Egy kép a C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről fentebb, és az üstökös mozgása animált gifen lejjebb:

VCSE - C/2020 A2 (Iwamoto) Fridrich János egyik képén. Az üstökös mozgását lejjebb az animáció mutatja - Fridrich János képe
VCSE – C/2020 A2 (Iwamoto) Fridrich János egyik képén. Az üstökös mozgását lejjebb az animáció mutatja – Fridrich János képe
VCSE - A nagyon halvány, diffúz üstökös mozgása jól látható a képsorozaton: a kép közepétől balra és felfelé mozog. - Fridrich János
VCSE – A nagyon halvány, diffúz üstökös mozgása jól látható a képsorozaton: a diffúz és nagyon halvány kométa a kép közepétől balra és felfelé mozog. – Fridrich János

Még 2020. február 29-én csináltam egy kisebb sorozatot C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről. Az idő tájt próbáltam ki a nemrég beszerzett Lacerta MGen vezetőkamerát. Az üstökös akkor kb. 12-13 magnitúdó fényességű volt. E sorok írásakor, 2020 áprilisában a Szekeres csillagképben jár és olyan 19-20 magnitúdós. Az üstököst 2020. január 8-án fedezték fel 12 magnitúdó körüli fényességnél. Retrográd pályán mozog a Naprendszerben (inklinációja 121 fok), excentricitása nagy (0,999-nél is nagyobb), keringésideje 1106 év körüli lehet.

Készítés időpontja és helye: 2020. február 29., Boba.
Műszer: 200/1000 Newton-távcső (SkyWatcher gyártmány).
Állvány: EQ-5, GoTo-funkcióval.
Kamera: átalakítatlan Canon EOS 1300D.
Expozíciós idő: 35 db 1 perces fotó.

A képeket külön-külön Photoshop Express programmal javítottam, majd on-line elérhető szolgáltatással animált gif formátumba szerkesztettem.

A Magyar Asztrofotósok Egyesülete kiállítást szervezett először Budapesten, a Természettudományi Múzeumban, tagjai szép asztrofotóiból még 2019 őszén. Ebben az évben, március 10. és április 4. között lett volna a képek egy részéből kiállítás Zalaegerszegen a VMK-ban, de sajnos március 16-án a kiállítás bezárt a Covid-19 vírus okozta járványügyi helyzet miatt (ugyanazon okból, sajnos, a várpalotai kiállítás is elmaradt). Bár a megnyitó március 10-én jól sikerült, sajnos, kevesen látták csak a következő napokban a fotókat. Ezzel a videóval igyekszünk kevéske ízelítőt mutatni abból, mikben lehetett volna gyönyörködni… A videót a Magyar Asztrofotósok Egyesülete és a Vega Csillagászati Egyesület tagjai készítették. Itt lehet megtekinteni:

 

A Nap áprilisban 06:00 (NYISZ) körül kel, 19:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed április 1-én, telihold április 8-án, utolsó negyed április 15-én, újhold április 23-án lesz. Érdekesség, hogy a hónap utolsó napján, április 30-án ismét első negyed lesz, csakúgy, mint a hónap első napján.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. április 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. április 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

04.01: Mars-Szaturnusz együttállás, 1 fokon belülre kerülnek a Bak csillagképben. A következő napokban is szépen látszanak egymás mellett.

04.03. A Vénusz és az Éta Tauri szoros (19 ívperces) együttállása. Az Éta Tauri az Alcyone-val, a Fiastyúk (M45, Pleiades) legfényesebb csillaga. Igazán kellemes látvány szabad szemmel, távcsővel és fotografikusan is a Fiastyúknál lévő Vénusz.

04.09. 01:28 A Hold mögül kilép a 95 Virginis (5,5 magnitúdó, 99%-os fázis).
04.15. 01:41 A Jupiter 3°-ra, a Szaturnusz 5°-ra a 49%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
04.20. 19:13 A Hold földtávolban.
04.26. 09:01 Az Uránusz együttállásban a Nappal.
04.26. 18:25 A Vénusz 6°-ra a 12%-os fázisú Holdtól.
04.30. 01:49 A Vénusz eléri a legnagyobb fényességét, -4,7 magnitúdót.


