A Vega Csillagászati Egyesület 2006 óta hagyományosan rendez tavaszi, és gyakran őszi észlelőhétvégét. A tavaszit mindig az április-májusi újholdhoz/első negyedhez igazítjuk, az őszit pedig az októberi vagy novemberi újholdhoz. Kis kompromisszumot mindig kötünk, ha egy hosszú hétvége összeesik egy kis holdfázissal, akkor oda kerül az időpont.

A 2017. tavaszi észlelőhétvégénkre ezúttal április 29-május 1-je között, két éjszakán került sor Dobronhegy-Balázsfán, ami Zalaegerszeg mellett található. A következő távcsövek és személyek vettek részt a rendezvényen:

• SamYang 14mm f/2,8-as objektív (Ágoston Zsolt)
• 200 mm-es, f/2,8-as teleobjektív (Schmall Rafael)
• 15×70 B (Jandó Dánielé)
• 20×80 B (Besser gyártmányú binokulár, Ágoston Zsolt műszere)
• 70/900 L (Horváth Dárius távcsöve EQ-2-n, vizuális célokra)
• 127/1500 Makszutov-Cassegrain (MC, EQ-3 GoTo, Csizmadia Szilárd távcsöve, most vizuálisan)
• 150/750 T (Jandó Dániel Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve GoTo-s, EQ-3 mechanikán)
• 150/750 T (Ágoston Zsolt Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve GoTo-s, HEQ-5 mechanikán, Canon 6D fényképezőgéppel)
• 150/750 T (Fábián Kálmán Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve GoTo-s, EQ-5 mechanikán, Canon EOS 700D fényképezőgéppel)
• 150/750 T (Németh Ferenc Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve EQ-3 mechanikán)
• 200/800 T (Schmall Rafael, EQ-6 mechanika)
• 300/1500 (Varga György Dobsonja, vizualizálásra)

valamint Rafael EQ-5-ös, Star Adventure és Fornax 10-es mechanikája különböző fényképezőgépekkel.

Résztvevők listája: Ágoston Zsolt, Császár Kornél (1 éjszaka), Csizmadia Szilárd, Fábián Kálmán, Horváth István (1 éjszaka), Horváth Dárius (1 éjszaka), Kelemen Tamás, Jandó Attila, Jandó Dániel, Mikics Eszter, Mikics Alexandra, Mikics Károly (utóbbi látogatóban csak), Németh Ferenc, Péter Attila (1 éjszaka), Schmall Rafael, Szarka Bence, Varga György (1 éjszaka), Zelkó Zoltán (1 éjszaka).

2017. április 29-e a Csillagászat Napja volt (ez mindig egy áprilisi első negyedhez közeli holdfázisra kerül, tehát mozgó dátum). Reggel 6:16 órakor készítette Csizmadia Szilárd ezt a képernyőmentést. Az Egyesületben úgy láttuk, nagy esély van arra, hogy a Zalaegerszeg feletti köd eloszoljon, és kiváló ég alatt észleljünk a VCSE-közgyűlést követő észlelőhétvégén. Várakozásunk teljesen valóra vált, igen jó egünk volt! A külön nem jelölt képek április 29-én, illetve ápr. 29/30-a éjjelén készültek

A VCSE közgyűlésének befejeztét követő beszélgetés után, valamikor du. 5 és 6 óra között indultunk ki Dobronhegy-Balázsfára. A helyszín egy vendégház és udvara volt, ami egy dombtetőn helyezkedett el, a vendégház két oldaláról lehetett elérni a teljes körpanorámát, de a távcsőtulajdonosok a kelet-dél-nyugati eget választották, északból kb. 30 fok felett látszott minden (mivel az ég forog, így minden elérhető volt északból is).

A vendégházban három db kétágyas, egy franciaágyas, és egy nyolcágyas szoba várt minket (vaságy matraccal), valamint két fürdőszoba, egy konyha. Itt lehetett melegedni, vacsorázni, teázni: a konyhában sütő, hűtő, mikrohullámú sütő tette komfortossá az észlelést. A cserépkályha nagyon adja és tartja a meleget, nem fáztunk a házban – kinn viszont lehetett fagyoskodni, aki nem öltözött fel eléggé, az hajnalra mínusz két fokot kellett, hogy elviseljen. Évek óta járunk ide, a helyet Németh Ferenc ajánlotta.

