Az arecibo-i rádiótávcsővel radarfelvételeket is készítettek a (3122) Florence kisbolygóról földközelsége idején, 2017. szeptember 1-én. A képekből készített animáció itt érhető el:
A radarképeken két hold is felismerhető, amelyek a 4-5 km átmérőjű Florence-kisbolygó körül keringenek.A kisbolygó felső részén egy világos folt látható: itt világítja meg a Nap a legjobban a kisbolygót (szubszoláris, vagyis Nap alatti pont).
Ezenfelül a holdak jelenléte a kisbolygó tömegének jobb megmérését is lehetővé teszi.
A radarképek alapján a belső hold keringésideje 8 óra körüli lehet, a külsőé 22-27 óra közötti. Átmérőjük 100 és 300 méter közé eshet. A Florence forgásideje 2,4 órának adódott a radarképek alapján. A radarészleléseket szeptember 8-ig folytatják, így a holdak pályáit pontosabban meg lehet majd határozni. (Forrás: CNEOS/NASA közlemény, 2017. szept. 1.)
Balaton Csillagvizsgáló – A (3122) Florence kisbolygó elmozdulása a Balaton Csillagvizsgáló 10 cm-es műszerével fényképezve. – Kocsis Antal
2017. augusztus 30-án este a Balaton Csillagvizsgáló 100/900 mm-es ED-lencsés távcsövével készítettem felvételsorozatot a (3122) Florence kisbolygóról. A képek 21:18:12 és 22:02:07 UT között készültek kisebb szünetekkel (vagy hosszabb expók miatt van kihagyás) 60 sec záridővel. Jól látható volt vizuálisan is a kisbolygó gyors mozgása, már egy perc alatt is észrevehető volt az elmozdulás. Viszont nem tudom miért “görbe” a kisbolygó nyoma, annak ellenére, hogy a csillagok nyoma pontszerűnek látszik. Előző este is néztem vizuálisan a 304/3048 SC-ACF távcsővel, 190x-el. Nagyon érdekes és izgalmas volt ennek a kődarabnak a megfigyelése. Derült eget kívánok mára is mindenkinek és sikeres észlelést!
Balaton Csillagvizsgáló – A fenti kép negatívba fordítva, így más részletek is előtűnnek, pl. a kisbolygó imbolygó képe is jobban látható – Kocsis Antal
2017. augusztus 31-én 21:35 – 22:25 NYISZ között 120 darab 20 másodperces expozíciót készítettünk a (3122) Florence kisbolygóról, az elmozdulása megörökítése végett. Az észlelők Csizmadia Szilárd és Ágoston Zsolt voltak. A használt műszer a VCSE 250/1200-as, az Egyesület Távvezérelt Csillagvizsgálójában elhelyezett Newton-távcső volt GoTo-s EQ-6 mechanikán, kómakorrektorral és Canon 6D átalakítatlan fényképezőgéppel. A képek ISO 800 érzékenységgel készültek. A Hold és némi átvonuló felhőzet zavart. Próbálkoztunk 30 sec-es képekkel is, de ott a kisbolygó elmozdulása miatt már nagyon hosszú csíkot húzott. Még a 20 másodperces képeken is észrevehető egy kicsi elnyúltság, amit a kisbolygó közel dél-észak irányú mozgása okoz.
CR2 (Canon Raw formátum) és JPG képeket mentettünk le. Az észlelés után azonnal összeállítottunk egy kis animációt az elkészült képekből. Ezeken semmilyen korrekciót nem alkalmaztunk, tehát sem sötétkép (dark), sem mezősimító (flat-field) korrekció nem lett alkalmazva! Az animáció 4 frame/sec sebességű. A kisbolygó a kép tetejéről, a középtől kissé balra indul, észak lefelé van. Jól látszik az 50 perc alatti elmozdulás. Az eredeti 103×68 ívperces képekről egy kisebb darab, a látómező kb. 0,6° x 0,85°.
A képeken időnként látható, mozgó elszíneződés a vonuló felhőzeten megcsillanó holdfénytől és/vagy városi fényektől származik.
Vezetést sem alkalmaztunk, emiatt néha ide-oda elcsúsznak a csillagok.
A mintegy 4-5 km átmérőjű, 3122-es sorszámú, a Földre potenciálisan veszélyes, Florence névre keresztelt kisbolygó 2017. szeptember 1-én este a Földtől mintegy hét millió km-re (a Hold tőlünk való távolságának kb. 18-szorosára) halad el. Eközben jelentősen kifényesedik, legfényesebb pillanatában kb. 8,5 – 9 mg-s lesz.
