2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing (nyugodtság) volt 1-es. Az ISS 1000 km távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a Nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelt néhány konfiurációs beálítás a rendszeren, ezért akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni.

A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.

25 éves az ISS - H-alfa nap felvétel - Schmall Raffael - VCSE
25 éves az ISS – H-alfa napfelvétel – Schmall Rafael – VCSE
Távcső: Lunt LS 100 hidrogén-alfa naptávcső
Időpont: 2023.11.20.
Helyszín: Zselici Csillagpark
Átlátszóság: 4
Nyugodtság: 1
Kamera: ZWO ASI 290 MM
Mechanika: Fornax 150
Expozíciós adatok: exp: 1,0 ms, gain: 0, 30 sec 5%
Szűrők: Lunt B1800-as blokkszűrő
A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) az ember által eddig épített legnagyobb űreszköz. Legnagyobb kiterjedése 109 méter, és egyszerre 7 személy lehet benne. Jellegzetes látványát a napelemek és a hűtőradiátorok adják. Az ISS parancsnoka e sorok írásakor Andreas Mogensen dán (ESA) űrhajós (2023. december 19-én). Öt űrügynökség: az amerikai (NASA), az orosz (Rosszkozmosz), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és a japán (JAXA) közös vállalkozása. Az űrállomás költségének legnagyobb részét az amerikaiak fizetik, kisebb részét az oroszok, az együttes európai-japán-kanadai hozzájárulás pedig az orosszal azonos összegű (körülbelül). Egy űrhajós egy napja 7,5 millió dollárba kerül az építés, a felbocsátás, a visszatérés, az ottlét költségeit számolva folyó áron (az 1970-es évekbeli Skylab űrállomáson, az akkor pénzértéket maira átszámolva, még 19 millió dollárba került egy űrhajós egy napja.) Az űrállomás összes költsége már régen meghaladta a 150 milliárd dollárt is. Működés szempontjából orosz keringő egységre (Rosszkozmosz) és amerikai (NASA-ESA-CSA-JAXA) modulra van osztva. Átlagosan 400 km földfelszíni magasságban kering a Föld körül, 93 perc alatt járva a körbe a Földet, kb. 15 és fél keringést megtéve naponta köröttünk. Havonta két km-rel süllyed a magassága, ezért időről-időre pályakorrekció kell. Első elemét még 1998-ban bocsátották fel, és 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott. 2023. decemberéig 21 ország 273 űrhajósa és űrturistája járt rajta. További egységekkel tervezik még most is kiegészíteni (pl. az Axiomnak nevezett modullal). Az ISS működésének végét már sokszor tervezték, majd többször meghosszabbították. A jelenlegi amerikai tervek szerint egy űrhajóval, előre eltervezett módon bevezetnék a Csendes-óceánba 2031-ben (deorbitálnák). A kínaiak nem vesznek részt a programban, saját űrállomásuk van; az amerikaiak pedig magáncégek által épített űrállomásokkal tervezik felváltani az ISS-beli részvételüket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi egyezmények szerint minden ország felelős az általa felbocsátott űreszközért. (Cs. Sz.)
VCSE - Schmall Rafael napfotója 2023. május 27-én készült
VCSE – Schmall Rafael napfotója 2023. május 27-én készült. Távcső: Lunt LS 100 hidrogén-alfa naptávcső. Helyszín Zselici Csillagpark. Átlátszóság: 4. Nyugodtság: 8. Kamera: ZWO ASI 290 MM. Mechanika: Fornax 150. Expozíciós adatok: exp.: 1,0 ms, gain: 50, 30 sec legjobb 10%-a. Szűrő: Lunt B1800-as blokkszűrő. “…ott a hatalmas CME… (Coronal Mass Ejection, vagyis koronakilövellés). Szokásos inverz napkoronggal szerintem nagyon kellemes lett az egész. Ekkora eruptív protuberanciát még nem láttam, pedig rajta ülök a naptávcsövön azért.” – írta a kép készítője, Schmall Rafael.

