VCSE - “Pósteleki csíkhúzós” – Ágoston Zsolt
VCSE – “Pósteleki csíkhúzós” – Kelemen Tamás – 2017. január 22/23.

A kép készítésének helyszíne Póstelek, egy kisebb erdő közepe a Viharsarokban. Van ott egy jobb korokat megélt kastélyrom, ami még a világháborús pusztítást túlélve maradt ott.

Éjfélkor indulás otthonról, 45 perc séta a kastélyig. Teljesen derült az ég, nagyon jó nyugodtsággal. Az erdő körül nagy volt a köd/szmog, de a fák közé már jóval kevesebb jutott, alig lehetett észrevenni. Még egy félóra elmegy a beállítással, tesztképekkel, aztán kezdődhet az expozíció-sorozat.

30 másodperces képeket, összesen egy órát terveztem. Utólag nézve sötétre sikerült a kép, az előtérnek jót tett volna egy kis megvilágítás. Lett is volna fény, de az egyetlen fényforrásom a mobilom LED-je. A telefon akkumulátora pedig a -6°-os hidegnek megadta magát, és 0%-os töltöttséget jelezve kikapcsolt még az erdő szélén. Emiatt az érzékenységet vettem egy picit feljebb, a tervezett ISO 1600 helyett ISO 3200 lett, így azért kivehető a sötétben is pár részlet a romokból.

Végeredményként 120 db 30 sec-es kép, ISO 3200-as érzékenység került  akép technikai adatainak rovatába. A felszerelés gyakorlatilag a kezdő szett, Canon 1300D, 18mm-es fókusztávú kit objektív f/3,5-es rekesszel.

VCSE - Andromeda es Triangulum galaxisok - Majoros Attila
VCSE – Andromeda- es Triangulum-galaxisok – Majoros Attila

Az Androméda-köd (vagy Androméda-galaxis) és a Triangulum-galaxis az úgynevezett Lokális Galaxiscsoport legnagyobb tagjai közá tartoznak. A Lokális Galaxiscsoportról (röviden Lokális Csoport vagy Lokális Halmaz) “Közeli galaxisok” címmel Csizmadia Szilárd írt bővebben a VEGA 102-ik számában, ami ide kattintva elolvasható.

Az Androméda-galaxis – a kép jobb oldalán látható, nagyobb látszó méretű, elnyúlt ködösség – más néven Messier 31 (röv. M31) vagy NGC 224 egy Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól kb. 2,5 millió fényév. Az M31 a hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, egyben a Lokális Csoport legnagyobb tömegű tagja. Átmérője 110 ezer fényév, a kevés anyagot tartalmazó külső tartományokkal együtt 180 ezer fényév. 270 km/s-os sebességgel közeledik a Tejút felé, és ha a kozmológiai állandó nulla, akkor mintegy három milliárd év múlva összeütközik a mi Galaxisunkkal.

A Háromszög-galaxis, vagy más nevén Triangulum-galaxis (Messier 33, M33) a kép bal oldalán látható kisebb folt.

Az M33 mintegy hárommillió fényévre lévő spirálgalaxis a Triangulum csillagképben, így nevét is erről kapta. Mérete kicsinek számít a szomszédaihoz, vagyis a Tejútrendszerhez és az Androméda-galaxishoz képest, de átlagosnak mondható a legtöbb spirálgalaxissal összehasonlítva.

A Triangulum-galaxis a Lokális Csoport tagjaként szoros gravitációs kapcsolatban áll az Androméda-galaxissal. A két galaxis között a múltban lezajlott szoros megközelítésről és az általa kiváltott csillagkeletkezésről itt írtunk bővebben.

Az itt bemutatott felvételt 2016. november 28-án készítettem a Guernsey-szigeten Skywatcher gyártmányú, Staradventurer típusú mechanikát használva. A képeket Canon 700D fényképezőgéppel és annak gyári objektívjével rögzítettem. Összesen 41 db három perces expozíció készült, 20 sötétkép (dark) es 10 mezősimító (flat-field) frame került feldolgozásra a Nebulosity nevű programmal. Utólagos képkorrekciók Photoshops 6 -ban lettek elvégezve.

Sajnos csak a második nekifutásra sikerült a sorozatot rögzíteni az első alkalommal a hatalmas szél akadályozott meg. A seeing (nyugodtság) így sem volt a legjobb. Én 3/5-re saccolnám.

Hatalmas élmény volt a kép készítése számomra.

 

Észlelés ideje: 2016. november 6. Észlelés helye: Guernsey-sziget.
Fényképezőgép és objektív: Canon 700D + Canon 50mm f/2.8.
Mechanika: Skywatcher Star Adventurer mechanika.
Expozíciós idő: 41 x 3 perc, ISO 800-on.

Képfeldolgozás: Nebulosity.

 

A felvétel bal oldalán a Bika csillagképben található Hyadok (lat. Hyades) – más néven Melotte 25 – nyílthalmaz látható. A tág, laza nyílthalmazban lévő legfényesebb, narancsos (szemmel enyhén vöröses) árnyalatú csillag az Aldebaran, ami csak véletlenül látszik a Hyadok területén, de nem tagja a halmaznak: jóval a csillagcsoport mögött van. A Hyadok a Naprendszerhez legközelebbi nyílthalmaz, távolsága csak 46 parszek. A halmaz nagyobb része és közepe a képen az Aldebarantól lefelé, a valóságban pedig kissé délkeletre helyezkedik el.

A Hyadok fényesebb csillagai
A Hyadok fényesebb csillagai – a térkép alapján beazonosíthatók a képen látható csillagok is

 

A felvétel jobb oldalán a Messier 45, vagy közismertebb nevén a Plejádok (lat. Pleiades), vagy Fiastyúk látható. Távolsága a Naprendszertől kb. 130 parszek. Mindkét nyílthalmaz a Bika csillagképben látszik, és már az ókor óta ismertek.

A Messier 45 részletes térképe

Szeretném megmutatni az idei évi első Mars fotómat.
Készült SW 200/1000 Newton (Skywatcher) tubus, HEQ5 mechanikan synscan vezérléssel. 3x-os barlow-val, ASI 120MC kamerával rögzítettem a mintegy 7000 képet. Registax 6-tal dolgoztam fel a képek legjobb 35%-át, ezek összege adta az alább látható eredményt.
A légkori viszonyok nagyon rosszak voltak. Én 5/10-re saccolom a nyugodtságot.

VCSE - Mars -Majoros Attila
VCSE – Mars -Majoros Attila

Ebben a felhős-nyálkás időben szeretném megosztani Veletek a Zselickisfaludon megrendezett 2016. nyári VEGA amatőrcsillagászati megfigyelőtáborban – 2016. 08. 13. 19:25:18 – a Zselici Csillagpark LUNT LS100THA naptávcsövével (100 mm f/7) , és saját Canon 550D fényképezőgéppel (Expozíciós idő: 1/25s, ISO100) készült fényképemet. A naptávcsőbe a táborozók is belenéztek, vizuálisan is különleges látványban volt részünk.

VCSE - 2016. nyári tábori felvétel - Ágoston Zsolt
VCSE – 2016. nyári tábori felvétel – Ágoston Zsolt

A lilás kép közvetlenül a RAW-formátumú kép feldolgozásával készült, Adobe Lightroom szoftver segítségével.

VCSE - 2016. nyári tábori felvétel - Ágoston Zsolt
VCSE – 2016. nyári tábori felvétel – Ágoston Zsolt

A vöröses képet először JPG formátumba mentetem, és utána dolgoztam fel. Egy protuberancia (napkitörés) figyelhető meg a Nap “északnyugati” részén.