Már a Geminida meteorraj maximumakor felmerült az ötlet, hogy ha lesz rá lehetőség a Quadrantida maximumot is meg kellene figyelni! Karácsony után elkezdtük folyamatosan figyelni az időjárási előrejelzéseket.

Az elején még biztató volt, hogy az enyhe időben valamelyik magasabb észlelőhelyről, esetleg az Adria mellöl lessük meg az eseményt. Szilveszterre óriásit változott a helyzet, északkelet felől sarkvidéki levegő árasztotta el az országot. De legalább száraz volt, így szinte mindenhol megszűnt a köd, kiderült az ég! Persze minden csoda 3 napig tart, hát ez még addig sem, mert délnyugat felől mediterrán ciklon támadta be az országot. Már kezdtünk lemondani a quadrantidákról, de mivel az időjárási helyzet percről percre változott, egyre inkább úgy nézett ki, hogy talán némi esélyünk lesz a keleti területeken, Hajdúság Nyírség környéke. Szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt az észlelőhely, szinte óránként tartottunk helyzetelemzést, hogy mi legyen, hova menjünk, egyáltalán lesz-e értelme elindulni valahova. Olvasd tovább

Egy fényes, vizuálisan Veszprém megyéből -10 mg-re becsült (Landy Gyebnár Mónika észlelése) tűzgömb pályaszámítását végeztük el. A jelenséget észlelte a budapesti Polaris Csillagvizsgáló HUPOL kamerája is (operátor: Perkó Zsolt, kameratulajdonos: Igaz Antal) és a VCSE HUVCSE01 jelzésű zalaegerszegi meteorkamerája is (operátor: Bánfalvi Péter).

A HUPOL videofelvétele itt látható:

ezgif.com-resize

A HUVCSE01 videofelvétele pedig itt látható:

A meteort szlovákiai és csehországi meteorészlelők is megfigyelték. Az alábbi számolás csak előzetes, a HUPOL és a HUVCSE01 dataaira támaszkodik, de nem túl pontos, mert mindkét kamerán beégett a tűzgömb, és különösen a HUPOL képén ment telítésbe a jelenség, mert a HUPOL közelebb volt hozzá.

Míg az elmúlt éjszaka Lengyelországban észleltek egy -13 mg-s, vagyis telehold-fényességű tűzgömböt, addig Magyarországról a Bajáról néhány szép fényes meteort fogott ez elmúlt éjszaka, közte a színtelen és szagtalan képeken láthattok kétszer pukkanóst és nagyon hosszút is – a legtöbbje leszaladt a képről 🙁 Szép Orionida-maximum volt és aktívak a Tauridák. A képek lentebb láthatók, legszebb a legutolsó kép.

VCSE - HUVCSE02/BAJ2
VCSE – HUVCSE02/BAJ2

 

 

VCSE - HUVCSE02/BAJ2
VCSE – HUVCSE02/BAJ2

 

VCSE - HUVCSE02/BAJ2
VCSE – HUVCSE02/BAJ2

 

VCSE - HUVCSE02/BAJ2
VCSE – HUVCSE02/BAJ2

 

VCSE - HUVCSE02/BAJ2
VCSE – HUVCSE02/BAJ2

 

VCSE - HUVCSE02/BAJ2
VCSE – HUVCSE02/BAJ2

 

Az Orionida-meteorraj főbb adatai:

Nevük és rövidítésük: Orionidák, ORI.

Jelentkezési időszak: október 1 – november 10. (Más források szerint okt. 2 – nov. 7.)

Aktivitás maximuma: általában október 21-e körül, de hosszan elnyúló maximumot mutatnak okt. 20-24. között.

Radiánspozíció maximumkor: RA=95°, D=+16° (l. a mellékelt térképet).

ZHRmax = 22 meteor/óra (ld. a szövegben a kivételes eseteket)

r = 2,9 (l. még a főszöveget)

V = 66 km/s, gyorsak.

Szülőégitest: 1P/Halley üstökös.

Orionids and epsilon-Geminids1. ábra: az Orionidák és az Epszilon Geminidák (EGE) meteorraj radiánsának helyzete különböző napokon az égen. Forrás: IMO (www.imo.net)

Olvasd tovább

Egy -2,7 mg-s meteor pályájának kiszámítására kértek minket. Normál esetben a -4 mg-nél halványabb meteorok pályaszámítását néhány hónappal a feltűnés után végezzük el, amikor már minden, havi bontású észlelési adat fel van töltve a meteoros adatbázisba (kezelője: Tepliczky István). Ilyen halványabb meteorokból havonta akár több száz, nagyobb rajok jelentkezése esetén akár ezres nagyságrendű pályát is lehet számolni, ezt tehát automatizáltuk, és a program néhány havonta frissíti az adatbázist. Ennyi meteor pályáját egyesével kiszámítani természetesen időpazarlás lenne. Ezeket a pályaszámításokat új rajok felfedezésére, a régebbről ismertek pályájának pontosítására használjuk, és velük a naprendszerbeli por eredetét és fejlődését tanulmányozzuk.