Az ember szíve megáll a szépségtől egy pillanatra, ha ránéz Schmall Rafael csodálatos napfotóira: annyira részletgazdagok, hogy az ember nem is tudja, mit nézzen rajta először. Alig hinni el, hogy egy amatőrcsillagász ilyet képes alkotni. Pedig lehetséges! És Rafael be is mutatja, hogyan kell ezt csinálni. Minden egyes képét hosszasan kell szemlélni, bele kell nagyítani, és el kell méláznunk a Nap felszínének kavargásain, amit a mágneses tér és a turbulens fel-le áramlások okoznak. Érdemes egy-egy képét klikkeléssel kinagyítani, és számtalan apró, halvány vagy pici részlet felfedezésével tölteni az időt! Nemcsak napunkat ismerjük meg jobban, hanem a Természet művészi csodákat meghaladó szépségét is felfedezhetjük. Ehhez a jól elkapott pillanatokon túl hatalmas kitartás, jó felszerelés, sok tudás kell, hiszen a képei nemcsak élesek, hanem a kontrasztviszonyokat is jól eltalálják, így sok halványabb jelenség is megfigyelhető rajtuk. Most az ő képeiből mutatunk be egy válogatást. (A főszerk.)

Olvasd tovább

Úgy gondoltam, hogy összegyűjtöm egyetlen képbe a korábban, más-más időpontokban és helyszíneken készült bolygófotóimat egyetlen naprendszermodellé. Az első felvételem 2018. július 27-én készült a Vénuszról, az utolsó 2022. március 14-én a Napról. A bolygókról 200/800 Newton tubussal, Televue 3x-os Barlow-lencsével és ASI 224MC típusú bolygókamerával készítettem a felvételeket, a Napot egy Lunt 35 mm-es naptávcsővel és egy ASI 294MM monokróm kamerával fotóztam le.

VCSE - Naprendszermodell - Ágoston Zsolt
VCSE – Naprendszermodell, amelyről csak a Föld hiányzik, hiszen azon állva készültek a képek. Balról jobbra: Nap, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. – A szerző, Ágoston Zsolt, saját felvételei

Az egyes képek készítésének helye és ideje:
Nap:             2022. március 14., Zalaegerszeg
Merkúr:       2019. február 22., Zalaegerszeg
Vénusz:        2018. július 27., Dobronhegy
Mars:            2020. október 22., Dobronhegy
Jupiter:        2020. július 20., Őrimagyarósd
Szaturnusz: 2020. július 20., Őrimagyarósd
Uránusz:      2018. december 27., Zalaegerszeg
Neptunusz:  2018. december 27., Zalaegerszeg

Ez az észlelőhétvége már a második volt a VCSE őszi találkozóinak sorában. Akik nem tudtak eljönni Trahüttenbe az ausztriai hétvégére, most találkozhattak a szokásos helyszínen Dobronhegy-Balázsfán. Többen pedig mindkét rendezvényen megjelentek.

VCSE – Az őszi észlelőhétvége csapata. Akik maradtak nappal is. (Fotó: Román Dávid)

A jelentkezők száma minden korábbi létszámot felülmúlt. A meghirdetést követően 1 héten belül már sátrat is kellett javasolni, mivel 21 fő jelentkezett. (A helyszínen 16 embernek jut ágy vagy matrac.) Aztán változott az időjárás, jött az eső és jöttek a megfázásos tünetek. Betegség miatt hárman mondták le a részvételt, két főnek munka miatt nem sikerült hozzánk csatlakozni (de volt olyan, akiről nem tudjuk, hogy miért nem jött, és volt olyan is, aki nem jelentkezett, de szólt, hogy “bocs, mégsem tud jönni”). Szóval csöpörgős csütörtök este még kíváncsian vártuk, hogy végül összejön-e öt fő vagy sem, lesz-e derült pénteken, vagy csak szombaton.

Olvasd tovább

Egy Nyugat- és Észak-Európából nem látható, és Magyarország legnyugatibb részeiről szintén nem látható napfogyatkozásra kerül sor 2020. június 21-én. Derült idő esetén Magyarország keleti feléből, kb. a Nagyatád-Visonta vonaltól keletre azonban egy pici, részleges fogyatkozást lehet látni (inkább távcsővel csak, a szem elé tett napszűrő szemüveggel kétséges, annyira pici lesz). Ugyanígy lehet látni egy pici, részleges napfogyatkozást derült esetén a Vajdaságból és Erdélyből, a Kárpátaljáról. A fogyatkozás nem lesz látványosság a nagyközönség részére, és csak a vájtfülű amatőrcsillagászoknak jelent kihívást, hogy vizuálisan észleljék vagy fotografikusan megörökítsék ezt a pici részleges napfogyatkozást. Magyarország területéről nézve a legnagyobb fázist Battonya térségében, a magyar-román határ közelében lehet látni, de ott is csak a Nap 0,7%-át takarja ki a Hold a napfogyatkozás alatt.