A mintegy 15 km-re lévő Zalaegerszegre e dombtetőről közvetlenül rálátni, így fényszennyezése keleti irányban kicsit, olyan 25 fok magasságig zavart, a többi irányban azonban teljesen sötét az ég. A közeli Dobronhegy alattunk van, közvetlen fényei nem zavarják az észlelést, noha a vendégház udvarán lévő kis halomra állított kettőskereszt mellől készült fotókról esetleg úgy látszik. Ezek a képek árnyalatnyit lefelé készültek az észlelőkről és a távcsövekről, ezért csalóka a kép. Az éjszaka folyamán azonban ködösség képződött az alacsonyabb területeken, amely jóval a dombunk alatt maradt, így teljesen elnyelte a megyeszékhely fényeit, és csodálatosan sötét hátterű égbolt borult ránk.

Szarka Bence nézi meg Ágoston Zsolt 20×80-as Besser binokulárjával a szürkületben a Holdat (Csizmadia Szilárd felvétele)

Először a Holdat és hamuszürke fényét észleltük a különböző távcsövekkel. A Mare Imbrium sötétebb területként a szürkésen fénylő sötét oldalon jól beazonosítható volt. (A Hold éjszakai oldala csak telehold idején teljesen sötét, de akkor meg nem látjuk ezt az oldalt. Máskor a Hold éjszakai oldala visszaveri a Föld nappali oldala által felé is visszavert napfényt, vagyis kissé világosabb, szürkésebb színű. Ezt a kétszeresen visszavert napfényt – egyszer a Föld, egyszer a Hold tükrözi vissza – nevezik földfénynek vagy hamuszürke fénynek. Kisebb holdfázisnál, jóval első negyed előtt vagy utolsó negyed után később jobban látható, mert a Hold nappali oldalából kevesebbet látunk, így az nem annyira ragyogja túl az éjszakai oldal kis fényét, illetve az éjszakai oldal jobban felénk fordul akkor, így több földfényt ver vissza felénk. Nem összekeverendő a Vénusz hamuszürke fényével, amit viszont a Vénusz éjszakai légkörének rekombinációs sugárzása kelt.) Egyes krátereket is beazonosítottunk.

Később a Hold keskeny sarlója egyre közelebb jutott a teljesen vízszintes horizontunkhoz. Mesekönyvekben lehet ilyet látni, még a tapasztalt amatőrcsillagászoknak is szívet melengető volt a látvány. A Hold az első órát leszámítva egyáltalán nem zavarta az észlelést.

A következőkben többnyire halványabb galaxisokat észleltünk néhány fényesebb mellett. Természetesen távcsővégre került az M51: a 30 cm-es Dobsonban, pár perc szemlélődés után előtűntek még a főbb spirálkarok is! Nagyon fontos volt, hogy az észlelő tényleg pár percig az okuláron tartsa a szemét. A 30 cm-essel a Markarjan-lánc volt még nagy élmény. A láncot a Szűz-csillagképben egy láncszerű alakzatként megmutatkozó galaxiscsoport alkotja, szám szerint hét GX: M84, M86, NGC 4477, 4473, 4461, 4458, 4438 és 4435. Mindegyik a Virgo-halmaz része. Az 1960-as években vette észre az örmény Markarjan, hogy e hét galaxisnak egyirányú a sajátmozgása, tehát még a Virgo-halmazon belül is alcsoportot képeznek. (Markarjan nevét így kell átírni magyarra, angolul láthatjuk Markarian formában.) Természetesen sok mást is néztünk ezzel a nagy Dobsonnal, a Jupitert is beleértve.

Néhány vizuális megfigyelés is készült fényesebb és halványabb galaxisokról, ködökről (Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Horváth István), amelyek a VEGA-ban meg fognak jelenni.

Mások fotóztak: asztrofotóik kidolgozása jó pár napot igénybe fog venni, így később mutatjuk be őket.

 

 

Az éjszaka folyamán készült néhány „időugró” kép is. (Angolul time-lapse, a jó magyar szó kitalálása rá még hátra van… Ld. még: http://www.kreativfolio.hu/?p=4728.) Ezekből és a készült asztrotájképekből mutatunk be néhányat.

