A következőkben augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap augusztus hónapban 05:40 körül kel, 19:50 körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold augusztus 21-én, első negyed 29-én, telehold 7-én, utolsó negyed 15-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap -18° horizont alatti magasságot nem éri el.

A Jupiter nyugati irányban kora este még megfigyelhető, a Szaturnusz délkeleti irányban sötétedéstől kezdve éjfélig látható. A Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és Neptunusz éjfél után már észlelhető.

Látványosabb események:

08.07. 18:00 Részleges holdfogyatkozás, 19:18-ig
08.12. 20:00 A Perseidák meteorraj maximuma, az erős holdfázis miatt csak 22:30-ig lesz zavartalan.
08.16. 07:04 A Hold mögé belép az Aldebaran, kilépés: 08:13-kor
08.19. 02:31 A Vénusz kedvező láthatósága, 80%-os fázis mellett
08.25. 18:10 A Hold, Jupiter és Spica együttállása a Szűz csillagképben

Napnyugtától észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).


Olvasd tovább

A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez, és az Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborhoz szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap július hónapban 05:00 körül kel, 20:30 körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold július 23-án, első negyed 1-én és 30-án, telehold 9-én, utolsó negyed 16-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap -18° horizont alatti magasságot nem éri el.

A Jupiter nyugati irányban kora este még megfigyelhető, a Szaturnusz délkeleti irányban sötétedéstől kezdve egész hajnalig látható. A Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és Neptunusz hajnali 2 körül már észlelhető.

Júliusban a C/2015 V2 (Johnson) üstökös a hidra csillagképben kora esténként megfigyelhető, de már nagyon alacsonyan.

A C/2015 ER61 (Pannstars) üstökös nem sokkal napkelte előtt látható lesz a Kos csillagképben.

Olvasd tovább

VCSE - Messier 12 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 12 – Ágoston Zsolt

2017. július 1-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 12 gömbhalmazról. 16x120s objektum (light), 10 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 10 flatdark, ISO 800 képből készült.

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

Az új tubusom, és a hozzá tartozó kómakorrektor tesztjének szántam a képet, de a kedvezőtlen időjárás miatt jóval kevesebb képet tudtam készíteni, mint terveztem. A kora esti teljesen borult ég kitisztult kb. egy órára, annyi idő alatt igyekeztem minél több expót gyűjteni, amit az 50%-os holdfázis sem könnyített meg.

A sűrű, fényes mag és a halványabb külső régió között éles határvonal figyelhető meg, a magból mintha spirális “csápok” nyúlnának ki a perem irányába.

A tesztkép célpontjaként a ritkán fényképezett Messier 12 katalógusszámú gömbhalmazt választottam, amit Charles Messier 1764. május 30-án fedezett fel a Kígyótartó csillagképben. A Földtől 18 000 fényévre található, 80 fényév átmérőjű, kb. 70 000 csillag alkotja a 12,6 milliárd éves gömbhalmazt.

A felvételek feldolgozásához Nebulosity, Startools és Photoshop szoftvereket használtam.

Fényképezés közben 20×80-as binokulárral megfigyeltem az IC 4665 nyílthalmazt, mely kb. 10 fényes csillagból áll, jellegzetes “IH” betűket formázva. Ezután a Messier 22 gömbhalmazt találtam meg, magja nem volt szembeötlő fényességű, az egész halmaz homogénnek tűnt, csillagokra nem bomlott fel. Pereme és a környezete között éles határvonal látszott.

A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap június hónapban 04:45 körül kel, 20:45 körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold június 24-én, első negyed 1-én, telehold 9-én, utolsó negyed 17-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Megjegyzendő, hogy éjszakai sötétség alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap -18° horizont feletti (vagy inkább alatti) magasság alatt van. (A polgári szürkület időtartama alatt 0° és -6° horizont feletti/alatti, a navigációs szürkület -6° és -12°, a csillagászati szürkület -12° és -18° horizont feletti (alatti) napmagasságot jelent.) A nyári napforduló körüli néhány napban Észak-Magyarországról ezt a nap nem is éri el, ott nincs is sötét éjszaka, az ég legalsó, északi része kissé világos marad. (Tőlünk sokkal északabbra, az északi sarkkörön túl ilyenkor fehér éjszakák vannak, a Nap le sem nyugszik onnét nézve.) Magyarország többi részében is nagyon rövid, gyakran világos az éjszaka.

