A Hale-Bopp üstökös (hivatalos jelölése: C/1995 O1 (Hale-Bopp)) a XX. század egyik leglátványosabb üstököseként tündökölt. Közel másfél évig szabadszemmel is megfigyelhető volt. 1995. július 23-án fedezte fel egymástól függetlenül Alan Hale és Thomas Bopp. Ekkor az üstökös még a Jupiter és Szaturnusz pályái között mozgott, 7 csillagászati egységre a Naptól, de már ekkor is kómával bírt. Kiszámították a perihélium idejét is, amikor a legközelebb lesz a Naphoz: 1997. április 1. Magjának átmérőjét 40 és 80 km közöttire mérték, amivel különösen nagy üstökösnek számít. 1996 nyarán vált szabadszemmel láthatóvá, de ezután fényessége csökkent, majd túl közel is került a Naphoz a megfigyeléséhez. 1997. januárjában ismét megfigyelhetővé vált, ekkor már fényszennyezett, városi égről is látható volt. Februárban fényessége elérte a két magnitúdót, és két csóvája is láthatóvá vált. 1997. március 22-én közelítette meg legjobban a Földet, ekkor 1,3 csillagászati egység távolságban volt, április 1-én pedig perihéliumba került, ekkor csóvái 30-40°-ra terjedtek ki az égbolton szabad szemmel figyelve. Binokulárral még 70 fokig is nyomon tudták követni a csóvát.
...Kategória: Mai kép
LBN 245 (IC 1318B) a Hattyúban – Fotó: Vincze János, szöveg: VCSE
Az M104 Sombrero-galaxis fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt
2025. május 26-án Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Isabis Astrolodge udvarán készült felvételem a Szűz csillagképben található Messier 104...
Méltó távozás – C/2025 A6 (Lemmon) – Schmall Rafael
Az NGC 4755 (Ékszeresdoboz-halmaz) fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt
2025. május 25-én Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Isabis Astrolodge udvarán készült felvételem a Crux (Dél Keresztje) csillagképben található...