Az utolsó észlelők hajnali négykor érkeztek be a házba, ekkor már mínusz két °C volt a hőmérséklet. A Nap 5:39-kor kelt, így nagyon már nem is maradt az éjszakai sötétségből. Mindenki békésen aludt: ki nyolcig, ki tízig. Utána reggeliztünk, zuhanyoztunk, beszélgettünk, adatbázisokat másoltunk. 11 óra után három autóval bementünk Zalaegerszegre, a cél Zalaegerszeg egyes csillagászati-történeti emlékhelyeinek felkeresése, ebéd és a mangalica-fesztivál meglátogatása volt, mintegy szellemi és fizikai pihentetésképpen két éjszakai munka között. Először megtekintettük a Kölcsey Ferenc Gimnázium udvarán álló napórát. Mivel az iskolaudvarra nem lehetett bejutni – kerítést mászni pedig nem akartunk –, ezért csak a kerítésen túlról szemléltük meg az órát. Utána a Zrínyi Miklós Gimnázium hátsó oldalára felfestett napórát szemléltük meg, ismét sajnos csak a kerítésen túlról. Visszafelé sétálva pedig egy, az elnökünk által korábbról már ismert, de ez alkalommal általa teljesen elfelejtett napóra mellett haladtunk el. Szerencsés életére jellemző, hogy pontosan olyan irányból és olyan utcában haladt a napóra felé a társaság élén, hogy a hátul állók emlékeztethették mulasztására, és így a Jókai-Batsányi utcák keresztezésében lévő, magánházon található napórát sem mulasztottuk el megtekinteni és lefotózni.

 

 

Ezután pizzériában ebédeltünk – önköltségen – és beszélgettünk, majd Izsák Imrének a Kosztolányi u. 35. szám alatt található házon felállított emléktábláját néztük meg, olvastuk el a rajta lévő szöveget és végül le is fotóztuk. A tulajdonosai által nagyon szép állapotban tartott ház valaha az Izsák családé volt, valóban lakott itt Izsák Imre.

Ezt követően a Városi Sportcsarnok előtt tartott mangalicafesztiválon szeretett volna néhány résztvevő mangalicát kóstolni. Volt, akinek sikerült, másnak nem, mert a társaság egy másik részével tartva leragadtak a dodzsemnél, és így fergeteges dodzsemozással töltötték az időt.

Három óra tájban átmentünk Nagykutasra, Mikics Károly tagtársunk – egyben elnökségi tagunk – majdnem készen lévő magáncsillagvizsgálóját megtekinteni. Jelenleg itt a főműszer egy HEQ-5-ös, GoTo-s mechanikán lévő 127/700 mm-es refraktor, de Karcsi tervezi, hogy 20 cm-es Newtonra cseréli le – elsősorban a nagyobb fénygyűjtőképesség miatt. Így vizuális mélyégészleléseit helyezi majd előtérbe a jelenlegi bolygózással szemben. Nem egyszer laikus ismerősöknek tart itt távcsöves bemutatókat. Az oszlop betonból készült, erre került fel a mechanikát tartó fej.

A fából készült csillagda egyik előterében asztal és padok köré ülhet le a család vagy a vendég, a másik oldal még nincs befejezve. A kettő között foglal helyett a letolható tetejű csillagvizsgálója. A nagyon szépen és ízlésesen elkészített csillagvizsgáló megtekintése hatalmas élmény volt, és többeknek adott inspirációt és ötleteket a saját terveikhez.

Innen már Dobronhegyre mentünk vissza, ahol már várt minket Fábián Kálmán, aki önkéntesként vállalta a ház és az udvaron felállított távcsövek őrzését. Nagyon köszönjük neki!

 

Második éjszaka nem volt derült. A borult időjárásban egymást szórakoztattuk (maffiózós játékra is sor került egyéb szórakoztató tevékenységek mellett – hogy a játékvezető az egyik tettes, az külön csavar a történetben!), rengeteget nevettünk, egészen hajnalig vártuk a reménytelent, hogy kiderül. Igen jól éreztük magunkat ennek ellenére.

Másnap már csak a reggeli üdvözlés, pakolás és hazamenetel várt ránk.

A nyári táborban Ispánkon és ősszel újra találkozunk!