A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös április-május során megfigyelhető akár kisebb távcsövekkel vagy binokulárokkal is, május első felében szabadszemes láthatóság sem kizárt. Április során a Zsiráf csillagképen halad át.

A Merkúr láthatósága kedvezőtlen a hónap során.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4,7 magnitúdó, fázisa 47%-ról 26%-ra csökken.

A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, gyorsan fényesedik, átmérője 7,6″-re nő.

A Jupiter éjfél után kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

A Szaturnusz éjfél után kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Neptunusz a Nap közelsége miatt csak a hónap utolsó napjaiban figyelhető meg.

A Merkúr közeli vizsgálatára indított BepiColombo űrszonda 2020. április 10-én a hajnali órákban egy parittyamanővert végez a Föld közelében, mely során a Föld gravitációját kihasználva csökkenti sebességét, és Naphoz viszonyított pályamagasságát (hasonlóan a Naprendszer külső bolygóihoz küldött űrszondákhoz, melyek a sebességüket növelve emelik a pályamagasságukat). Magyarországról 05:50 – 06:10 között lesz látható a Nyilas csillagképben 12° magasságban, 9 magnitúdó körüli fényességgel, így távcsővel vagy binokulárral észlelhető. A Heavens-Above honlapon bővebb információk állnak rendelkezésre.

Olvasd tovább

Foucault-inga Szombathelyen

Foucault francia fizikus a világon először, 1851. március 26-án, a párizsi Pantheonban szemléltette a nyilvánosság előtt a Föld forgását. Amíg ugyanis a felfüggesztett inga megtartotta lengési irányát, a Föld elfordult, az alatta lévő területtel együtt.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szombathelyen tartották országos nagygyűlésüket 1880 nyarán. Ebből az alkalomból Kunc Adolf megszervezett egy Foucault-inga-bemutatást. A Gothard fivérek műszaki segítségével a székesegyház kupolájának közepéhez rögzített egy 30 méter hosszú fémhuzalt. Annak alsó végére egy 30 kilogrammos fémgömb került. Az így létrehozott ingát 1880. augusztus 25-én ünnepélyesen elindították. Az inga a padló felett lengve lassan megközelítette, majd eldöntötte a padlóra tett jelzéseket, jelezve utóbbiak elfordulását az inga lengési síkjához képest.

60 évvel később, 1940. december 10-én, Szombathelyen megismételték az ingabemutatót, de azt nem itt, hanem a Premontrei Gimnázium tornatermében.

Ismét Szombathely székesegyháza volt a helyszín 1991. november 28-án, amikor újra Foucault-inga felszerelésére és elindítására került sor. 2010. október 19-21-én, majd 2014. május 15-én is sor került a neves ingakísérleti bemutatóra ugyanitt. Nemcsak a hely volt ugyanaz, de a 30 kg-os gömb is megegyezett az eredeti 1880-assal. További bemutatóra 2017. május 25-én is sor került a székesegyházban.

Szombathely nem szűkölködik a Foucault-ingákban. A Savaria Egyetemi Központ C épületének aulájában is tartottak bemutatókat a hallgatóknak 2016. december 21-én és 2019. november 27-én. Ott egy 10 méter magas szálra szereltek gömböt, egy másikat. Ezeket a kísérleteket Molnár László fizikatanár és kollégái szervezték meg.

Aztán eljött 2020. március 2-a délelőttje és Szombathelyen a Sarlós Boldogasszony-székesegyház közepén ismét ott volt a Foucault-inga. Még nem lengett, hanem északkeleti irányban egy fonálhoz kikötve várta indulását.

A város és a püspökség neves személyiségei, valamint tanárok, újságírók, rádiós és televíziós riporterek mellett a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos munkatársai (Jankovics István, Kovács József, Vincze Ildikó) várták a 10 órás kezdést. Erre az időpontra megtelt a székesegyház, mert a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium diákjainak százai elfoglalták az ülőhelyeket. Következhettek az ünnepi beszédek.

