Sajnálattal értesültünk róla, hogy néhány héttel 73-ik születésnapja után a Vega Csillagászati Egyesület legelső elnöke, Simonkay Ferenc villamosmérnök, amatőrcsillagász (1949. szept. 23. – 2022. okt. 10.) hosszú szenvedés után elhunyt. Feri a VCSE elnöke volt 1994-1996 és 1997-1999 között, 1996-97-ben pedig elnökségi tagi tisztséget viselt.

VCSE - Simonkay Ferenc felvétele a C/1995 O1 (Hale-Bopp) híres üstökösről 1997. április 8-án 19:21 UT-kor készült f/2,8, 58mm fókuszú Zenit fényképezőgéppel,, Fujicolor 400 színes filmre, 3 perc expozíciós idővel. A felvétel az AAK http://alpha.dfmk.hu oldaláról származik.
VCSE – Simonkay Ferenc felvétele a C/1995 O1 (Hale-Bopp) híres üstökösről 1997. április 8-án 19:21 UT-kor készült f/2,8, 58 mm fókuszú Zenit fényképezőgéppel, Fujicolor 400 színes filmre, 3 perc expozíciós idővel. A felvétel az AAK http://alpha.dfmk.hu oldaláról származik.

A mai tagság döntő többsége nem emlékszik, nem emlékezhet rá, de az Egyesület megalakítása körüli időkben Feri nagyon sokat tett, és sokat segített a VCSE elindításánál. Kiváló gondolatai voltak a VCSE megalakulása idején az egyesületről és az amatőrcsillagászatról (VEGA 20. szám), a 24. számban pedig egy interjút közöltünk vele. Néhány vizuális megfigyelése a VEGA kilencvenes évekbeli, különböző számaiban jelent meg. Megpróbálkozott az akkoriban a mainál még sokkal nehezebb feladatnak számító asztrofotózással, és a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökösről szép képei készültek. Ezek egyikét pl. a VEGA 32. számában jelentettük meg.

Viszonylag későn, 36 évesen kezdett el a csillagászat iránt érdeklődni, amikor rájött, hogy nem tudja, mi a különbség bolygó és csillag között. Azonnal szakkönyvekben nézett utána a dolognak, de a téma érdekesnek bizonyult, és további dolgokat is megtanult a csillagászatról a számos könyvből, amit ezután beszerzett, kikölcsönzött.

Simonkay Ferenc - Simonkay Piroska fényképgyűjteményéből
Simonkay Ferenc – Simonkay Piroska fényképgyűjteményéből

Az Egyesület az 1990-es években a mainál sokkal kisebb volt, 200-nál is több tagja helyett csak kb. 20-25 fő alkotta a VCSE-t. Többségük fiatal és pénztelen volt. Az Egyesület akkori titkára, Csizmadia Szilárd is még csak egyetemi hallgató volt. Fontosnak tartotta, hogy egy idősebb, nagyobb élettapasztalatú, és lehetőleg csillagászat iránt érdeklődő “bajszos ember” legyen az elnök, aki komolyságot, tekintélyt tud adni a fiatal társaságnak mind belsőleg a tagság felé, mind kifelé, az önkormányzatok, az iskolák, a társegyesületek, a nagyközönség felé. Simonkay Ferencben azonnal megtaláltuk ezt a személyt 1994-ben, aki nagyon nagy lelkesedéssel vállalta el az 1994. augusztus 10-i alakuló közgyűlésen az elnöki feladatokat, és nagy energiával látott neki a VCSE-szervezet kiépítésének, és rengeteg nehéz adminisztrációs feladatot végzett el öntevékenyen, nagy gyakorlatot felmutatva az ilyen teendőkben (pl. adószám igénylése – akkoriban hosszú papírokat kellett kitöltögetni és személyesen bevinni, vagy a könyvelés elindítása). Nagy szerepe volt a VCSE első vidéki távcsöves bemutatóinak megszervezésében is, mert akkoriban az egyesületi tagok közül csak keveseknek volt autója. Ő volt az egyik, aki sokat segített kocsival. Nemcsak a távcsöveket és az amatőrcsillagászokat hozta és vitte, de maga is nagy elánnal vett részt a járdacsillagászatokon (amikor még a járdacsillagászat szót nem is ismertük). Egy alkalommal egy Lovásziban tartandó távcsöves bemutatóra tartva megbüntette egy rendőrjárőr Ferit gyorshajtásért 2000.- Ft-ra. Magára vállalta az összeget. A Csizmadia Szilárd által tartott ismeretterjesztő előadás és Feri távcsöves bemutatója olyan jól sikerült, hogy amikor a végén a helyi művelődési ház munkatársai meghallották a történetet, megsajnáltak minket, és a ház keretéből a VCSE-nek szánt tiszteletdíjat megtoldották a büntetés összegével, így Feri nullszaldósan jött ki az ügyből.

