VCSE -A Jupiter sávjai között látható fekete pötty az Europa nevű jupiterhold árnyéka - Kép: Forgó Krisztián
VCSE – A Jupiter sávjai között látható fekete pötty a bolygó látszó korongjának közepe felé az Europa nevű jupiterhold árnyéka – Kép: Forgó Krisztián

A mellékelt kép 150/1200-as ED távcsővel készült a Jupiterről 2021. október 25-én Kiskunhalasról. A távcső EQ-6-os mechanikára volt felszerelve, a kamera ASI178MC volt. 60 000 képkocka (frame) legjobb 18%-ából állítottam össze a képet.

Olvasd tovább

VCSE - A Jupiter felvétele - Fridrich János
VCSE – A Jupiter (2020. augusztus 21.) – Fridrich János

 

VCSE - A Jupiter különböző arcai - Fotók: Fridrich János
VCSE – A Jupiter különböző arcai – Fotók: Fridrich János

A felső kép 2020. augusztus 21-én készült Bobáról vezetés nélküli 200/1000-es Newtonnal, EQ-5 GoTo mechanikán, egy 2x-es Barlow-lencse alkalmazásával. 6×1,5 perces videóból (gain: 70). A többi kép 2020. június 16. – augusztus 13. között készült a képek alatt megjelölt napokon, ugyancsak Bobáról, ugyanazzal a felszereléssel, de képenként 5×1,5 perces videókból és 90-szeres gain (erősítés) mellett és 3x-os Barlow-lencsével. A rögzítéshez és a képfeldolgozáshoz Autostakkert, Registax, Winjupos, PSexpress programokat használtam. Mindegyik kép és videó  egy ASI120MC-S kamerával lett felvéve.

A légköri nyugodtság nagyon sokat változott éjszakáról-éjszakára, így egyik képen több, másikon kevesebb részlet látszik, illetve a képek élessége (elmosódottsága) is az aktuális nyugodtságtól függ. A Nagy Vörös Folt többször is felém fordult. Meg lehet figyelni, hogy alakja és főleg a körötte lévő felhőrendszer éjszakáról éjszakára kissé másképp néz ki, másképp örvénylenek körülötte a Jupiter felhőalakzatai.

VCSE - A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor - Fridrich János Mihály felvétele
VCSE – A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor – Fridrich János Mihály felvétele
VCSE - Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel - Fridrich János Mihály
VCSE – Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel – Fridrich János Mihály

Kép készítésének dátuma: 2020. június 6. 00:20 UT
Kép készítésének helye: Ság-hegy

5 000 db képkocka legjobb 25%-ából lett a végeredmény elkészítve.

Képfeldolgozási lépések: Autostakkert, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton, EQ-5 GoTo

Vezetés: nem volt

Kamera: színes ASI 120 bolygókamera.

Nehéz egy képen megörökíteni a Jupiter bolygót a Galilei-holdjaival a kontraszt különbségek miatt, de kis felvétel közbeni trükkel (alapháttér szintjének megemelése) és utólagos feldolgozással sikerült.

VCSE - A Jupiter a Junóról nézve - APOD
VCSE – A Jupiter a Junóról nézve – APOD

A 2011-ben útjára bocsátott Juno űrszonda 2016-ban érkezett meg a Jupiterhez. E küldetés részleteiről korábban már részletesen írtunk honlapunkon, és képei közül néhányat be is mutattunk. A Juno feladata azonban a Jupiter gravitációs terének feltérképezése, a képeket majdhogynem egy amatőr szintű kamerával, majdnem csak PR-célokból készíti.

Ezek a képek, mint a Juno fenti képe is, csodálatos világot mutatnak be egy nagyszerű űreszközről fotózva. Bár a Jupitert korábban is vizsgálták űrszondák, a Jupiter még mindig nagyon komplex, összetett rendszernek bizonyul, és tartogat meglepetéseket.  Junónak köszönhetően tudjuk, hogy mágneses tere a korábban ismertnél összetettebb, sokkal több tekergést mutatnak mágneses erővonalak, mint egy sima dipólrendszer, pl. a Föld esetében (de a Jupiter gyorsabban is forog, mint a Föld). Olyan, mintha többpólusú mágneses tere lenne, nem csak déli és északi…

A Juno rádiómérései a Jupiter légkörét sokkal részletesebben térképezték fel, rádióhullámhosszakon több száz km mélyre is le lehet látni az óriásbolygóba.

A Juno elnyúlt pályáján mintegy 53 nap alatt teljesít egy keringést a római főistenről elnevezett bolygó körül. A fenti kép a Jupiter körüli 11-ik keringése során készült. Mindenfelé egymáshoz képest párhuzamos öveket: sávokat és zónákat figyelhetünk meg, amelyek tele vannak pöttyökkel. Egyes pöttyök kerülete sötét színű és belül fehéresek. Mások belül sötétek, egyesek barnásak, barnásvörösesek. Mindenütt kavargó, turbulens leszakadó és újrakeletkező félörvényeket, hullámokat lehet látni főleg kék, de más színekben is. A kerek foltokat (nevezik őket néha színük után sötét vagy világos, fehér foltoknak is) akár kisebb távcsővel, 100x-os vagy nagyobb nagyítással elmosódottan a Földről is látni amatőrtávcsövekkel. A színeket ilyen-olyan anyagok összegyűlése és összesűrűsödése okozza. A Jupiter meteorológiája nagyon összetett, a szelek sokkal erősebbek a földinél, és ilyen részletes képekkel jobban tanulmányozhatók, a színek nagyon erősek (főleg, ha a képfeldolgozás során ki is emelik őket kissé…). A Juno-küldetés sikerét földi távcsövek támogatása is fokozza, lehetséges ugyanis a kamerával célba venni érdekesebb jelenségeket. Éppen ezért kérik az amatőröket, hogy jobban sikerült Jupiter-fotóikat töltsék fel ide, amelyekről a küldetés irányítói könnyebben le tudják szűrni, mire lenne érdemes legközelebb irányozni.

2018. május 21-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Jupiterről és a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével. A rögzítés Firecapture, a feldolgozás Autostakkert 3, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.

VCSE – Jupiter 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

Először a Jupiter megfigyelését kezdtem el, még a bolygókamera elindítása előtt vizuálisan is megfigyeltem az óriásbolygót, a Barlow-lencséhez csatlakoztatott 10 mm-es Plössl okulárral, ami 240-szeres nagyítást tett lehetővé, így a fenti képhez hasonlóan megfigyelhető volt a Nagy Vörös Folt, illetve a középső, sötétebb színű felhősávokban halvány fodrozódásokat is észrevettem. Halványan az Europa hold is észrevehető volt a Jupitertől délkeletre. A kamera csatlakoztatása után több felvételt is készítettem, az egyedüli probléma, amit csak a feldolgozás előtt vettem észre, hogy a Firecapture jóval kevesebb képet rögzített a 90 másodperces hosszú videofelvétel alatt, mint amit szerettem volna készíteni. A fenti kép 23 óra 30 perckor készült, 800 kép legjobb harminc százalékából állította össze az Autostakkert 3 szoftver.

VCSE – A Maurolycus-kráter a Holdon 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

A jupiterfelvételek között a Holdat is megfigyeltem, látványosabb felszíni alakzatot kerestem. A 76 másodperces felvétel alatt 500 kép készült, ebből a legjobb 80 képet állította össze az Autostakkert 3. Holdtérképek átnézése után a legnagyobb krátert Maurolycus-kráterként azonosítottam.

Az egyesített képeket Registax segítségével élesítettem, majd Photoshoppal további finomításokat végeztem.