Koltay Ferenc, a Székesegyházért Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket. Megemlítette Foucault fizikust, az 1880-as bemutatót megszervező Kunc Adolfot, a premontrei gimnázium fizikatanárát és segítőiket, a Gothard fivéreket.

Majd Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke lépett a mikrofonhoz, aki a hit és a tudomány kapcsolatáról beszélt. Szép szavai között Kopernikusz, Galilei és Lemaitre (belga katolikus pap, fizikus, a táguló Világegyetem és az Ősrobbanás elméletének egyik kidolgozója) nevét is megemlítette. (A szerkesztő megjegyzése: Kopernikusz kanonokként szolgálta a katolikus egyházat és így volt bevétele.)

Ezt követően László Győző szombathelyi alpolgármester szólt, akinek 9 éves gyermekként nagy élménye volt az 1991-es ingabemutató. Ő most az ingát szimbólumként értelmezte, a világ mozgásának, az élet előrehaladásának, fejlődésének jelképeként. Beszélt Umberto Eco híres regényéről, melynek címe “A Foucault-inga“, és ahol a tudomány és a misztérium együttállásáról olvashatunk.

Végül Puskás Tivadar, a város 2010 és 2019 közötti polgármestere szólt. Megemlékezett az 1880-as másik nagy jelentőségű kísérletről, mármint a herényi kastély és a premontrei iskola közötti telefonbeszélgetésről, amelyet szintén Kunc Adolf és Gothard Jenő szervezett. Felsorolta az összes eddigi szombathelyi ingabemutatót. Ő pár napja volt frissen megválasztott polgármester a 2010-es Foucault-inga bemutatója idején, neki ez már a negyedik ilyen esemény.

Az inga indítása
Az inga indítása

Székely János, Puskás Tivadar és László Győző fogták közre az inga gömbjét, amelyet egy oszlophoz kötött fonál tartott. Gyertyát gyújtottak. A lángját a fonál alá vitték, és ahogy a fonál elégett: útjára indult az inga! 10:25 volt. Az inga több méteres, jó nagy kitérésekkel lengett. A közönség csöndesen figyelte a mozgását. Az északkeleti oldalra és a délnyugati oldalra felállított 7-7 kis rudacska mellett és között haladt az inga. Percek teltek el, de nem történt semmi. 10:30-kor végre az inga alsó hegyes csúcsa elütött egy bábut, amely azonnal eldöntötte a mellette állót. A tömeg nagy ovációval és tapssal fogadta a történéseket! Hiszen így bizonyítva láthatta, hogy a lengés síkját ugyan megtartotta az inga, de valami okból az alatt lévő terület elfordult – azaz forog a Föld!

Péntek Kálmán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnöke mellé ülhettem, aki sok információval szolgált az inga felszerelésének műszaki részleteiről. Elmesélte, hogy 1945. március 4-én lebombázták a székesegyházat, és akkor a kupola is beomlott. Amikor pár évvel később újjáépítették, akkor nagyjából fél méterrel alacsonyabbra sikerült a kupola magassága, így a későbbi bemutatóknál ennyivel rövidebb Foucault-ingát alkalmaznak. Elmondta, hogy a felfüggesztett inga csak a sarkokon fordul körbe 24 óra alatt. Az északi sarktól délebbre egyre hosszabb ideig tart a teljes köre. Szombathelyen (a 47 fok 15 ívperces földrajzi szélességen) 33 óra lenne az időtartama. Azonban az inga nem képes ennyi ideig lengeni, mert fékezi a levegő közegellenállása és a felfüggesztésnél fellépő súrlódás. A közegellenállást a nagyon vékony huzallal mérsékelik, ez most 1,8 milliméter átmérőjű húzott acélszálat jelent. A felső felfüggesztés súrlódását (az általa is tervezett) különleges mechanikamegoldással minimalizálják. Még így is csak nagyjából egy órán át leng nagy kitéréssel az inga. Ezért minden órában megállítják, oldalra kikötik és újra elindítják.

