VCSE - Rakétamakettek a Hermann Oberth Múzeumban - Fotó: Csizmadia Szilárd
VCSE – Rakétamakettek a Hermann Oberth Múzeumban – Fotó: Csizmadia Szilárd

A rakétatechnika történetéről, a rakéták kialakulásának történetéről Jandó Attila tartott egy 54 perces előadást a Virtuális Csillagászati Klubon 2019. április 17. Az előadás a youtube-on ingyenesen megtekinthető itt!

A második világháború előtt is folytak már elméleti számítások és gyakorlati rakétakísérletek, amelyek aztán elvezettek az űrkorszakhoz 1957-ben, amikor is az első műhold pályára állt a Föld körül. Ennek a hőskornak három úttörője volt:

Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935), ” a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója”. A róla elnevezett egyenlet ma is a rakéták végsebességének kiszámítására használt egyenlet, és elsőként mutatott rá a többlépcsős rakéták hasznára (ilyenek a mai, világűrbe hasznos terhet juttató rakéták is).

Robbert Goddard (1882-1945), aki megépítette az első folyékony hajtóanyagot használó rakétáját, és leírta a giroszkópot, ami az űrhajók, űrtávcsövek, műholdak stb. stabilizálására használatos; emlékét ma pl. a NASA Goddard Űrközpontja is őrzi nevében.

Természetesen mindketten ennél is sokkal többet tettek hozzá az űrhajózáshoz és az űrkutatáshoz, de most a harmadik személyre összpontosítunk:

Hermann Oberth (Nagyszeben, 1894. jún. 25. – Nürnberg, 1989. dec. 28.) magyar állampolgárként született erdélyi szász származású német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője. (Később felvette a német állampolgárságot.) Már diákként szinte kívülről tudta Verne Gyula Utazás a Holdba c. regényének minden sorát. 14 évesen már rakétamodelleket épített. 1912-től Bajorországban orvosi tanulmányokat folytatott, a háború után pedig a Kolozsvári, Müncheni, Heidelbergi és Göttingeni Egyetemen matematikát, fizikát hallgatott.

Doktori értekezését rakétatudományból írta. Ezt először visszautasították, mondván, hogy túl utópisztikus, túl fantasztikus. A 92 oldalas művet saját könyveként publikálta, majd 1929-ben 429 oldalra bővítve németül kiadta Wege zur Raumschiffahrt (Utak az űrhajózáshoz) címen. „…magamban azt mondtam: be fogom bizonyítani, hogy doktori cím nélkül is nagyobb tudós leszek, mint néhányan közületek”. Oberth véleménye a korabeli német oktatási rendszerről: „Az oktatási rendszerünk olyan, mint egy autó, amelynek erős hátsó lámpája van, fényesen bevilágítva a múltat. Doktori címét végül ezzel a dolgozattal a Kolozsvári Egyetemtől kapta meg, amely akkor már Romániához tartozott (Oberth a németen kívül folyékonyan beszélt románul is).

Oberth első rakétáját 1929-ben indította útjára. Megépítésében segédkezett tanítványa, a Berlini Műszaki Egyetem hallgatója, egy bizonyos Wernher von Braun is.

Hermann Oberth Múzeum – Feucht, Németország – Csizmadia Szilárd

A Hermann Oberth Múzeum egyes kiállított tárgyai (fent)

1953-ban publikált egy könyvet, amiben űrbe elhelyezett tükrös távcsövekkel, űrruhákkal, űrállomásokkal kapcsolatos gondolatait adta közre – évekkel az első műhold fellövése előtt.

Róla nevezték el az általa felfedezett Oberth-effektust. Eszerint nagyobb sebességnél a rakéták nagyobb hatásfokkal működnek. Emiatt alkalmazzák az ember által még elviselhető legnagyobb gyorsulásokat emberes űrrepülések esetén a rakéták indulásakor.

Oberth pár évig a Nürnberg melletti kisvárosban, a manapság már kb. 14 000 lakosú Feuchtban lakott. A második világháború végén költöztek ide, és 1948-ig éltek itt, majd egy svájci kitérő után 1953-től ismét itt lakott. Egy nürnbergi autós kirándulás lehetőségét kihasználva ellátogattam 2022. augusztus 13-án a Feuchtban lévő Hermann Oberth Múzeumba. A múzeum csak szombaton és vasárnap, 14-17 óra között van nyitva, más időpontokban csak előzetes megbeszélés alapján látogatható. A belépődíj felnőtteknek 5 euró, gyerekeknek és csoportoknak kedvezményt biztosítanak. A tárlatvezető németül, és kívánságra kiváló angolsággal tart vezetést, ezért külön nem kell fizetni. A látogatás idején a maszkviselet még kötelező volt. Feucht mindössze 15 percnyi autóútra van Nürnberg központjából, és tömegközlekedéssel is könnyű kijutni ugyanennyi idő alatt. A múzeum pici, 30 perc alatt bejárható vezetéssel.

A mostani (2022-es) kiállítás a korábbi kiállítás 2012-14 között átalakított prezentációja.

Nekem a kiállítás nagyon tetszett, nemcsak Oberth jelenlévő személyes használati tárgyai, hanem a kiállított sok-sok modell miatt is.

A múzeumban készített képeimből adok egy kis válogatást a fenti albumban.

Akinek arrafelé vezet az útja vagy a közelben van, érdemes a kitérőt megtennie, már csak azért is, mert Feucht nagyon kellemes, barátságos, bájos kisváros.