VCSE – A képre klikkelve az animáció elindul. 2017. augusztus 30. 21:48:46 és 22:53:00 UT között Rigából felvett észlelésekből összeállított animáció, ami mutatja a kisbolygó mozgását. Ilyen észleléseket végezhetünk a napokban. Vizuális észlelés esetén érdemes a látómezőről rajzot, vázlatot készíteni, és abba kereszttel berajzolni, hogy egyes időpontokban (óra-perc szerint megjelölve) hol látszódott a kisbolygó. Szeretettel várjuk az észleléseket a VCSE e-mail címén: vcse @ vcse.hu. (Ingvars Tomsons animációja, 80/600-as távcső, 0.6x-os fókuszreduktor és CCD kamera, HEQ5 mechanika.)
Ilyen fényességgel szabad szemmel nem lehet látni, de nagyon-nagyon jó égről elméletben már egy 6 cm-es távcső is elég lenne megpillantásához. De hogy valaki biztosan be tudja azonosítani a környező csillagokat is, jobb, ha a megfigyeléshez vidéki, sötét égről 9-10 cm-es távcsövet vagy nagyobbat használ. Az első negyed utáni Hold nem zavar túl sokat. A kisbolygó délről észak felé, majdnem pontosan a Sarkcsillag irányába fog mozogni. A távcsőben annyit lehet látni, hogy egy, a csillagokhoz hasonló fénypont lassan elmozdul a csillagokhoz képest. Mozgása PA 345° irányba történik (0°: észak, 90°: kelet), mintegy 23 ívmásodperc/perc látszó szögsebességgel. Ez azt jelenti, hogy a telehold látszó szögátmérőjének megfelelő égi utat – fél fokot – mintegy 78 perc alatt tesz meg. Igen lassan fog tehát mozogni a távcsövek látómezejében. Azt lehet majd megfigyelni, hogy a környező csillagokhoz képest egy csillagszerű fénypont lassan mozog. Érdekes összehasonlítás lenne, hogy ki mennyi idő alatt veszi észre az elmozdulását. 10 perc alatt már 230 ívmásodpercet, vagyis 3 ívpercet is halad, ez a telehold látszó átmérőjének tizede, amit már észre kell tudni venni vizuálisan is.
A kisbolygó környezetének felkereséséhez kisebb nagyítást (25-30x-os) adó okulárt érdemes használni, majd ha a csillagkörnyezetet beazonosítottuk, akkor lehet közepes (60-80x-os), esetleg még nagyobb nagyításra váltani. A nagyobb nagyítás miatt a környező csillagokhoz képest könnyebb az elmozdulást észrevenni.
A felkeresést megkönnyítő alábbiakban órás bontásban közöljük a kisbolygó koordinátáit. Időhiány miatt még nem készítettünk a felkereséshez térképet, ezeket péntek reggel töltjük fel (de a fenti linken közölt online keresőtérkép is jó), akkor érdemes visszanézni erre az oldalra. Érdemes a lentebb közzétett koordinátákat letölteni, és ha valaki laptopot vagy mobiltelefont visz magával, amire planetráiumprogram (pl. a Stellarium) rá van töltve, akkor készíthet magának térképet a Florence kisbolygó égi környezetéről. Így könnyebben beazonosíthatja a látómezőt. Egyes planetáriumprogramokkal vigyázni kell, mert nem veszik figyelembe az összes perturbációt, vagy nem a legfrissebb pályaelemekkel dolgoznak, így nem pontos pozíciókat adnak. Az alább közölt pozíciók az IAU Minor Planet centertől származó legjobb elérhető előrejelzések, ezeket kell használni tehát.
A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában tervezzük a kisbolygó földközelségének közös megfigyelését. Tagtársaink skype-on keresztül csatlakozhatnak, és élőben, néhány másodperces expozíciós idejű képeken követhetik nyomon a kisbolygó mozgását egész éjjel. A nagy – 103×68 ívperces – látómező miatt néhány mélyégobjektum is a LM-be fog kerülni. A különleges észlelés iránt érdeklődők a csizmadia.szilard skype-címen jelentkezzenek.
Táblázat: a Florence kisbolygó mozgása. Delta: földtávolság CSE-ben. r: naptávolság CSE-ben. El: elongáció (Naptól mért szögtávolság fokokban). Ph: fázisszög (ilyen szög alatt látszik a Nap és a Föld a kisbolygóból nézve). V: V-sávbeli várt fényesség magnitúdóban. Sky motion: a kisbolygó látszó égi mozgásának sebessége “/percben és iránya PA szerint fokokban. A kisbolygó Azi-val jelölt azimutját és Alt-tal jelölt horizont feletti magasságát (mindkettő fokokban) a 17 fok keleti hosszuságra és a 48 fok északi szélességre számítattuk ki. Nagy változás nincs Magyarországon e tekintetben (Kelet-Magyarországon esetleg fél órával korábban éri el ezeket a horizont feletti magasságokat). Végezetül a Nap (Sun) horizont feletti magassága, a Hold fázisa és fokokban mért távolsága a kisbolygótól az égen van megadva.
