79 344.4 337 +45 -22 0.81 035 +22 
2017 09 01 210000 20 55 16.7 +05 47 00 0.047 1.050 149.6 29.1 8.9 23.76 344.4 359 +48 -29 0.81 035 +20 
2017 09 01 220000 20 54 51.0 +06 09 52 0.047 1.050 149.3 29.4 8.9 23.72 344.4 021 +46 -33 0.82 035 +15 
2017 09 01 230000 20 54 25.4 +06 32 41 0.047 1.050 149.0 29.6 8.9 23.66 344.5 041 +41 -34 0.82 034 +08 
2017 09 02 000000 20 54 00.1 +06 55 28 0.047 1.050 148.7 29.9 8.9 23.59 344.7 058 +34 -32 0.82 034 +00 
2017 09 02 010000 20 53 35.3 +07 18 12 0.047 1.050 148.4 30.2 8.9 23.52 344.9 072 +25 -27 0.83 034 -09 
2017 09 02 020000 20 53 10.9 +07 40 54 0.047 1.050 148.1 30.5 8.9 23.44 345.2 084 +16 -20 0.83 034 -18 
2017 09 02 030000 20 52 47.1 +08 03 32 0.047 1.049 147.8 30.8 8.9 23.36 345.6 096 +06 -12 0.83 034 -28 
2017 09 02 040000 20 52 23.8 +08 26 09 0.048 1.049 147.5 31.1 8.9 23.29 345.9 107 -04 -02 0.83 034 -38 
2017 09 02 050000 20 52 01.2 +08 48 43 0.048 1.049 147.3 31.3 8.9 23.22 346.2 119 -13 +07 0.84 034 -47 
2017 09 02 060000 20 51 39.0 +09 11 14 0.048 1.049 147.0 31.6 8.9 23.16 346.5 132 -21 +17 0.84 034 -54 
2017 09 02 070000 20 51 17.2 +09 33 45 0.048 1.049 146.7 31.9 8.9 23.11 346.7 147 -27 +27 0.84 034 -60 
2017 09 02 080000 20 50 55.7 +09 56 13 0.048 1.049 146.4 32.2 9.0 23.08 346.8 164 -31 +36 0.85 034 -61 
2017 09 02 090000 20 50 34.3 +10 18 41 0.048 1.049 146.1 32.5 9.0 23.05 346.8 181 -32 +44 0.85 034 -57 
2017 09 02 100000 20 50 13.0 +10 41 07 0.048 1.049 145.8 32.7 9.0 23.03 346.8 198 -30 +48 0.85 034 -50 
2017 09 02 110000 20 49 51.5 +11 03 32 0.048 1.049 145.5 33.0 9.0 23.02 346.7 214 -25 +50 0.86 034 -42 
2017 09 02 120000 20 49 29.6 +11 25 55 0.048 1.049 145.2 33.3 9.0 23.02 346.4 228 -18 +47 0.86 034 -32 
2017 09 02 130000 20 49 07.4 +11 48 17 0.048 1.048 144.9 33.6 9.0 23.01 346.2 241 -09 +41 0.86 034 -23 
2017 09 02 140000 20 48 44.6 +12 10 36 0.048 1.048 144.6 33.9 9.0 23.01 345.8 252 +00 +33 0.86 034 -13 
2017 09 02 150000 20 48 21.3 +12 32 53 0.048 1.048 144.3 34.2 9.0 22.99 345.5 263 +11 +24 0.87 034 -04 
2017 09 02 160000 20 47 57.4 +12 55 07 0.048 1.048 144.0 34.5 9.0 22.97 345.1 274 +21 +14 0.87 034 +05 
2017 09 02 170000 20 47 32.9 +13 17 17 0.048 1.048 143.7 34.8 9.1 22.94 344.8 286 +31 +04 0.87 034 +12 
2017 09 02 180000 20 47 08.0 +13 39 23 0.048 1.048 143.4 35.1 9.1 22.89 344.5 299 +41 -06 0.87 034 +18 
2017 09 02 190000 20 46 42.6 +14 01 24 0.048 1.048 143.1 35.4 9.1 22.82 344.3 317 +49 -15 0.88 034 +22 
2017 09 02 200000 20 46 17.0 +14 23 19 0.048 1.048 142.7 35.7 9.1 22.74 344.1 339 +55 -23 0.88 034 +24 
2017 09 02 210000 20 45 51.2 +14 45 08 0.048 1.048 142.4 36.0 9.1 22.64 344.0 005 +57 -29 0.88 034 +23 
2017 09 02 220000 20 45 25.5 +15 06 50 0.048 1.047 142.1 36.2 9.1 22.53 344.0 030 +54 -33 0.89 034 +20


