2020. szeptember 18-a Dobronhegy-Balázsfán (tiszta idő, 12 °C), az igen produktív egyesületi észlelőhétvége egyik éjszakája volt. Ezt a kitelepülést már nagyon vártam, mivel végre kipróbálhattam a nemrég megvásárolt Canon 6D DSLR (használt) fényképezőgépemet.

A célpontom a Messier 31 = Androméda-galaxis lett. A kép ezen egységek segítségével készült: Skywatcher EQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (nem átalakított) fényképezőgéppel és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×50-es Skywatcher gyártmányú keresőtávcső. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte.

Vizsi Csaba - M31 - VCSE
Vizsi Csaba – M31 – VCSE

Olvasd tovább

Nyári táboraink néhány évente visszatérő eleme a Naprendszer-túra. Léptékül általában 100 lépést veszünk egy csillagászati egységnek. A tábor bejáratához képzeljük a Napot, és 39 lépés után elértünk a Merkúrhoz, 72 lépés után a Vénuszhoz, 100 lépés után a Földhöz… (Egy lépés átlagos hossza magyar felnőtt férfiaknál 75 cm körüli, lásd itt). Mivel a Plútó Nap körüli pályájának fél nagytengelye 39,5 CSE, a Plútóig már 3950 lépést kell megtenni, ez már 2962,5 méterre, közel 3 km-re van a tábor bejáratától, tehát szép hosszú sétát lehet tenni, míg a Naprendszer szélére “jutunk”! Amikor egy bolygó így leképezett fél nagytengelytávolságára érünk, akkor ott megállunk, és az illető bolygó adatait ismertetjük. Ilyen módon a naprendszerbeli távolságok méretarányait igen jól meg lehet ismerni, jól lehet érzékeltetni diákokkal, laikusokkal, kezdő amatőrcsillagászokkal is.

Olvasd tovább

2020. szeptember 18-án és 19-én, a Dobronhegy-Balázsfán, a VCSE Őszi Észlelőhétvége keretében készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely a Messier 13 “Herkules-gömbhalmazról” készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  95×120 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - M13 Herkules-gömbhalmaz - VCSE
Ágoston Zsolt – M13 Herkules-gömbhalmaz – VCSE

Talán a leglátványosabb gömbhalmaz az északi égbolton, nagyon kedvező elhelyezkedése van a nyári, koraőszi hónapokban. Sir Edmond Halley fedezte fel 1714-ben, majd Messier 1764-ben vette fel a katalógusába. A Herkules csillagképben található, 11,7 milliárd éves. 25 000 fényévre található a Földtől. Kb. 300 000 csillag alkotja, átmérője 140 fényév. Magjában ötszázszor sűrűbben fordulnak elő a csillagok, mint a Nap környezetében. A felvétel jobb felső sarkában látható az NGC 6207 galaxis, illetve félúton a gömbhalmaz és az NGC 6207 között a pici látszó méretű IC 4617 galaxis is megfigyelhető (utóbbi egy csillaghoz nagyon közel).

1974. november 16-án az areciboi rádióteleszkópból rádióadást indítottak a gömbhalmaz felé, ezzel egy esetleges földönkívüli technológiai civilizációnak szerettek volna üzenetet küldeni. Az üzenetet Frank Drake és Carl Sagan írta, 1672 bitből áll, ami két prímszám, 23 és 73 szorzata, 23 oszlopba és 73 sorba rendezve. A digitális formátumban küldött üzenetet grafikusan megjelenítve egy ábra jön ki, mely többek között kettes számrendszerbeli számokat 1-10-ig, a DNS-t felépítő elemek rendszámát, egy emberalakot, a DNS kettős spirál ábráját, a Naprendszert alkotó bolygókat, és az Arecibo-rádióteleszkóp ábráját tartalmazza, leegyszerűsített formában. Az üzenet elküldése mégis inkább technológiai demonstráció volt, mert ugyan a gömbhalmaz peremén létezhetnek olyan csillagok, melyeknek stabil bolygópályái alakulhattak ki, de mire 25 000 év múlva az üzenet megérkezne, a gömbhalmaz már teljesen más helyen lesz. Az üzenetet egyetlen alkalommal küldték el, 1672 másodperces adás keretében. (A főszerk. megjegyzése: egyes csillagászok szerint a célpont nemcsak a gömbhalmaz sajátmozgásának elhanyagolása miatt lett rosszul megtervezve, de a célpont fémtartalma miatt is. Az M13 nagyon fémszegény gömbhalmaz (a csillagászatban minden fém, ami nem hidrogén és nem hélium), így ha tippelni kellene, hol valószínűbb az élet, akkor első helyen nem egy fémszegény gömbhalmazt szerepeltetnénk, ahol lényegesen nagyon kevés van azokból az anyagokból, amikből életformákat lehetne felépíteni, legyen az szénalapú vagy szilíciumalapú stb. Ez egy újabb érv azon túl, hogy a gömbhalmazokban kevés csillag körül lehet stabil bolygópálya, hogy miért valószínűtlenebb az élet egy gömbhalmazban, mint egy mezőcsillag körül.)

Az Arecibo rádiótávcső üzenete grafikusan

Mezei Balázs - SH2-155 Barlang Köd - VCSE
VCSE – Sh2-155 Barlang-köd – Mezei Balázs felvétele

Kép készítésének dátuma: 2020. szeptember 4-7-8-9-11.
Kép készítésének helye: Zalaegerszeg
Expozíciós idő: 48×6 perc H-alfa, 35×6 perc OIII, 32×6 perc SII szűrőkben.
Érzékenység: gain240
Távcső és mechanika: 250/912 Newton, AZ-EQ6 Pro GoTo
Kamera: QHY174Mono
Kómakorrektor: TS Maxfield

Olvasd tovább

VCSE - Az Effelsbergi nagy rádiótávcső - Kép: Nagy Anna
VCSE – Az effelsbergi nagy rádiótávcső – Kép: Nagy Anna

Felejthetetlen élményben lehet része annak, aki ellátogat az effelsbergi rádióteleszkóphoz.

A műszer Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában található. 100 méter átmérőjű tányérjával ez Európa legnagyobb rádióteleszkópja. 29 éven át ez volt a világ legnagyobb mozgatható rádiótávcsöve (1971-től 2000-ig). A mostani rekorder is csak alig nagyobb nála, 100×110 méteres antennájú, ami az USA Nyugat-Virginia államában található. Az effelsbergi rádiótávcső fókusztávolsága 30 méter, és 1968-1971 között építették. A műszer a németországi Max-Planck Intézethálózat – Rádiócsillagászati Intézet tulajdona.

Olvasd tovább