Ahogy egyre délkeletibb térségek felé haladunk a földfelszínen, úgy lesz egyre nagyobb a fogyatkozás nagysága. Ezt szemlélteti az alábbi térkép.

VCSE - a 2020. évi napfogyatkozás láthatósága. A nagy piros csillag a fogyatkozás legnagyobb fázisát, leghosszabb időtartamának helyét jelöli (Greatest Eclipse), a kisebb piros csillag pedig azt a pontot, ahol a Nap a zenitben van a legnagyobb fázis idején (Sub Solar). A középső piros sáv azt jelenti, ahonnét gyűrűs fogyatkozást lehet látni. A kék vonalak a fogyatkozás nagyságát jelölik (20%, 40%, 60%, 80%: 0.20, .40, 0.60, 0.80). A kép ráklikkelve megnő. - Forrás: angol nyelvű wikipédia
VCSE – A 2020. évi napfogyatkozás láthatósága. A nagy piros csillag a fogyatkozás legnagyobb fázisát, leghosszabb időtartamának helyét jelöli (Greatest Eclipse), a kisebb piros csillag pedig azt a pontot, ahol a Nap a zenitben van a legnagyobb fázis idején (Sub Solar). A középső piros sáv azt jelenti, ahonnét gyűrűs fogyatkozást lehet látni. A kék vonalak a fogyatkozás nagyságát jelölik (20%, 40%, 60%, 80%: 0.20, 0.40, 0.60, 0.80). A kép ráklikkelve megnő. – Forrás: angol nyelvű wikipédia
VCSE - A nappal és az éjszaka váltakozás a Földön, és a fogyatkozás félárnyékának vonulása a Földön- Forrás: angol nyelvű wikipédia
VCSE – A nappal és az éjszaka váltakozása a Földön, és a fogyatkozás félárnyékának vonulása a Földön – Forrás: angol nyelvű wikipédia

A fogyatkozás még a legnagyobb fázist mutató helyeken is csak gyűrűs lesz, hiszen majdnem naptávolban kerül rá sor (a naptávolság július elején következik be), a Hold pedig földközelsége felé halad.

A fogyatkozás minden városban kissé máskor kezdődik és végződik. Mi csak két városra adjuk meg itt, de mindenki bármelyik másik településre készíthet magának előrejelzéseket itt.

Időpontok magyar nyári időszámítás (NYISZ) szerint:

Kaposvár: a fogyatkozás 7 óra 36 perc 3 másodperckor kezdődik, 7 óra 40 perc 4 másodperckor éri el maximumát és 7 óra 43 perc 54 másodperckor ér véget. A fogyatkozás nagysága (magnitúdója) Kaposvárról nézve 0,002.

Debrecen: a fogyatkozás 7 óra 30 perc 4 másodperckor kezdődik, 7 óra 43 perc 2 másodperckor éri el maximumát és 7 óra 56 perc 1 másodperckor ér véget. A fogyatkozás nagysága (magnitúdója) Debrecenből nézve 0,019.

Mint látható, alig “harap” bele a Hold a Napba hazánkból nézve és a jelenség rövid ideig tart. Kellemes vasárnap reggeli észlelést kívánunk!

A részleges és gyűrűs napfogyatkozásokat is, mint ezt is, nem ajánljuk kormozott üvegen vagy hegesztőszemüvegen át megtekinteni, és nem szabad védőeszköz nélkül megfigyelni. (A hegesztőszemüveg inkább az ultraibolyát, mint az infravöröst szűri ki, holott a Nap látható fényben és infravörösben sugároz erősebben; az UV nagy részét a légkör eleve kiszűri, főleg a reggeli órákban.) Bármelyik napészlelésre használt amatőrcsillagászati napszűrő, napszűrő fólia, Herschel-prizma stb. megfelelő lesz, illetve a speciális napfogyatkozás-szemüvegek is használhatók. Senki ne fordítsa napszűrő nélküli távcsövét a Napra és ne nézzen bele így: maradandó szemkárosodás, a ragasztott okulárok, műanyag látómező-határolók megolvadása lehet a vége!