 

A 37-ik kisbolygófelfedezés 1855. október 5-én történt Düsseldorfból, amikor Karl Theodor Robert Luther megtalálta ötödik kisbolygóját. Luther összesen 24 kisbolygót fedezett fel, mindegyiket vizuálisan; nevét a Holdon a Luther-kráter és az (1303) Luther kisbolygó őrzi. A (37)-es kisbolygót Fides-ről (ejtsd: fidész), a hűség római istenéről nevezte el. Ezért, és más érdekes felfedezéseiért a 19. században hétszer is megkapta az akkoriban nevesnek számító Lalande-díjat (amit a Francia Tudományos Akadémia 1993-ban más díjakkal összevont, és Nagydíj néven adja ki azóta).

A (37) Fides volt az utolsó kisbolygó, amely bolygójelet kapott, ezután felhagytak ezzel a gyakorlattal. A Fides jele a kereszt volt.

Ennek a kisbolygónak a forgási ideje 1981-82-es mérések szerint 7,3 óra, és egy periódus alatt három maximumot ad; egyes ötletelések szerint azért, mert a Fides kettős kisbolygó lehet.

A Fides főövbeli kisbolygó, 0,18-as excentricitású pályáján 4,29 év alatt járja körbe a Napot; pályahajlása jelentéktelen, mindössze 3°. 108±2 km átmérőjű, pontosabban alakja ekkora krumpliszerű. Átlagsűrűsége a vízének mindössze kétszerese, 2,0 gr/cm3. Albedóját 0,18-ra teszik, abszolút fényessége (H) 7,3 magnitúdó.

A mostani napokban 11,1 magnitúdó körüli fényességű, és a Jupiter közelében látszik. Ez a közelség azonban csak látszólagos, hiszen észleléseink során a Földtől a Jupiter 4,46 CSE-re, a Fides 1,7 CSE-re volt. A kisbolygó a következő hetekben halványodni fog.

Abból a célból, hogy lássuk, mennyire vehető észre egy főövbeli aszteroida elmozdulása a Vega Csillagászati Egyesület távvezérelt csillagdájából, 2,75 perces szüneteket tartva 32 darab 5-5 másodperces felvételt készítettünk, rossz, felhők átvonulásával tarkított ég mellett. Az első kép 2016. március 28-án 18:16:58-18:17:03 UT között, az utolsó ugyanaznap 19:43:07-19:43:12 UT között készült, vagyis az első és az utolsó kép között 1 óra 43 perc 7 másodperc telt el (az első húszas sorozat után nem tartottuk be a 2,75 perces szünetet). A 2 perc 45 másodperces képkészítési időközt úgy választottuk ki, hogy árnyalatnyit több legyen, mint amennyi idő ahhoz kell, hogy a kisbolygó 1 pixelnyit megtegyen a látómezőben. A képskála ugyanis 1,13 ívmásodperc / pixel, és az előrejelzett mozgási sebesség 0,47 ívmásodperc/perc volt.

A használt műszer a csillagda 250/1200-as Newton távcsöve volt, kómakorrektorral, Canon 6D – nem átalakított – fényképezőgéppel, ISO 6400-on.

Az időjárási körülmények rosszak voltak, fátyolfelhők, felhőátvonulások zavartak. Ahhoz, hogy a kisbolygót észlelni lehessen, 5 sec expozíciós idő kellett, ezzel még pontszerűnek is mutatkozott a kisbolygó. Ugyanakkor a közeli Jupiter ennyi expozíciós idővel nagyon beégett, és hatalmas fényudvart áraszt a képen.

A kisbolygó pozícióját a Cartes du Ciel (CdC) – amit a távcső vezérléséhez használunk – a rendszeres frissítések ellenére is csak közelítőleg számolja ki. Azonban a megcélzott aszteroida így is benne volt a látómezőben. Az IAU Minor Planet Ephemeris Center szolgáltatását használva pontosabb pozíciót kaptunk, de csak pár ívperccel tért el attól, amit a CdC adott. Mivel a látómező nagy (103×68 ívperc), ez a pár ívperc eltérés nem jelentett gondot.