A Foucault-inga-bemutatóra érkezett tömeg fényképezett, közelebb jött a lengő ingához. Eközben felvételről előadások hangzottak el, amelyet Jankovics István, Kovács József és Fűzfa Balázs tartott a csillagászati fényképezésről, a tudománytörténetről, a Gothardokról, a Foucault-ingákról. Az előadók hangja jól hallatszott. A Nap besütött a templom belsejébe: világos volt, így a kivetítőn a képek alig látszottak.

Az inga március 2-án, 3-án és 4-én lengett, minden nap 9-től 17 óráig. A tudományos háttérmunkához az ELTE Savaria Egyetemi Központ és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont nyújtott segítséget. Még három tablót is készítettek és kiállítottak a templomban. Ezeken mindazt ismertették a nagyközönséggel, ami a Foucault-ingával kapcsolatos.

Megnyitó ünnepség
Megnyitóünnepség

Az eddig leírtak a 2020. március 2-i történések élményeiről szóltak és a régmúltra vonatkozóan sok újdonságot nem tartalmaztak. Ugyanis a világszerte tartott első Foucault-inga-bemutatók és a szombathelyi első ingakísérlet viszonyával kapcsolatos adatok kerültek elő.

1./ Hányadik volt a világon az 1880-as szombathelyi Foucault-inga-bemutató?

A válasz Szombathelyen közismert, a korábbi és a mostani előadók is gyakran hangoztatták: a harmadik. Nekem mindig nagyon hosszúnak tűnt az 1851 és 1880 közötti csaknem három évtizedes idődilatáció. Viszont most a székesegyházi tabló egyikére nyomtatva ezt olvashattam: “Foucault 1851. évi, a párizsi Pantheonban tartott bemutatóját még ugyanabban az esztendőben több helyszínen – Liverpool, Oxford, Bristol, Dublin, Reims, Köln, Genf, Rio de Janeiro, New York – megismételték. Rómában Angelo Secchi olasz csillagász irányításával a Szent Ignác templomban került sor a bizonyításra.”

Habár nem derült ki a tablóra írt szöveg szerzője, és így nem az én érdemem: mégis örömmel teszem közzé, hogy Foucault 1851-es kísérleteit világszerte gyorsan követték más bemutatók. Az internet segítségével ellenőrizhetők az említett helyszínek. Dublinban (Joseph Galbraith és Samuel Haughton szervezésében) 1851. április 17-től, Reimsben (a székesegyházban) 1851. május elején, Liverpoolban 1851. május 22-én, Rómában Foucault-ot követően “néhány hónapon belül megismételte a kísérletet” (Angelo Secchi a vatikáni Szent Ignác templomban egy 105 láb hosszú ingával) azaz 1851 közepén, Rio de Janeiróban 1851 szeptember és október havában, New Yorkban 1851 végén, emellett még az említett Oxfordban, Bristolban és Genfben egyaránt 1851-ben. Ezután Kölnben (a dómban, Caspar Garthe szervezésében, August Toepler segédletével egy 50 méteres ingával) 1852-ben is bemutatták a Foucault-féle ingát. Kutakodásom közben még az angliai York, a németországi Speyer is előjött 1851-ben és 1852-ben ilyesféle helyszínként.

Mindezek azt jelentik, hogy az 1851-es párizsi és az 1880-as szombathelyi ingakísérlet között legalább tucatnyi helyen készítettek és mutattak be Foucault-féle ingát.

2./ Hányadik volt Magyarországon az 1880-as szombathelyi Foucault-inga bemutató?

A válasz Szombathelyen közismert, az első. A helyes válasz: a második. Ugyanis Magyarországon a Foucault-féle ingakísérletet először 1872 márciusában mutatták be a fővárosban, vagyis Budán, éspedig a budavári Mátyás-templomban. Olvassuk erről az általam talált híradást: “S mégis mozog a föld.” Ezt bizonyítá be dr. Abt Antal egyetemi magántanár Budán. Ugyanis Foucault híres kísérletét mutatta be először ott, egy hosszú inga lengési síkjának látszólagos körforgásából kimutatván, hogy a föld mozog tengelye körül. – Hogy a fölvilágosodás is halad, ez alkalommal szintén bebizonyult, mert a kísérlet a budai Mátyás-templomban történt. A hosszú inga a magas boltozaton függött, s míg a tudomány-szomjas ifjúság mély érdeklődéssel figyelte a természettani tüneményt, a fölvilágosodott tisztelendő úr nyugodt lélekkel keresztelt egy újon szülött polgárt, az oldalsekrestyében. – írta a Kolozsváron megjelenő “Magyar Polgár” napilap 6. évf. 1872. március 21-i 66. számában.

