VCSE - A Jupiter felvétele - Fridrich János
VCSE – A Jupiter (2020. augusztus 21.) – Fridrich János

 

VCSE - A Jupiter különböző arcai - Fotók: Fridrich János
VCSE – A Jupiter különböző arcai – Fotók: Fridrich János

A felső kép 2020. augusztus 21-én készült Bobáról vezetés nélküli 200/1000-es Newtonnal, EQ-5 GoTo mechanikán, egy 2x-es Barlow-lencse alkalmazásával. 6×1,5 perces videóból (gain: 70). A többi kép 2020. június 16. – augusztus 13. között készült a képek alatt megjelölt napokon, ugyancsak Bobáról, ugyanazzal a felszereléssel, de képenként 5×1,5 perces videókból és 90-szeres gain (erősítés) mellett és 3x-os Barlow-lencsével. A rögzítéshez és a képfeldolgozáshoz Autostakkert, Registax, Winjupos, PSexpress programokat használtam. Mindegyik kép és videó  egy ASI120MC-S kamerával lett felvéve.

A légköri nyugodtság nagyon sokat változott éjszakáról-éjszakára, így egyik képen több, másikon kevesebb részlet látszik, illetve a képek élessége (elmosódottsága) is az aktuális nyugodtságtól függ. A Nagy Vörös Fölt többször is felém fordult. Meg lehet figyelni, hogy alakja és főleg a körötte lévő felhőrendszer éjszakáról éjszakára kissé másképp néz ki, másképp örvénylenek körülötte a Jupiter felhőalakzatai.

VCSE - A Varázsló-köd és az NGC 7380 nyilthalmaz(+köd) - Fotó: Fridrich János
VCSE – A Varázsló-köd és az NGC 7380 nyílthalmaz (+köd) – Fotó: Fridrich János

Kép készítésének dátuma: 2020. augusztus 20-21.

Kép készítésének helye: Boba

Expozíciós idő: 55×120 sec + 25×150 sec

Érzékenység: ISO 3200

Képfeldolgozás: Deep Sky Stackerrel és PS-sel

Távcső és mechanika: 200/1000-es Newton, EQ-5 GoTo-s mechanikán.

Fényképezőgép: Canon EOS 4000Da, átalakított

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6

Az NGC 7380 beceneve: Varázsló-köd. Az objektumot részletesen bemutattuk itt. Ugyancsak közöltünk róla képet itt. Érdemes a különböző távcsövekkel, fényképezőgépekkel és expozíciós időkkel készült képeket összehasonlítani. A Varázsló-köd vizuálisan is látható, amelyről itt számolt be szerzőnk.

2020. augusztus 19-én, az ausztriai Trahütten településhez tartozó Koralpenblick Biohotel területén megrendezett VEGA ’20 Nyári Észlelőhétvége során készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, melyek a Fátyol-köd régióról (angol nyelvterületen: Cygnus loop = Hattyú-hurok) készültek. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420 mm-es ED refraktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel, 0,85x-ös reduktor-flattenerrel és Optolong L-enhance szűrővel készült,  53×300 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - Fátyol-köd régió, Cygnus-loop - VCSE
Ágoston Zsolt – Fátyol-köd régió, Cygnus-loop – VCSE

Olvasd tovább

Az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus észlelése kezdőktől haladókig:

Egész évben észlelhető az északi féltekéről az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus (néhány helyen: Törött vagy Deformálódott Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus), mivel cirkumpoláris. A legjobb látványt 5 cm körüli keresőtávcsövekben adja, de észlelhető bármilyen pici binokulárral és nagyobb távcsövekkel is, ha utóbbiak látómezeje 1 fokos legalább.

Az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmust úgy kell megkeresni, hogy a Sarkcsillagot kell a látómezőbe állítani. Ekörül lehet látni egy kör alakú csillagívet, ami az egyik odalán be van horpadva. Ezen a fényképen összekötötték az aszterizmust alkotó csillagokat:

VCSE - A kb. kétharmad fok méretű
VCSE – A kb. kétharmad fok méretű “Eljegyzési Gyűrű” aszterizmus a Sarkcsillag (Polaris) körül – Forrás: Sky and Telescope

Az aszterizmus első leírása és elnevezése William L. Duttontól származik 1961-ből, aki a Sky and Telescope azévi januári számában közölte megfigyelését.