A képeket a vezetési hibák kiküszöbölése céljából összetoltuk, hogy a csillagok fedésben legyenek önmagukkal, majd a képeket egyszerűen összeadtuk. Jól látható az alábbi képkivágáson, hogy míg a csillagok pontszerűek, a közel egy és háromnegyed órás megfigyelés alatt a kisbolygó elmozdul: csíkot húz. 11 képet kihagytunk az összegzésből, mert nagyon megnövelte a zajt a rajtuk átvonuló felhőzet. A képkihagyások inkább az észlelési sorozat második felére jellemzők, ezért ott éppen csak kivehető a kisbolygó nyoma. Persze, miután abbahagytuk a Fides észlelését, kiderült…

a DSS-ből Aladinnal kivágott, megfelelően tükrözött égbolt-kép
a DSS-ből Aladinnal kivágott, megfelelően tükrözött égbolt-kép

 37_fides_20160328_ver1aa

Felül: a DSS-ből Aladinnal kivágott, megfelelően tükrözött égbolt-kép. Alatta: a mi képünk fele (a keleti részt levágtuk, hogy a Jupiter kevésbé zavarjon be; még így is érezhető, hogy jobbról becsillan). A közölt kép az eredeti kb. fele. Sárga ellipszis jelöli a (37) Fides-t, a többi csillag szépen megfeleltethető DSS-képen szereplőnek (csak amikor az készült, a Fides természetesen nem ott járt).

A mellékelt csillagtérkép az Aladin programból származik, amely egyebek mellett a mély DSS-felmérésből származik. A megtükröztük, hogy a távcső által adott képet mutassa. Szépen lehet látni, hogy a kisbolygó pozíciójában nincsen ismert objektum (sem elnyúlt, sem pontszerű csillag vagy galaxis), vagyis mozgásának sebessége, iránya, és a csík helyzete alapján egyértelműen a (37) Fides-t észleltük. A lenti képre kattintva jobb minőségben lehet a felvételt tanulmányozni.

37_fides_20160328_ver2

Egy kinagyított részletkép az előző összegképről (kb. 15×15 ívperc). Míg az összegképen a csillagok pontszerűek maradnak, a kisbolygó elmozdul, és ez csíkhúzást eredményez a felvételen. A kisbolygó csíkja balra fenn látható.

A képen a kisbolygó elmozdulásának szép látványa reményt ad arra nézve, hogy a jövőben akár kisbolygópozíciókat, akár fényváltozásaikat, akár csillagfedéseiket, akár mélyég-objektumokkal alkotott szép együttállásaikat észleljük. Remélhetőleg jobb égen, mint most, amikor is az átlátszóság 2/10-es volt… (Tesztnek persze megfelel.)

Ma jelentették be a hírt. Én érdekesnek találom: a Földnek egy újabb lópatkó-alakú pályán haladó kísérőjét találták meg. A korábban ismert négy ilyen kisbolygó a 3753 Cruithne, az 54509 YORP, a 2001 GO2 és a 2002 AA29 volt. Ez a négy kb. 2000-5000 évig marad ilyen pályán, utána elszökik, és egy másik, napkörüli ellipszispályán folytatja életét. A mostani felfedezés a 2010 SO16 ideiglenes jelölésre “hallgat”, és akár 120 ezer évig vagy még tovább ilyen pályán maradhat! A pálya hosszú élettartama váratlan új felfedezés.

 

A lópatkó-alakú pályákról a mellékelt ábra ad felvilágosítást: a Föld közelébe is jut az égitest, de aztán megfordul, visszamegy a Föld pályája mentén, megközelíti a Földet megint, aztán pár százezer km távolságban megfordul, megint előrehalad, mígnem hátulról utolér minket, megint visszafordul stb. A Jupiternek több tucat ilyen lópatkó-alakú pályán mozgó kisbolygó-társa van. A mellékelt képen a sárga kör a Nap, a kékes egy bolygó, a kék kör a bolygó pályája, a fekete vonal pedig a lópatkó-alakú pályán mozgó objektum pályája. Látható, a kisbolygó és a bolygó nem ütköznek. (Természetesen az egész rendszer forog a Nap körül, mert a bolygó körbejárja a Napot. Nem egyszerú pálya ez…) Szóval a Földnek jelenleg négy ilyen ismert kisbolygó-társa van.