Ugyanez a hír máshol is megjelent, valamivel rövidebben: “S mégis mozog a föld.” Ezt bizonyítá be dr. Abt Antal egyetemi magántanár úr Budán. Ugyanis Foucault híres kísérletét mutatta be először ott, egy hosszú inga lengési síkjának látszólagos körforgásából kimutatván, hogy a föld mozog tengelye körül; a kísérlet a budai Mátyás-templomban történt. A hosszú inga a magas boltozaton függött, s a tudomány-szomjas ifjúság mély érdeklődéssel figyelte a természettani tüneményt. – írta a “Nefelejts” című hetilap 14. évf. 1872. március 24-i 12. számának 143. oldalán.

Mindkét közlésben szerepel az “először” szó, így ez volt az első hazai Foucault-inga bemutató.

Kinek köszönhető ez? Munkásságáról a Wikipédia ezt írja: “Abt Antal (Rézbánya, 1828. november 4. – Kolozsvár, 1902. április 2.) fizikus, egyetemi tanár, a földmágnesesség kutatója. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte a premontreieknél, majd Szegeden fejezte be a piaristáknál. 1850 és 1856 között mérnöki tanulmányokat folytatott, majd fizikát tanult a bécsi egyetemen, majd 1860-ig Ungváron tanított. 1860-tól Budán, az egyetem főgimnáziumában tanított. 1870-ben Budapesten doktorált fizikából Jedlik Ányos irányításával. 1871–1872-ben a pesti tudományegyetem kísérleti fizika tanszékén magántanár. 1872-től az újonnan alapított kolozsvári egyetemen a kísérleti fizika első nyilvános, rendes tanára. …”

Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítése: az 1990-es években az ELTE D. épületében (Bp. Múzeum körút) egy kb. 10 méteres Foucault-ingával hatásosan szemlélteték az I. éves fizikus és fizika-tanár hallgatóknak a négy féléves “Kísérleti fizika” órák egyikén a Föld forgását. Nekünk Skrapits Lajos tanár úr és – akkor még – tanársegédje, Borbély András mutatták be az egyik másfél órás előadás során az eszközt és működését. A fenti cikk is rámutat, hogy már pár perc elegendő a letett bábuk eldöntéséhez. Ahogy néhány percenként dőltek a bábuk, úgy haladt előre Skrapits tanár úr előadása. Feltételezem, mi sem voltunk kivételezett évfolyam, ezért másoknak is bemutatták a kísérletet évről – évre  – így a magyarországi bemutatók száma sokkal több lehet, mint amennyit a wikipédia listája mutat.

A Nap márciusban 06:00 (KözEI) körül kel, 18:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed március 2-án, telihold március 9-én, utolsó negyed március 16-án, újhold március 24-én lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. március 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. március 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
03.08. 12:23 A Neptunusz együttállásban a Nappal.
03.10. 06:36 A Hold földközeli helyzetben.
03.18. 04:18 A Mars és a Jupiter a 32%-os fázisú Hold közelében.
03.20. 03:50 Tavaszi napéjegyenlőség.
03.21. 18:08 Kedvező időpont a Messier-maratonra.
03.24. 17:36 A Vénusz kedvező esti láthatósága: -4,4 magnitúdó, 51% fázis.


A Merkúr láthatósága kedvezőtlen a hónap során.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4,5 magnitúdó, fázisa 63%-ról 48%-ra csökken.

A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, lassan fényesedik, átmérője 6,4″-re nő.

A Jupiter kora hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

A Szaturnusz kora hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, estig megfigyelhető.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

Olvasd tovább