VCSE - NGC 7000, az Észak-Amerika-köd - Fábián Kálmán felvétele
VCSE – NGC 7000, az Észak-Amerika-köd – Fábián Kálmán felvétele

A kép 63×8 perc objektum (light), 17 db sötétkép (dark), 40 db mezősimító kép (flat-field) felhasználásával készült el, amiket 2018. augusztus 10-17. között vettem fel Zselickisfaludról, a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtáborból. Átalakított Canon EOS 700D-t használtam hozzá egy 150/750-es Skywatcher Newton-távcsövön, ami EQ-5 GoTo mechanikán volt. A vezetéshez egy Lacerta Mgen-t alkalmaztam. A kép feldolgozása Photoshopban történt. Talán minden egyes pixelében megbújt a VEGA ’18-as tábor kiváló hangulata.

 

A szerk. kiegészítése:

Az NGC 7000 felfedezését általában William Herschelnek tulajdonítják (1786), de más források szerint nem ezt figyelte meg, és a felfedező a fia, John Herschel, aki valamikor 1833 előtt találhatta meg. Először 1890-ben sikerült lefotózni. Nevét az egyik földrészre hasonlító alakjáról kapta. Nagy nagyítások előnytelenek megfigyeléséhez, azokkal szinte semmi nem látszik belőle, mert a kontraszt lecsökken. Inkább kisebb nagyítású (akár csak 10-szeres!), nagyobb látómezejű, fényerős távcsővel érdemes próbálkozni, hogy vizuálisan megfigyeljük. Érdemes három fokos vagy nagyobb látómezőt használni, mert a köd hatalmas kiterjedése – négy teleholdnyi – ezt megkívánja. De leghalványabb részeit is beleszámítva hat szögfokra kiterjed az égen. Beszámoltak már arról is, hogy ha valaki UHC típusú mélyégszűrőt tett a szeme elé, akkor szabad szemmel is látta vidéki, sötét, holdtalan ég alól!

Az NGC 7000 egy csillagkeletkezési terület, ahol ma is születnek új csillagok. Vöröses színét a benne lévő ionizált hidrogén sugárzása adja. Távolsága a becslések szerint 1800, az átmérője 100 fényév. Ez a becslés akkor érvényes, ha a köd ionizációját a Deneb, a Hattyú főcsillaga okozza. Ez azonban nem biztos, a köd távolsága nem igazán ismert pontosan. A köd és a Föld között sötét csillagközi felhők helyezkednek el, ezek a köd egyes részeit eltakarják előlünk, ezzel járulva hozzá a megfigyelhető alakzat kinézetéhez.

Az NGC 7000 a Denebtől pár fokra van. Ha a Vegától indulunk el a Deneb felé, akkor a Deneben még túl kell menni a meghosszabbított egyenesen, de csak kb. annyi távolságot, amennyi a Vegát elválasztja a hozzá legközelebbi Lyra-beli csillagtól. E ponttól a Hattyú szárnya felé lesz kb. 1-2 fokra a köd közepe.

Az M81 és M82 galaxisokról valószínűleg rengeteg kép készül, nehéz eldönteni, melyik a jobb, szebb, többet mutató; vagy éppenséggel melyik a tudományos megismerés szempontjából az érdekesebb, többet nyújtó. A mellékelt kép összesen 34,5 órányi összegzett expozícióból készült Celestron-11-es távcsővel (vagyis kb. 28 cm nyílású műszerrel), RGB és H-alfa szűrők alkalmazásával – a felvétel többi adata a kép aláírásában megtalálható.

VCSE - Mai kép - M81 és M82 - André van der Hoeven, Neil Fleming & Michael Van Doorn
VCSE – Mai kép – M81 és M82 – André van der Hoeven, Neil Fleming & Michael Van Doorn

A kép bal alsó sarkában látható spirálgalaxis az M81, jobbra fenn az M82 látható. Az M82-ben rengeteg, vöröses árnyalatú gázfelhőt és sötét porfelhőket lehet látni. Ez a galaxispár gravitációsan kölcsönhat, egymás megközelítése során jelentős nagyságú árapályerők lépnek fel. Az M82 hatása az M81-ben gazdag spirálkarszerkezetet eredményezett. Az M81 visszahatása az M82-re nagyon heves, röntgensugárzással kísért gázfelhő-ütközésekhez vezetett, illetve heves csillagkeletkezés zajlik most is a kísérőgalaxis árapályereje okozta hatások miatt. A számítógépes szimulációk szerint az M81 és M82 néhány milliérd éven belül egyesülni fog.

Az egész galaxispárt az ún. Integrált Fluxusköd veszi látszólag körül, amely viszont nem tartozik fizikailag az M81-82 párhoz, hanem csak véletlenül látszik abban az irányban. Az Integrált Fluxusköd valójában a mi Tejútrendszerünknek egyik diffúz gáz- és porköde. Az 1980-as években felismert integrált fluxusködökről (amely ennek a tejútrendszerbeli felhőnek és egy ködosztálynak is a neve) Bognár Tamás tollából kissé bővebben is lehet olvasni a http://vcse.hu/galaxis-es-a-csillagkozi-por/ címen.