Ezúton hívunk meg Titeket szeretettel az októberi Virtuális Csillagászati Klub előadására:

Előadó: Csizmadia Szilárd

Cím: A barna törpék a távkapcsolatot szeretik

Időpont: 2015. október 19-e, este nyolc óra.

Kivonat: A tömegük szerint csillagok és bolygók között lévő barna törpék pontos osztályozása újabban viták kereszttűzébe került. Lehetnek nagyméretű bolygók epizodikus magfúzióval, vagy elvetélt csillagok, vagy önálló típust is képviselhetnek. keletkezésük, pontos természetük nem ismert. Korábban komoly jelölt volt a sötét anyagra, mára kiderült, sokkal ritkábbak, mintsem bennük lenne a sötét anyag. Mégis, mifélék, kifélék, és miért vannak kevesebben a vártnál? Hogyan befolyásolják a barna törpék a folyékony víz zónákbeli bolygók mozgását és tulajdonságait, és mire lehet következtetni a barna törpékből a bolygók kialakulását illetően? Olvasd tovább

Szeretettel hívunk meg Titeket a következő Virtuális Csillagászati Klub- előadásra (akik a csillagdával szeretnének dolgozni, azoknak külön is hasznos lehet):

Cím: A modern asztrofotózás alapjai

Előadó: Schmall Rafael

Idopont: 2015. szeptember 21. 20:00 óra

Hely: www.galileowebcast.hu

Kivonat: A ma amatőrcsillagász asztrofotográfiájának alapjait a digitális fényképezőgépek jelentik. Az előadás bevezetést nyújt az ilyen eszközökkel történő asztrofotózás alapjaiba az állókamerás gépektől a vezetett asztrofotókig, az észlelés megtervezésétől az észlelés mikéntjén át az utófeldolgozásig. Egy előadás nem törekedhet teljességre ebben a nagyon is szerteágazó témában, de a számos szép, saját készítésű, sőt NASA APOD-díjas fotók mellett megismerteti a hallgatóságot a szükséges minimum-ismeretekkel.

VCSE - Mai kép - A Huygens landol a Titánon
VCSE – Mai kép – A Huygens landol a Titánon
 

Az APOD mai képe a Huygens űrszonda 2005. január 14-i , 10 évvel ezelőtti Titánon történt landolására emlékezik meg.

A képen szereplő halszemoptikás felvételek a landolás során készültek. A bal felső felvétel 6 km magasságban készült, míg a jobb alsó 200m-re a felszíntől.

A Huygens volt az első űrszonda, amely leszállt a Szaturnusz Titán nevű holdjának felszínére. A Huygenst az ESA építette, és az amerikai Cassini űrszondával juttatták el a Szaturnuszhoz.

ESA:
Az Európai Űrügynökség (angolul European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, így a PECS (Plan for European Cooperating State) programon keresztül vesz részt az ESA programjaiban. A PECS célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. (Referenciaként érdemes tudni, hogy a szomszédos országok: Csehország 2008 óta, Románia 2011 óta, Lengyelország 2012 óta az Európai Űrügynökség tagállamai. Magyarország csatlakozása még (vagy már?) “folyamatban van”.)

A Cassini űrszondát a Huygensszel együtt 1997. október 15-én indították Titan-4 hordozórakétával a floridai Cape Canaveralból. A két szonda 2004 nyarán érkezett meg a Szaturnuszhoz. 2004. december 25-én a Huygens levált az anyaszondáról, és 21 napos szabad repülés után 2005. január 14-én szállt le a Titánon a Xanadu (Titan) terület közelében. Elérte a felszínt is, bár a tervezés során a folyékony felszínre (“tengerre”) érkezést is figyelembe vették. Annak ellenére, hogy hivatalosan nem leszállóegységnek tervezték, a felszín elérését követően még 90 percen keresztül küldött adatokat. Több mint 700 felvételt készített a légköri ereszkedés közben és a felszínen.

Műszerek
Huygens Atmospheric Structure Instrument (HASI):
ez a műszer egy sor szenzort tartalmazott, amelyek mérték a Titán atmoszférájának a fizikai és elektromos tulajdonságait. A gyorsulásérzékelők mérték a gyorsulást mindhárom tengely mentén, az ereszkedés során. A szonda már ismert aerodinamikai tulajdonságai alapján határozták meg a légkör sűrűségét. A HASI alrendszerben volt még egy mikrofon, amely regisztrálta az ereszkedés és a landolás közbeni hangokat. Korábban csak a Venyera–13 végzett ilyen kísérletet.

Doppler Wind Experiment (DWE):
mérte a szonda rádiójeleiben fellépő Doppler-eltolódást, amelynek alapján tudni lehetett bármilyen elmozdulásról.

Descent Imager/Spectral Radiometer (DISR):
több szenzorral és látómezővel végzett megfigyeléseket. A Titán vastag légkörének sugárzási egyensúlyát mérte. A napszenzorok a Nap körüli fényintenzitást mérték a légkörön keresztül. Ez alapján ki lehetett számolni a légköri részecskék méretét és számsűrűségét. Két képalkotó (egy optikai és egy infravörös) az ereszkedés utolsó részén figyelte a felszínt. Ahogy a szonda forog, mozaikképet csináltak a landolás helyéről. Volt egy oldal irányú képalkotó a horizont fényképezésére. A spektrális mérésekhez a landolás előtt egy lámpa világítja meg a felszínt, amely kiegészíti a Nap gyenge fényét.

Gas Chromatograph Mass Spectrometer (GCMS):
ez egy sokoldalú kémiai gázanalizátor a Titán atmoszférájában lévő kémiai elemek, a kémiai összetétel meghatározásához. Egy tömegspektrométert és egy gázkromatográfot tartalmazott.

