Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban megfigyelhető volt. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthatjuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, az legközelebb csak 2492-ben következik be – utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ráadásul az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 – 04:10 között már megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban lesz, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között, középen lesz megfigyelhető. Részletesen lásd itt.

Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a jelenséget. A megfigyelők: Péter Attila, Vizsi Csaba, Vizsi Imre, Makár Dávid és Ágoston Zsolt. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7×50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a négy legnagyobb holdját, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Ágoston Zsolt, Boncodfölde 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14mm f/2,8; ISO200, 4s, f/4
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Ágoston Zsolt, Boncodfölde 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 200, 4s, f/4

 

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Makár Dávid, Boncodfölde 2022.06.19, Canon 6D & Samyang 20mm F/1.8 2 elemes panorámakép F/6.3 ISO-800 1/3s
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Makár Dávid, Boncodfölde 2022.06.19. Canon 6D & Samyang 20 mm F/1.8 2 elemes panorámakép F/6.3 ISO-800 1/3s

Olvasd tovább

Mezei Balázs - LDN 1235 Cápa-köd - 250/960 Newton, Stabi7, QHY163M, 100x300 s (A cikkben bemutatott összes kép, time-lapse animáció, rajz az ausztriai Trahüttenben tartott 2021. őszi észlelőhétvégén készült)
Mezei Balázs – LDN 1235 Cápa-köd – 250/960 Newton, Stabi7, QHY163M, 100×300 s (A cikkben bemutatott összes kép, time-lapse animáció, rajz az ausztriai Trahüttenben tartott 2021. őszi észlelőhétvégén készült)

A 2020-as ausztriai észlelőhétvégéhez hasonlóan 2021-ben is rendeztünk Ausztriában egy észlelőhétvégét, szeptember 9. és 12. között, immár jelentősen megnövelt létszámmal. A részvétel félpanziós módon (szállás kétágyas szobákban saját fürdőszobával, reggeli, vacsora) 154 euróba került fejenként a három estére.

Hogy milyen ég volt? Erről következzék egy kis sztori. Hajnalban az egyik kezdő fotós, aki el volt foglalva monitorja képernyőjével, fényesedő égre lett figyelmes. Pedig a napkelte időpontja még messze volt. El is kezdett panaszkodni jó hangosan, hogy “de kár, hogy ilyen korán elkezd kivilágosodni az ég!” Erre Schmall Rafael odakiáltott neki: “Nem hajnalodik, hanem feljött az Orion-köd és az süt be Neked balról!” Ha – természetesen – árnyékot nem is vetett az Orion-köd, de tényleg kontrasztos, fényes volt és szabadszemes.

Előkészületek

Olvasd tovább

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap áprilisban 6:00 (KözEI) körül kel, 19:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 1-én és 30-án, első negyed április 9-én, telehold április 16-án, utolsó negyed április 23-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. április 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. április 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
04.05. 03:40 A Mars és a Szaturnusz 18′-es közelsége a Bak csillagképben
04.19. 06:00 A Hold minimális librációja
04.25. 10:43 A Merkúr dichotómiája (esténként kedvező láthatóság)
04.27. 02:56 A Vénusz 4°-ra a 14%-os fázisú Holdtól
04.30. 19:01 A Merkúrtól 1,4°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben


A Merkúr 3-a után megjelenik az esti égen, láthatósága gyorsan javul. 29-én van a legkedvezőbb pozícióban, 20°-ra a Naptól.

A Vénusz hajnalban kereshető a délkeleti égen. -4,1 magnitúdós, átmérője 22″-ről 17″-re csökken, fázisa 55%-ról 67%-ra nő.

A Mars hajnalban figyelhető meg a Bak, majd a Vízöntő csillagképben keleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, látszó átmérője 5,7″.

A Jupiter láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható, napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 16″.

Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Neptunusz láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg.

Olvasd tovább

John Barra, az USA Illinois államában működő Peoriai Csillagászati Egyesület tagja tanácsokat írt össze a Messier-maratont teljesíteni kívánó amatőrcsillagászoknak. Ezeket a tanácsokat ismertetjük az alábbiakban kivonatosan és némileg módosított formában:

 

1. LEGYÉL FELKÉSZÜLT. A Messier-maraton teljesítése során nincs idő keresgélni az okulárokat, az otthon hagyott csillagtérképet, és nincs alkalmad megtanulni a csillagképeket. Minden óra, perc ki van számolva, hogy láthasd az összes lehetséges Messier-objektumot ezen az éjszakán. Feltétlenül ellenőrizd otthonról való elindulás előtt kétszer is a felszerelésedet. Állíts össze saját listát, mit kell elhozni, pl.:

  • maga a távcső, állvány, keresőtávcső, szűrők, okulárok, összes alkatrész
  • csillagtérkép, Messier-objektumok keresőtérképei
  • vörös fényű zseblámpa
  • jegyzetfüzet, írószerszámok
  • az objektumok sorrendjét tartalmazó lista
  • hajszárító, termosz kávéval, teával
  • meleg ruha, sapka, sál, kesztyű stb.
  • összes csavar, állványdarab, kábel, kézivezérlő, hosszabbító, stb.
  • elemek, ha szükségesek zseblámpába, vörös pont-keresőbe stb.

Olvasd tovább

Milyen sorrendben észleljük az objektumokat a Messier-maraton során?

A Messier-maraton során nem mindegy, milyen sorrendben észleljük az objektumokat. Mivel a maraton célja az, hogy mind a 110 Messier-objektumot észleljük egyetlen éjszaka, a sorrend nagyon fontos: azokkal kell elkezdeni, amelyek a nyugati égen gyorsan lenyugszanak, és kelet felé kell haladni szigorú sorrendben, hogy mindegyik távcsővégre kerüljön.

VCSE - A Messier-katalógus objektumainak eloszlása az égbolton. Forrás: wikipedia
VCSE – A Messier-katalógus objektumainak eloszlása az égbolton. Forrás: Wikipedia

A Messier-maratont tőlünk csak március végén, esetleg április elején lehet teljesíteni, mert nincs másik éjszaka az év folyamán, hogy a katalógus mindegyik objektum látszódjék egyetlen éjszaka alatt (lásd még lejjebb, pontosan hány M-objektum látható ilyenkor egy éjszaka). Néhány Messier-maraton korábbi eredményeit itt lehet böngészni.

A Messier-katalógus objektumainak száma vitatott. Az M102 lehet, hogy az M101 ismétlése tévedés folyamán. Hasonlóképpen lehetséges, hogy az M91 az M58 ismétlése. Az újabb keletű feldolgozások azonban az M91-et és az M102-t is önálló objektumnak veszik, és egy-egy galaxissal azonosítják, így tettünk mi is az alábbi listában.

A Messier-maraton teljesítése nehéz. Az első, aki teljesítette, Gerry Ratley amerikai amatőr volt, akinek negyedik nekifutására sikeredett a bűvös 110 észlelés egyetlen éjszaka 1985. március 23/24-én Arizonából, tőlünk délebben fekvő szélességeken; még ugyanazon az éjszakán, egy órával később Kaliforniából Dick Hull is elérte a bűvös számot.

Olvasd tovább