A Jupiter déli irányban kora estétől kora hajnalig, a Szaturnusz délkeleti irányban sötétedéstől kezdve egész reggelig megfigyelhető.

Júniusban a C/2015 V2 (Johnson) üstökös a hónap elején Ökörhajcsárban, a hónap végén a Szűz csillagképben megtalálható már kora estétől keleti irányban, júliusban viszont már nagyon nehezen lehet megfigyelni, így érdemes minél előbb ránézni.

Látványosabb események:

06.03. 12:30 A Vénusz legnagyobb nyugati elongációja: 24″ átmérő, 50% fázis, a Halak csillagképben látszik

06.03. 19:15 A Jupiter 3,4°-ra a 72%-os Holdtól

06.05. 20:49 – 22:40 A Jupiter Io és Europa holdjainak árnyéka a bolygó korongján

06.10. 01:58 A Szaturnusz 2,3°-ra a 99%-os Holdtól

06.15. 14:03 A Szaturnusz földközelben, látszó átmérője: 18,3″ (gyűrűk kiváló láthatósága)

06.17. 23:45 A C/2015 V2 (Johnson) üstökös 3′-re északra az NGC 5566 galaxistól, a Szűz csillagképben

06.21. 02:47 Véget ér az év legrövidebb éjszakája, kezdetét veszi a leghosszabb nappala

06.21. 04:24 Nyári napforduló

Kora estétől már látható az NGC 6946 galaxis, és a halványodó SN2017eaw szupernóva.

Napnyugtától folyamatosan emelkedve észlelhető lesz néhány, a Messier katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M10, M12, M14).




Kora estétől alacsony horizont feletti magasságnál, de egyre emelkedve megfigyelhető az M57 és M27 planetáris köd, illetve az NGC 7000 “Észak-Amerika köd” is.



(Az NGC 7000 valamivel a Deneb alatt található.)


Sötétedéstől kezdve megfigyelhetőek a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).




Éjfél körül a Tejút közepe kel fel, számos nyári mély-ég objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).




Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és a Stellariumot használtam, június 15-ei dátummal.

2017. május 19-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételem a C/2015 V2 (Johnson) üstökösről. 35x180s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből.
VCSE - C/2015 V2 Johnson üstökös asztrofotó - Ágoston Zsolt
VCSE – C/2015 V2 (Johnson) üstökös – Ágoston Zsolt

 

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750 -es Newton tubussal és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.
Az év első felére jellemző üstökösrohamból sikerült az egyik “piszkos hógolyót” fényképeznem: a C/2015 V2 (Johnson) üstököst, melyet 2015. november 3-án fedezett fel Jess Johnson, a Catalina Sky Survey program keretében. A hiperbolikus pályán mozgó üstökös az Oort-felhőből származik, napközelbe 2017. június 12-én kerül. Kepler II. törvénye értelmében a Nap közelében jelentősen megnövekszik sebessége, majd távolodni kezd tőle, lelassul, végül pedig elhagyja a Naprendszert.
A fényképezőgép távcsőre csatlakoztatása előtt vizuálisan is megfigyeltem az üstököst APEX 28mm okulár segítségével. 27x-es nagyítás mellett az apró magot körülvevő kóma megfigyelhető volt, amit egy rövid, halvány, szürkés színű ék alakú csóva követett. A kóma és a csóva szorosan “összenőtt”, nem láttam éles elkülönülést a kettő között.
Az elkészült nyers képeket Deepsky Stacker segítségével az üstökösmagra illesztettem, így ahogy az üstökös mozog környezete előtt, a csillagok “csíkot húznak”. Az elkészült képen az üstökösmag, a zöldes-kék kóma és csóva is könnyen észrevehető.
Az expozíciók készítésekor az elkészült képek ellenőrzése céljából szüneteltettem a felvételek készítését 2-3 percre, emiatt a csillagokból megnyúlt csíkokban egy szakadás alakult ki, amit Photoshopban igyekeztem összefűzni. (A szerk. megjegyzése: ez utóbbi lépés nem teljesen szokványos, nem lenne gond az elhagyása (sőt, a realizmushoz közelebb állna),  de az üstökös látványát nem befolyásolja – ezért a képet közöltük.)