Aerosol Collector and Pyrolyser (ACP):
szűrők segítségével mintákat gyűjtött a légköri aeroszol részecskékből, majd a mintákat felmelegítette, hogy az illóanyagok elpárologjanak, a szerves anyagok pedig felbomoljanak. A mintát ezután a GCMS műszerhez küldte egy vezetéken keresztül, amely elvégezte a vizsgálatokat.

Surface-Science Package (SSP):
egy sor szenzort tartalmazott a Titán felszíni tulajdonságainak meghatározásához. Egy akusztikus szondázó az ereszkedés utolsó 100 méterében folyamatosan mérte a szonda és a felszín közötti távolságot, az ereszkedés ütemét és a felszín durvaságát.

Tagdíjfizetési határidő: január 31.

 

Ismét szervezünk őszi észlelőhétvégét, és ismét Kávásra (Zalaegerszegtől 12 km-re). Akik nem Zalaegerszegről jönnek, és időben jelzik részvételüket, azoknak megoldhatjuk, hogy a zalaegerszegi vasútállomásól vagy buszállomástól tagtársaink segítségével elfuvarozzuk őket Kávásra, aztán az észlelőest végeztével vissza Zalaegerszegre.

Az észlelőestre ezúton hívunk meg minden érdeklődőt (maximum létszám: 20 fő)!

Részvételi díj: ott alvással: 1500.- Ft/fő annak, aki egy éjszakára jön, 3000.- Ft/fő annak, aki mind a két éjszakára jön. Diákárak (diákigazolványt hozzatok!): 1100.- Ft / 2200.- Ft az egy, illetve két éjszakáéra jövőknek. Akik nem alszanak ott, csak részt vesznek az észlelésben, azokat 500.- Ft belépő fizetésére kérjük – a belépők összegével nehezebb sorsú tagtársaink részvételi díját csökkentjük majd.

Ezek az árak (a belépő kivételével) itt találhatók meg:

Szálláshelyek Káváson

Étkezéséről mindenki maga gondoskodik, de ezt a két éjszakányi észlelőhétvégét konzerveken jól ki lehet bírni (a konyhában mindenki főzhet magára, ha szüksége van erre.) Zseblámpát is hozzatok, és mert október végén lesz az esemény, meleg ruhát is, és főleg: meleg cipőt! Szükség esetén bármikor, szabadon be lehet menni melegedni a házba.

Az észlelőhétvége időpontja: 2011. október 29-31. (szombat-hétfő; hétfő várhatóan munkaszüneti és tanításmentes nap lesz).

Október végén Zalából a Nap kb. 17:40-kor nyugszik, és 07:30-kor kel. Ezért a kezdés időpontja, amire oda kell érni: szombaton (29-én) 16:30. Zalaegerszegről elegendő, ha 16:00-kor indulunk (közösen). Ezért aki Pest felől jön vonattal, annak a Déliből 12:11-kor induló vonat javasolható, amivel 15:57-re van Egerszegen.

Hétfőn kb. 10-11 óra körül hagyjuk el Kávást, attól függően, mikor ébredünk fel. (Így aztán dél is lehet belőle.)

Program:

Derült esetén: észlelés (távcsövezés vizuálisan és főleg fotózás) a 25 cm-es és a 13 cm-es műszerekkel, illetve saját távcsövekkel. Észlelési ajánlat a helyszínen lesz kiosztva, miként észlelőlapok is. Észlelés addig, ameddig az ég és mi bírjuk. Az udvarnak ugyan nincs körpanorámája, de azért legutóbb is nagyon jót észleltünk itt, mert az ég jó része látszik.

Borult esetén: beszélgetés, borozgatás, kártyajátékok, meg amiket pl. a táborban csináltunk borult esetén (de ismeretterjesztő előadás most nem lesz az észlelőhétvégén, de távcsőhasználati útmutató, gyakorlatok igen). Ha bírjuk energiával és az idő kedvező rá, akkor a környéken egyet sétálunk, kirándulunk, gesztenyét szedünk (már ahol lehet), és megsütjük.

Jelentkezni a vcse at vcse.hu címen kell.

Korábban itt már egy nagyon hangulatos, nagyon élvezetes észlelőhétvégét tartottunk itt Káváson 2007-ben. Jól éreztük magunkat, és sokat észleltünk is (a két éjszakából akkor egy volt derült). Ha szereted a jó társaságot, a csillagászatot, ha ki szeretnél kapcsolódni kellemes környezetben és szükséged van az Univerzum emberközeli, közvetlen élményére a nehéz hétköznapok között, akkor ide kell jönnöd! 🙂

Szeretettel várunk mindenkit.

Szervusztok!
Március 3-án lesz Virtuális Csillagászati Klub összejövetelünk skype-on 19:30-tól. Téma: az elmúlt egy év legjelentősebb csillagászati felfedezései.

Április 16-án Zalaegerszegen Közgyűlésünk lesz. Helyszín: Dísz tér 7., Tudomány és Technika háza. Program:

13.00-tól Közgyűlés:

1. Elnöki bezsámoló az előző évről.
2. Hettyei János Díj odaítélése és átadása.
3. Közhasznúsági jelentés elfogadása.
4. Rövid szóbeli visszaemlékezések a VCSE eltelt húsz évére.
5. Egyebek.

Utána rövid szünet majd előadások:

Dr. Csizmadia Szilárd: Húsz év csillagászata: sötét energia és exobolygók
Zelkó Zoltán: Meteorészlelő kamerák.
Csizmadia Ákos: Megfigyelések egy binokulárral.
Dr. Csizmadia Szilárd: Meteorpályák kiszámítása szimultán adatokból

Apró programváltozások még lehetnek. Mindenkit szeretettel várunk a közgyűlésre is!

Üdvözlettel,
Szilárd