Volt, amikor a Világegyetem fejlődéséről tartott nekünk előadást, volt, amikor lelkes hallgatóságnak bizonyult a szakköri foglalkozásokon.

Egyesületi elnökként a VCSE céljairól így gondolkodott (ld. VEGA 24. száma, 1995:) “Jó lenne azt is elérni a népszerűsítések útján, hogy az átlagember érdeklődjön az Univerzum iránt. Gondolkodjon el más szemlélettel az emberiség helyzetéről, környezetéről. Amikor mi erről elmélkedünk, az magában foglalja azt is, hogy mennyi ólmot lélegez be, mennyi szemetet rugdal a lábával maga előtt – valahol itt is összefügg létünk az Univerzumunkkal.”

Akkoriban neki volt a legnagyobb távcsöve a VCSE tagjai közül, egy 120/900-as Newton-távcső, amit OTP-s személyi hitelből vásárolt. Egyszer Csizmadia Szilárddal beszélgettek 1994 környékén, hogy lehet-e az udvarukról az M31-et látni a műszerével. Szilárd azt mondta, olyan erős a fényszennyezés és a fátyolfelhőzet, hogy nem. Ő azt mondta, lehet és mindjárt beállítja. Beállította, ott volt a látómezőben…

Családi körülményei később megváltoztak, és Pusztaszentlászlón élt Zalaegerszegről való elköltözése után. A 120/900-as távcsövet a VCSE-nek ajándékozta, és az sem volt probléma számára, amikor nagyobb, 25 cm-es távcsőhöz jutott az Egyesület (2005-ben), hogy eladjuk a 12 cm-es műszert és az árából a VCSE-t fejlesszük.

Észlelései, fényképei, vele kapcsolatos írások:

Vizuális Vénusz-észlelés, VEGA 18. szám (1994/augusztus), 3-4. oldal

Simonkay Ferenc: Köszöntő, VEGA 20. szám (1995/január), 3-4. oldal

Simonkay Ferenc: Optikai távcsövekről röviden, VEGA 22. szám (1995/május), 9-11. oldal

Interjú Simonkay Ferenccel, VEGA 24. szám (1995/szeptember), 3-4. oldal (Az r.zs. álnevű interjúkészítő Csizmadia Szilárd volt.)

Napfogyatkozás-észlelés 1996. október 12-én (VEGA 29. szám 13. oldal)

Simonkay Ferenc: Bemutató Lovásziban, VEGA 31. szám, 6-7. oldal (1997/május)

Simonkay Ferenc: Felvétel a Hale-Bopp üstökösről, VEGA 32. szám, 12. oldal (1997/június)

Biztosan kedvét szegte, hogy akkoriban kevesen voltak az ő korosztályából a VCSE-ben, a fiatalok nehezen tudtak eligazodni az egyesületi ügyekben, de az is közrejátszhatott, hogy rettenetesen nehezen és nagyon keveset lépett előre a VCSE akkoriban. Nem igazán voltak a kezdetek kezdetén könnyű pályázati lehetőségek, nem voltak támogatók (az ország akkori gazdasági helyzetét tekintve csoda, hogy némelyik egyesületnek volt), nem volt állandó előadóterem és klubszoba, ahol összegyűlhettünk volna (de ő szerzett ingyen az egerszegi tisztiklubban), nem sikerült nagyobb távcsőhöz jutni a fennállás első tíz évében. Körülményei változásával neki is nehezebb volt időt szánni a VCSE-re, így elmaradt az elnökségből, a VCSE-ből, később az amatőrcsillagászatból is. Első elnöksége alatt szinte minden második VEGA-számba írt cikket.

A VCSE előtt álló feladatokról ezt mondta 1995-ben: “Szeretném, ha eljutnánk olyan anyagi forráshoz, amely lehetővé teszi egy, a tagoknak mindig hozzáférhető, jól felszerelt amatőr csillagvizsgáló kialakítását.” Amikor a kávási észlelőbázist építjük 2021-22-ben (és a következő években), akkor tulajdonképpen a VCSE első elnökének ezt a vágyát, célkitűzését valósítjuk meg.

Nagyon nagy zeneszerető volt, pl. gitáron is remekül játszott. Kedvenc zenésze Carlos Santana volt.

Emlékét megőrizzük.