A -4 mg-nél fényesebb meteorok már tűzgömbnek számítanak, és ezek pályaszámítását rutinszerűen pár napon belül elvégezzük. Egy -8 mg-s meteorból már le is eshet valami, bár ehhez kedvező körülmények összejátszása kell (pl. nagyon kicsi meteorsebesség, hogy alacsonyra le tudjon jönni a meteoroid a légkörben). Egy -10 mg-s tűzgömbből már biztosan leesik valami, bár általában csak nagyon kicsi darab, amit nagyon nehéz megtalálni, és ezért ritkán indulnak neki megkeresni olyan bonyolult vidéken, mint Európa. Egy telehold-fényességű (-13 mg-s) tűzgömbből, különösen, ha hangrobbanás is kíséri, egészen biztosan leesik akkora darab, hogy könnyen megtalálható lenne, ha jó észlelések vannak a pályájáról, ezeket tehát a feltűnést követő pár órán belül részletes pályaszámításnak vetjük alá.

Mi az oka hát, hogy e -2,7 mg-s meteor pályáját mégis gyorsan kiszámoltuk? Egyfelől az, hogy barátaink nagyon kíváncsiak voltak rá, és ezt szeretnénk kielégíteni. Másfelől, kifejezetten jó észlelések születtek róla, három kamerán (HUPOL, HUSUL, HULUD1) rajta van teljes egészében a meteor. E három kamera adataiból 12 méter pontossággal tudtuk az észlelőtől való távolságot meghatározni! (Összehasonlításul: ez ritkán sikerül 100 méternél pontosabban.) Egy negyedik kamera adatait is megkaptuk, a HULUD3-ét, ez azonban nem látta a meteor teljes pályáját. Ezért kizártuk a további vizsgálatból, hogy csak a legszebb, legjobb észleléseket használhassuk.

A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)
A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)
A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)
A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)
A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)

A meteor a HULUD1-től 110 km-re tűnt fel, a HUPOL-tól 140 km-re, a HUSUL-tól pedig 150 km-re (kerekített, közepes távolságok). 63 km-es pályáját alégkörben 57,4 +/- 0,3 km/sec sebességgel futotta be, tehát kicsivel több, mint 1 másodpercig volt látható az égen. Vizuális megfigyelésről nincs tudomásunk. Földfelszínre vetített pályáját a mellékelt kép mutatja.

vcse_05

A meteor Magyarországtól északra tűnt fel, Szlovákia felett, Tugártól Zsember felé haladt. A földfelszín felett 113,7 +/- 1,4 km magasságban tűnt fel és 89,3 +/- 0,9 km magasságban hunyt ki.

vcse_06
A meteor magasságváltozásai a HULUD1 + HUPOL kamerapárosításból. Vízszintesen az idő van feltüntetve (23:17:00 UT-tól kezdve), függőlegesen pedig a földfelszín feletti magasság km-ben. Az elfordított négyzetek az egyes képkockákról lemért magasságokat tartalmazza, amiket folytonos vonallal is összekötöttünk. A három kamera képeiből hatféle párosítás volt képezhető, amiből három pár független, és ezek kombinációja (átlaga) adta a végeredményt és a hibát.

vcse_07A meteor érdekes, kissé szokatlan sebességváltozásai a HULUD1 + HUSUL kamerapáros alapján. A végső sebességeket és sebességváltozásokat szintén az összes kamera összes lehetséges, független kombinálásával kaptuk meg.

A meteor naprendszerbeli pályájára utaló pályaelemel a következők voltak:

Radiáns: RA=239,7 +/-0,2 fok, D=29,7 +/- 1,7 fok (ACB: 233,3°, 27°)
Sebesség: 57,4 +/- 0,3 km/s (58 km/sec)
Inklináció=99+/-2 fok (105°)
excentricitás = 1,07 +/- 0,06 (0,99)
Napközelség: 0,98 CSE (0,98 CSE)
Felszálló csomó hossza: 323,01 fok (310°)
Perigeum argumentuma: 187,4 +/- 0,7 fok (175°)

Elképzelhető, hogy a tűzgömb a 2012-ben felfedezett Alfa Corona Borealidák (ACB) rajhoz tartozik (ld. J. Greaves,http://adsabs.harvard.edu/abs/2012JIMO…40…16G A fenti kis táblázatocskában zárójelben álló számok éppen az ACB-raj közepes pályaelemeit jelentik. Mivel a meteorrajok a térben szétszóródnak idővel, a rajtagok pályája, és így pályaelemei természetszerűleg eltérnek az átlagostól. Ezt figyelembe véve, ez egy ACB-meteor volt. Az IAU MDC-ben csak 15 ACB-meteor pályáját ismerik.

A meteornak az egyik érdekessége tehát, hogy nemrég felismert, alig ismert rajból jött. Másik érdekessége a sebességváltozása. Kezdetben lassult, ahogy minden más normális meteor is teszi. Azután azonban a lassulás megállt, és a hullócsillag végén látható pukkanás árnyalatnyit ismét felgyorsította a meteort, amely kihunyásáig egyre gyorsulva mozgott. Mintha csak a meteor szerkezete többrétegű lett volna (nem pedig egyenletesen kitöltött, homogén), és a belsejére túl nagy erő, hő és nyomás hatott, ami felrobbantotta, amit pukkanásként láttunk. Ez azonban valószínűleg nem volt gömbszimmetrikus robbanás, lehet, hogy csak egyik irányba tört ki az anyag gejzírszerűen (közelítőleg hátrafelé), ami rakéta módjára felgyorsította a megmaradt testet, ami aztán elégett.

A meteor tömege 1-2 gramm lehetett csupán, fényességét sebességéből származó nagy mozgási energiája adta. Magasan hunyt ki, nem esett le belőle semmi, elégett odafenn.