Észleljük együtt az 1994 PC1 kisbolygót – Csizmadia Szilárd
Feltöltve : Szerkesztette :
A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.
A Sky and Telescope térképe a kisbolygó mozgásáról
1 Csillagászati Egység megfelel a Nap-Föld közepes távolságnak.
A kisbolygó átmérőjét 1052 méteresre becsülik, a becslés hibája 303 méter. Más mérések szerint lehet, hogy picit nagyobb ennél.
A potenciálisan veszélyes objektum (kisbolygó vagy üstökös) mindössze annyit jelent, hogy pályája legközelebbi pontja a földpályához 0,05 CSE-nél közelebb van és az objektum abszolút fényessége 22 magnitúdónál fényesebb. Ez azt jelenti, hogy 19,5 átlagos holdtávolságnál közelebb halad el a földpályához, és mérete kb. 100 m-nél nagyobb. (A fényességet könnyebb mérni jelenleg, mint a méretet, mert utóbbihoz radarmérés vagy pontosan ismert albedóérték kell. Radarmérés akkor hajtható végre, ha közel jár hozzánk az aszteroida, albedót pedig csak több hullámhosszon történő méréssel lehet kapni.)
Fontos, hogy a két pálya minimális távolsága egyáltalán nem jelenti azt feltétlenül, hogy a két égitest minimális távolsága ugyanennyi lesz. Nem biztos, hogy a két égitest pont egyidőben jár a pályájuk egymáshoz legközelebbi pontján.
A Sentry Risk Table tartalmazza, hogy az ismert (!) égitestek közül melyiknek mennyi a becsapódási valószínűsége a következő 100 évben. Mindössze két égitest szerepel 1%-knál nagyobb valószínűséggel rajta 2022. január 17-én (az angol nyelvű wikipédia adata elavult, nem friss!). A Sentry-oldalt rendszeresen frissítik. Mindkét rajta szereplő, 1%-nál nagyobb becsapódási valószínűségű égitest becsült mérete mindössze 7, illetve 8 méter, vagyis feleakkora, mint a cseljabinszki meteorbecsapódást létrehozó test volt.
2017. szeptember 5-én a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából megfigyeltük a Florence
kisbolygó mozgását. A Florence szintén egy földközelben néha elhaladó kisbolygó, a képen a csillagok között a mozgó pont. A Földet megközelítő kisbolygókról és a Florence kisbolygó észleléséről hallgassa meg ezt az előadást! Link hozzá lejjebb:
2022. január 18-án nagyon közel, de biztonságos távolságra: 1 millió 981 ezer 368 km-re, 5,15-szörös holdtávolságra halad el a Földtől, ezért nagyon fényes, 10,5 magnitúdós lesz. Ez a fényesség lehetővé teszi, hogy amatőrcsillagászok is észleljék, akár vizuálisan, nagyobb távcsővel, illetve lefotózzák mozgását a csillagos háttér előtt. Bár akár 8-10 cm-es távcsővel is lehetne látnia kisbolygót sötét, vidéki égről, a telehold környéki napok megnövelik az égi háttérfényességet, ezért jelentősen nagyobb távcső kell vizuális észleléséhez. Fotografikusan azonban akár 7 cm-es távcsővel is megörökíthető.
Az alábbi koordináták Zalaegerszegre érvényesek, de kis tűréssel az ország egész területére használhatók. Mivel közel jár a kisbolygó hozzánk, komoly parallaxisa van, ezért a Föld középpontjára számolt ún. geocentrikus koordinátáktól eltérhet a kisbolygó pozíciója kissé az égen (erre figyelni kell planetáriumprogramok használatánál!). A mellékelt térkép mutatja a kisbolygó mozgását, de általában véve nem elég a felkereséséhez. A kisbolygó deklinációja nő, kényelmes helyen, bár alacsonyan figyelhető meg a napokban.
Az 1994PC1 = (7482) névtelen, földközelben elhaladó kisbolygó égi koordinátáinak letöltése innen lehetséges (IAU Minor Planet Centerrel számolva, kb. Zalaegerszeg földrajzi koordinátáira).
A VCSE távezérelt egyesületi csillagvizsgálójából – derült idő esetén – tervezzük a megfigyelését 2022. január 18-án és 19-én, mindennap 19-21 óra között. Az egyesületi tagok az egyesületi levelezőlistán kapják meg az online megfigyelésen való részvételhez szükséges zoom-linket. Aki nincs a levlistán közülük, írjon a linkért a vcse@vcse.hu címre. Derült eget kívánunk és reméljük, hogy sikerül a megfigyelést végrehajtanunk – csak derült, és nem túl szeles időre van szükségünk!
A Zalaegerszeg melletti Egervárról Jandó Attila vezetésével az egyesületi 46 cm-es távcsővel vizuálisan figyelhetik meg az érdeklődő amatőrcsillagászok, környékbeliek az 1994 PC1 kisbolygót ezeken az éjszakákon. Érdeklődni és jelentkezni a 20/481 63 82-es telefonszámom lehet.
